Révai Új Lexikona 5. Cza-D (Szekszárd, 2000)

D - Dobozy Imre, író - Dobozy László, sportvezető, testnevelő tanár, szakíró

Dobozy 580 duced by the Narrowing of the Ascending Aorta in White Rats. Beznák Margittal, Hajdú Istvánnal. (Archiva Biologica, 1947); A keringési elégtelenség fogalma és a digitális kezelés időszerű kérdései. (Orvosok Lapja, 1949); A szereoelektrokardiographia, mint klinikai mód­szer. 1-2. (Magyar Belorvosi Archivum, 1949-1951; 1958); Klinikai elektrokardiográfia. Többekkel. (Bp., 1954); A szívizominfarktus klinikai pathológiája. (Orvosi Hetilap, 1960); A kamrai tachykardiák keletkezési me­chanizmusai. Kétirányú paroxysmalis kamratachykar­­dia. (Orvosi Hetilap, 1970). Irod.: Váradi András: Egy Korányi tanítvány halálára. (Magyar Nemzet, 1986. máj. 29.). Dobozy Imre (1917. okt. 30. Vál - 1982. szept. 23. Bp.): író. - Testvére Dobozy László testnevelő tanár, sportvezető, szakíró. - A bp.-i Márvány u.-i keresk. isk.-ban érett s. vizsgát tett (1935), majd ta­nárképző főisk.-n tanult, tanulmányait nem fejez­te be (1935-1937).­­ A Hitelbank könyvelője, majd részt vett a falukutató mozgalomban (1937-1942), a II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1942- 1944), átállt a szovjet csapatokhoz (1944). Az MKP tagja (1944), a Buda környéki járás párttitkára (1945-1947), a Szabad Föld (1947-1949), a Szabad Nép munkatársa (1949-1959), az Élet és Irodalom főszerkesztője (1961-1963). A M. Írók Szövet­sége főtitkára, ill. titkára (1959-1961), ismét fő­titkára (1964-1975), elnöke (1975-1981). Az MSZMP KB tagja (1975. márc-1982. szept.).­­ Pá­lyafutását költőként kezdte, a Válasz, a Pesti Hír­lap és az Új Idők közölte verseit. Az 1950-es évek­ben pártos szellemű írásaiban mutatta be a falu „szoc. átszervezésének" eseményeit. Sajátos mű­fajjal, a riportszociográfiával is kísérletezett, hogy a korabeli sematikus stílusnak megfelelően, egy­szerű eszközökkel, minél közérthetőbb módon ír­jon a szoc. helytállás midennapjairól. A Fegyverek beszéltek c. műve (1955) a II. vh. világát idézte, ön­életrajzi elemekkel. Szélvihar c. drámája (1958; Tegnap címmel film is készült belőle) 1956 őszén játszódott, s a tsz elleni „ellenforrá-i" támadást dolgozta fel. Holnap folytatjuk c. drámája (1962) a szoc.-ban a helyére és feladatára rátaláló értelmi­ségi és a régi harcok szellemét konok merevség­gel őrző pártmunkás konfliktusát elevenítette fel. Nagy közönségsikert aratott kalandreg­-ét, A tize­des meg a többieket megfilmesítették (1965), írt még agrártörténeti tanulmányokat, útirajzot, politikai esszéket is.­­ József Attila-díj (1952, 1954), Kos­­suth-díj (1959); SZOT-díj (1964). F. m.: Június. Versek. (Bp., 1938); Két világháború. (Bp., 1947); A parasztság küzdelmei a Horthy-rendszer alatt. (Bp., 1947); A parasztság jelene és jövője. (Bp., 1948); A magyar demokrácia három éve. (Bp., 1948); A feketeéri táblái. (Bp., 1949); Új élet a reménypusztai „Új élet ter­melőcsoportban". (Bp., 1950); „Azért a víz az úr". Szá­zadvégi agrármozgalmak Magyarországon. (Bp., 1950); Túrkeve. Riport. (Bp., 1951); Új vetés nő a Kunságon. Reg. (Bp., 1951); Az új Túrkeve. Riport. (Bp., 1952); A szent kút. Reg. (Bp., 1952); Tavaszi szél. Elb.