Révai Új Lexikona 5. Cza-D (Szekszárd, 2000)
D - Darab József, Cs., politikus - Darab Katalin, agrokémikus, talajkutató - Darabont Tamás, festőművész - darabont testőrség - darabontkormány - Darabos (1906-ig Drábszkó, szlovák: Drábsko)
139 vős Takcsányon, gyógyszertár Nagybereznán volt. 1944-ben a harcok következtében a falu súlyos károkat szenvedett. Darab József, Cs. (1885. dec. 8. Balatonfüred - 1969. máj. 15. Balatonfüred): politikus. Hat elemit, majd Balatonfüreden mezőgazdasági népisk.-t végzett. Az I. vh. alatt az olasz fronton frontszolgálatot teljesített (1914-1916). Leszerelése után Balatonfüreden gazdálkodó, elsősorban szőlőtermesztéssel és bortermeléssel fogl. (1916- 1930), Balatonfüreden községi bíró (1930-1939). Mint szőlőtermelő az orsz. borversenyeken jelentős sikereket ért el, számos nagydíjat nyert (1922-1939). - Az FKgP tagja (1945-től), az Ideiglenes Ngy. tagja (Zala vm, 1945. jún.-nov.). Ezt követően ismét gazdálkodott, az 1960-as évek elejétől a helyi tsz tagja. - A Felső-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara tagja. Darab Katalin (1928. júl. 17. Miskolc - 1997. aug. 10. Bp.): agrokémikus, talajkutató. - Férje Szabolcs István agrokémikus. - A Debreceni Tudományegyetemen vegyész aki. szerzett (1950), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1959). - A Debreceni Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszék tanársegéde (1949-1953), a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutatóint. Talajtani Laboratórium vezetője (1953-1957), az MTA Talajtani és Trágyázástani, ill. Talajtani és Agrokémiai Kutatóint. Szikkut. Oszt. tud. munkatársa (1957- 1960), a Vízgazdálkodási Tud. Kutatóink (Vl’l'UKI) tud. osztályvezetője (1960-1964), az Orsz. Mezőgazdasági Minősítő Int. Fiziko-kémiai Oszt. tud. osztályvezetője (1964-1976). A szikes talajok kémiájával, az öntözővíz és a talaj kölcsönhatásával, a talajok kémiai vizsgálatával és minősítésével fogl. Megszervezte a Közp. Vízminőségi Adattárat (1960-1964), kidolgozta és bevezette az öntözővizek minőségi mutatóit (1961), megszervezte az öntözővíz-minőségi mutatók reambulanciáját (1983). - A M. Agrártud. Egyesület Talajtani Társaság Talajkémiai Szakoszt.-ának titkára (1964-1989). Treitz Péter-emlékérem (1988). F. m.: Öntözéses gazdaságok üzemi talajtérképezése. (Agrokémia és Talajtan, 1954); Accumulation and Dynamism of Silicic Acid and Irrigated Alkali - Szik - Soils. Szabolcs Istvánnal. (Acta Agronomica, 1958); A másodlagos szikesedési folyamatok tanulmányozása néhány tiszántúli öntözött talajon. Kand. értek. (Bp., 1958); Talajgenetikai elvek alkalmazása az Alföld öntözésénél. (Acta Agronomica, 1962); Szódatartalmú öntözővizek hatása a talajra. Szabolcs Istvánnal. (Agrokémia és Talajtan, 1963); The Regularities of the Interaction of Irrigation Water and Groundwater and Soil. Szabolcs Istvánnal. (Paris, 1963); A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve. Többekkel. (Bp., 1966); Öntözött területek talajtérképezése. Ferencz Kálmánnal. (Bp., 1969); A tiszai öntözőrendszerek és a magyar Alföld talajainak termékenysége. (Agrokémia és Talajtan, 1969); Herke Sándor: Szikes talajok javítása és hasznosítása a Duna völgyében. Szerk., sajtó alá rend. (Bp., 1983); Darabont Tamás (1930. febr. 18. Bp.), festőművész. Művészeti képzést szakkörökben szerzett (Fenyő A. Endre, Gráber Margit, Tamás Ervin fes Darabos tőri irányításával). Bulgáriában (1971), az NSZK-ban (1978), Svájcban és Olaszokban járt tanulmányúton. Pályája elején, kb. egy évtizedig reklámgrafikusként tevékenykedett. Az 1960-as évek közepétől szerepel csoportos kiállításokon (pl. Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok). Bp.-en, majd Érden él (1996-tól). A vízpartok, erdők, mezők, nádasok világát, természeti élményeit erőteljes színvilágú olaj- és akvarellképeken örökíti meg (Öreg templom; Kőröspart; Zsámbék, olaj; Madár; Akvárium, akvarell). Tollrajzot, illusztrációt és sgraffitto tervet is készített. Kiállításai: önálló: Rábaközi Múz. (Kapuvár, 1970); Uitz Terem (Dunaújváros, 1972); Bolgár Kulturális Közp. (Bp., 1973); Csepel Galéria (Bp., 1973); Florváth Endre Galéria (Balassagyarmat, 1974); Szőnyi István Terem (Miskolc, 1978); Győr (1980); Gulácsy Terem (Szeged, 1982); Salgótarján (1984); Mednyánszky Terem (Bp., 1986); Iványi Grünwald Terem (Kecskemét, 1986); Ferenczy Terem (Pécs, 1988); Rudnay Terem (Eger, 1988); Hotel Fórum (Bp., 1993). Irod.: Szeghalmi Elemér, Kát. bev. (Hotel Fórum, Bp., 1993). darabont testőrség: az uralkodó, ill. az uralkodóház tagjainak kíséretére, amint biztonságának őrizetére rendelt a testőrség egyik alakulata. Az 1767-ben 65 fős létszámmal felállított Cs. Kir. Darabont Testőrség az Osztrák M. Monarchia idején működő öt testőrszervezet egyike volt. 1904-ben I. Ferenc József létesítette a M. Kir. Darabont Testőrséget a budai Várban való szolgálat teljesítésére az uralkodó mo.-i tartózkodása idején (53 fős létszámmal). A ~, miként valamennyi testőralakulat, a főudvarmester irányítása alatt állt. A M. Kir. Darabont Testőrséget és IV. Károly 1918 okt.-ében Gödöllőn maradt testőrkülönítményét, a koronaőrséggel kiegészítve 1918. nov. 16-án katonai alakulattá, ill. köztársasági testőrséggé szervezték, amely Károlyi Mihály, majd Kun Béla mellett végzett testőrszolgálatot. A volt M. Kir. Darabont Testőrség az 1920. aug.-ban megszervezett, a kormányzói udvarnak belső biztonsági szolgálatát ellátó testőrség része lett. Am. köznyelvben az 1760-ban felállított, 1850-ben feloszlatott, s 1867- ben újjászervezett M. Kir. Testőrséget is áll. ~ néven említették. Irod.: Hellebronth Kálmán: A magyar testőrségek névkönyve. 1760-1918. (Bp., 1940); Bangha Ernő: A Magyar Királyi Testőrség. 1920-1944. (Bp., 1990); A magyar rendvédelem története. Főszerk. Parádi József. (Bp., 1996). darabontkormány: dr. Fejérváry Géza táborszernagy kormányának (1905. jún. 18.-1906. ápr. 8.) közkeletű elnevezése, amely onnan ered, hogy Fejérváryt, aki az első hivatásos katona volt a m. kormányokban, a kinevezése előtti napon mentették fel a m. —darabont testőrség kapitányi tiszte alól. Darabos (1906-ig Drábszkó, szlovák: Drábsko): falu a Vepor-érchg.-ben, a Rimóca patak forrásvidékén, Breznóbányától D-re. 1919-ig Mo. (Gömör és Kishont vm.), 1920-1992 között Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 591, ebből 583 szí., 8 magyar (1900), 672, ebből 669 szí. (1930), 287 szí. (1991). Vallás: r. k.: 583, szí.: 8