Révai Új Lexikona 5. Cza-D (Szekszárd, 2000)
D - Dallos Sándor, író, újságíró - Dallos Szilvia, színésznő, koreográfus - Dalmácia (horvát Dalmacija)
Dallos 96 szót. (Szombathely, 1884); A katholikus kultusz szelleme. 1-2. köt. (Szombathely, 1886); Katholikus szertartástan. (Szombathely, 1887); Az isteni kinyilatkoztatás. Újszövetségi rész. (Szombathely, 1889; 2. bőv. kiad. 1900); Faludi Ferenc emlékezete. (Religió, 1895); Berzsenyi Dániel emlékezete. (Vas vármegye Berzsenyinek. Szombathely, 1896); A szombathelyi Nemzeti Szövetség 1902. március 15. ünnepélye. Ernuszt Józseffel. (Szombathely, 1902); Ének és imakönyv. A katholikus tanulóifjúság számára. (2. kiad. Szombathely, 1902). Irod.: Gulyás V. köt. és UMIL I kötet : téves halálozási adat: szept. 7. Dallos Sándor (1901. okt. 31. Győrszentmárton - 1964. márc. 10. Bp.): író, újságíró. Komáromban és Győrött tanult. A Magyarság, ill. az Új Magyarság (1925-1945), a Kossuth Népe, a Hírlap újságírója (1945-1949), a Magyar Nemzet irodalmi munkatársa (1949-1953). A Hunnia Filmgyár irodalmi konzultánsa (1952-1955). Irodalmi pályafutása az 1930-as években indult, írásait a dologi és emberi világ iránt egyaránt érzékeny, természethez kötődő, kitárulkozó és befogadó, tragikum helyett az érzelmességet hangsúlyozó szemlélet, líraiság jellemzi. Életrajzi reg.-t írt Munkácsy Mihályról. Több filmtörténetileg is jelentős forgatókönyv szerzője (pl. Semmelweis, Talpalatnyi föld). Baumgarten-díj (1938), József Attila-díj (1953). F. m.: Gomblyukban piros virág. Reg. (Bp., 1931); Betegek. Reg., elb.-ek. (Bp., 1932); Dunántúli legendás könyv. Elb. (Bp., 1937); Mint a kóbor kutyák. Elb.-ek. (Debrecen, 1938; új kiad. Bp., 1972); A vándor elindul. Önéletrajzi reg. (Bp., 1938); A fehér ménes. Elb. (Bp., 1940); Mezei mirákulum. Elb.-ek. (Bp., 1940); Álom. Reg. (Bp., 1941); Nagy János megadja magát. Reg. (Bp., 1942); Csavargók. Reg. (Bp., 1943); A nap szerelmese. Életrajzi reg. Munkácsy Mihályról. I. köt. (Bp., 1957; 3. kiad. 1998); Az aranyecset. Életrajzi reg. Munkácsy Mihályról. II. köt. (Bp., 1958; 3. kiad. 1998); Déli szél. Egyfelvonásos, elb.ek. (Bp., 1960); Támadás a Szellő utcában. Elb.-ek. (Bp., 1975); Fújt a szél. Kisreg., elb.-ek, karcolatok. (Bp., 1978); Élet az ecetfák alatt. Elb.-ek. (Bp., 1981); Sátorom az ég. Kisreg., elb.-ek. (Bp., 1986); Munkácsy. I—II. (Bp., 1993). Irod.: Kardos László: Betegek. (Nyugat, 1932; Vázlatok, esszék, kritikák. Bp. 1959); Illés Endre: író és nyersanyag. (I. E.: Krétarajzok. Bp., 1957); Illés Endre: Az alázatos. (I. E.: Árnyékrajzok. Bp., 1972); Ruffy Péter: D. S. emléke. (Élet és Irodalom, 1974. 10.); Kelemen János: Naturalista legendák. (Élet és Irodalom, 1975. 38.); Kardos László: D. S. emléke. (Élet és Irodalom, 1976.44.); Mátrai Betegh Béla: Emlékezés egy órára. (Magyar Nemzet, 1976. okt. 31.); Mészöly Miklós: Az elveszett mirákulum. (M. M.: Érintések. Bp., 1980); Szombathy Viktor: D. S. Fújt a szél. (Magyar Nemzet, 1978. máj. 21.); Bárdosi Németh János: D. S. (Jelenkor, 1978); Kopré József: író az ég sátora alatt. (Magyar Hírlap, 1986); Dallos Szilvia (1935. jan. 30. Bp.): színésznő, koreográfus. A Színház- és Filmművészeti Főisk.