-ek. (Bp., 1952); Felhő és napsütés. Reg. (Bp., 1953); így harcolnak régen a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a jólétért. Ri­port. (Bp., 1954); Pártmunka egy nyírségi termelőszövet­kezetben. (Bp., 1954); Moszkvai utazás. Útirajz. (Bp., 1955); A fegyverek beszéltek. Reg. (Bp., 1955); Este az al­végen. Reg. (Bp., 1956); Mindennapi történetek. Elb.-ek. (Bp., 1956); A tapolcai vár. Tanulmányok. (Bp., 1957); Szélvihar. Dráma. (Bp., 1958); Tegnap és ma. Reg. és elb.­­ek. (Bp., 1960); Zápor. Filmforgatókönyv. (Bp., 1960); Hegyoldal. Reg. (Bp., 1961); Holnap folytatjuk. Dráma. (Bp., 1963); A tizedes meg a többiek. Filmforgatókönyv is. Keleti Mártonnal. (Bp., 1965); Kedd, szerda, csütörtök. Kisreg.-ek és elb.-ek. (Bp., 1967); A királylány zsámolya. Elb.-ek. (Bp., 1974); Ősztől tavaszig. Három dráma. (Bp., 1974); Hatalom nélkül. Reg. (Bp., 1979; bolgárul Szófia, 1982); A lét alatt. Reg. (Bp., 1981); Váratlan hangverseny. Vál. kisreg.-ek. (Bp., 1987). F. színművei: Szélvihar. (Jókai Színház, 1958); Holnap folytatjuk. (Nemzeti Színház, 1962); Eljött a tavasz. (Nemzeti Színház, 1968); A tizedes meg a többiek. (Veszprémi Petőfi Színház, 1972). Irod.: Tóth Dezső: Hegyoldal. (T. D.: Életünk - regénye­ink. Bp., 1963); Wéber Antal: Kedd, szerda, csütörtök. (Kortárs, 1967); Hermann István: A szélsőségek átlaggá alakulnak. (H. I.: Szent Iván éjjelén. Bp., 1969); Pomogáts Béla: D. I. drámái. (Tiszatáj, 1970); Kovács Sándor: A ki­rálylány zsámolya. (Jelenkor, 1975); Fenyő István: Figye­lő szemmel. (Bp., 1976); Pomogáts Béla: A túlélés kaland­jai. (P. B.: Regénytükör. Bp., 1977); Szabó B. István: Akkor a tettek beszélnek. (Új írás, 1979); Zappe László: Hatalom nélkül. (Kritika, 1979); Fülöp László: Hatalom nélkül. (Alföld, 1979); Kovács Sándor: Hatalom nélkül. (Jelen­kor, 1979); Dorogi Zsigmond: D. I. (D. Zs.: Válaszolni ne­hezebb. Bp., 1980); Lőrinczy Huba: Igazság és szolgálat dilemmái. (Életünk, 1981); Fábián Zoltán: Az első talál­kozóról - búcsúzóul. (Tiszatáj, 1982); Szekér Endre: D. I. (Forrás, 1982); Berkes Erzsébet: Kurucok és káderek. (B. E. : Pillanatképek. Bp., 1984); Veress Miklós: D. I. jelleme. (Élet és Irodalom, 1988.19.); Dobozy László (1924. szept. 17. Martonvásár): sportvezető, testnevelő tanár, szakíró. - Testvére Dobozy Imre író. - A TF-en testnevelő tanári oki. szerzett (1958). - A Győri Waggon- és Gépgyár műsz. rajzolója (1944), a Belügymin.-ban (BM) polgárőr (1945), Pécsett, Szolnokon BM-sporttiszt (1947-1956), az Orsz. Testnevelési és Sport Biz. előadója (1956-1957), főelőadója (1957-1960), közben a bp.-i őrnagy u.-i ált. isk. testnevelő ta­nára (1957), a Testneveléstud. Kat. Int. főelőadója, tud. osztályvezetője (1961-1969), a TF Tudomány­­szervezési Oszt. vezetője (1969-1971), a Tud. Oszt. vezetője (1972-1974), tud. főmunkatársa, a rekreáció tantárgy vezetőtanára és a síedzőképzés szakvezetője (1974-1984), nyugdíjazták (1984), az OTSH szaktanácsadója (1990-1992).­­ Ifj. sporttal, rekreációval, egészségneveléssel fogl., számos szakkönyvet, egy. és főisk. jegyzetet, oktatási se­gédanyagot írt és szerkesztett, számos kiállítást rendezett.­­ A M. Sí Szövetség (1962-1976), a TFSE elnökségi tagja (1971-1981). F. m.: így lettem erős! Koltai Jenővel. (Bp., 1965); Szép, erős akarok lenni! Többekkel. (Bp., 1967); Sítanfolyamok kézikönyve. Kovács Tamással. (Bp., 1977; 3. kiad. 1982); Télisport lel. írta és összeáll. (Bp., 1978); A sport helye az egészségnevelésben. Frenkl Róberttel, Eőry Istvánnal. (Bp., 1980); A rekreáció megalapozása kisgyermekkor-

Next