-n koreográfusi okt. szerzett (1957). Pályáját a Főv. Operettszínházban kezdte (1957-1958), majd az Orsz. Rendező Iroda társulatában játszott (1958-1960), közben az Áll. Balettint. balettmestere (1956-1960). Ezután az egri Gárdonyi Géza Színház (1960-1966), a Pannónia Filmstúdió (1966-1970,1973-tól) és az Irodalmi Színpad tagja (1970-1973). A Pannónia Film Híradó c. szakmai lap rovatvezetője (1987-től), a Szinkronika c. lap főszerkesztője (1987-től). Kifejező, szuggesztív erejű orgánumát főként a szinkronizálásban hasznosítja. Számottevő írói munkásságot is folytat. Balázs Béla-díjas (1979). F. sz.: Bianca (Shakespeare: A makrancos hölgy, Eger, 1960) ; Méla (Zapolska: Dulszka asszony erkölcse, Eger, 1961) ; Rosita (Miljutyin: Juanita csókja, Eger, 1961); Margit (Dávid T.: Dodi, Eger, 1962). F. film: Asszony a telepen (1962); Új Gilgames (1963); Már nem olyan időket élünk (1964); Négy lány egy udvarban (1964); Ketten haltak meg (1966). F. tv: Princ, a katona (1966, sorozat); Őrjárat az égen (1969, sorozat); Békés J.: A hetedik kocsi. (1971); Diagnózis. Tévéjáték (1972); Hunyady L.: Téli sport. (1974); Vercors, A.: Simon és Clotilde. (1977); Szobotka T.: A megbízható úriember. (1984); Szilvási L.: Appassionata. (1984); F. szinkronsz.: Rocco és fivérei (Annie Girardot); Tisztes úriház (Danielle Darrieux); Mexikó rózsája (Dolores del Rio); Emlékezz a szeretetre (Joanne Woodward); Dallas (Barbara Bel Geddes, sorozat). F. m.: Levelek Margitnak (tv-film); Tűzszünet (rádiónovella); rádiójátékok: A Picquart-ügy; Egy ember a barikádról; A látszerész; Rákóczi nyomdásza; Katinka; Baker hadnagy; Az igazi Cyrano; Az igazi Robinson; A lámpavivő lámpása; Akvárium (színdarab); Visszaszámlálás (novellák); Balázs és Boglárka az idő birodalmában (mesejáték); Zónaidő (dráma); könyvei: Illememberke történetei az óvodában. (Bp., 1991); Forgatások mosolya. Anekdoták a magyar film történetéből. (Bp., 1995); Cukorkásüveg. Kisreg. Élni a vitág szélén. Novella. (Bp., 1997); Állatóvoda. Somos Zs.-val. (Bp., 1997); Illememberke történetei az iskolában. (Bp., 1998); Magyar hangja... a szinkronizálás története. (Bp., 1999); Dalmácia (horvát Dalmacija): történelmi-földrajzi terület az Adriai-tenger K-i partvidékén, a Velebit-hg-től a Kotori-öbölig. Az ókorban illírek és dalmátok által lakott, majd a rómaiak által elfoglalt, s római provinciává tett (Illyricum, Dalmatia) vidéket a népvándorlás korában gótok, alánok, hunok, avarok pusztították, majd Bizánc, utóbb a Frank Birodalom foglalta el. 1105-ben ~ behódolt I. Kálmán m. királynak; a horvát bán hatásköre ezután kiterjedt a tengermellékre és ~ra is, a m. királyok felvették a rex Dalmatiae címet. A dalmát v.-ok (Spalato [Split], Zára [Zadar], Trau [Trogir], Szebeniko [Eibenik], Zengg [Senj] stb.) Bizánc és Velence fenyegetései ellenére - a m. királyok segítségével és fennhatósága alatt - 1433- ig sikerrel védték meg kiváltságaikat (önkormányzat, saját szokásjog stb.). 1433-1797 között ~ Velence fennhatósága alá tartozott. A Mo.-nak megmaradt területek felett 1476-tól a hor.-szlavón-dalmát bán gyakorolt joghatóságot. A 16. sz.ban a vidéket, Raguza kivételével, a törökök foglalták el. 1797-ben a campoformiói békében a Habsburgok a m. Szentkorona jogán visszakapták őt. 1814-1918 között a Habsburg Birodalom örökös tartománya. Az 1868. évi XXX. tc. értelme-