Révai Új Lexikona 5. Cza-D (Szekszárd, 2000)

C - Czellár István, politikus - Czelnai Rudolf, meteorológus - Czencz János, festőművész

27 könyvkiadással kapcsolatos vállalkozói munká­kat végez (1982-től).­­ írásainak fő témái: a min­dennapi ember kitörési próbálkozásai, szembeke­rülés a változtathatatlannal. Írói attitűdje kettős, részben elítélő, kívülálló, ironikusan kritikus, részben résztvevő, beleélő magatartás jellemzi. Novelláin kívül Vendégek és útitársak címmel film­forgatókönyvet is írt. F. m.: Vendégek és útitársak. Forgatókönyv. (Bp., 1974); Minden jegy elkelt. Novellák. (Bp., 1975); Töredékes kép­más. Elb.-ek. (Bp., 1979). Irod.: Reményi József Tamás: Egyes szám első személy­ben. (Napjaink, 1975); Varjas Endre: Egy húron. (Élet és Irodalom, 1975. 31.); Kulin Ferenc: Minden jegy elkelt. (Kortárs, 1976); Horpácsi Sándor: Minden jegy elkelt. (Tiszatáj, 1976); Czellár István (1951. nov. 15. Kölcse): politi­kus.­­ Nyíregyházán vízépítő technikusi oki. szerzett (1970). - A Fehérgyarmati Vízgazdálko­dási Társulat munkatársa (1970-1978), a nyíregy­házi Víz- és Csatornázási Váll.­művezetője (1978-1983), a fehérgyarmati telephely vezetője (1983-1995), a Közműszolgálati Kft. ügyvezető ig.-ja (1995-től).­­ Az MSZMP (1980-1989), ill. az MSZP tagja (1989-től), az MSZP orsz. választmá­nyának tagja (1992-1995), ogy.-i képviselője (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.-i lista, 1995-1998), ogy.-i képviselőjelöltje (1998). A fehérgyarmati önkormányzati képviselet és a Szabolcs-Szatmár- Bereg M.-i Közgyűlés tagja (1995-től). Czelnai Rudolf (1932. máj. 3. Miskolc): meteo­rológus.­­ Az ELTE Élet- és Földtud. Kar meteoro­lógus szakán végzett (1954), doktorált (1961), a műsz. (meteorológiai) tudományok kandidátusa (1966), a földtudományok (meteorológia) doktora (1971), az MTA tagja (1. 1976; r. 1987).­­ Az Orsz. Meteorológiai Int. Klímakutató Oszt., a Vácrátóti Botanikai Kutatóint. Meteorológiai Kutatóállo­mása, a Martonvásári Agrometeorológiai Obszer­vatórium tud. munkatársa (1954-1957), az Orsz. Meteorológiai Int. Műsz. Oszt. osztályvezető-he­lyettese (1957-1960), osztályvezető-főmeteoroló­­gusa (1960-1965), a Tájékoztató és Adatfeldolgo­zó Főoszt. vezetője (1965-1968), a Közp. Meteoro­lógiai Int. sgh.-e (1968-1973), az Orsz. Meteoroló­giai Szolgálat elnökhelyettese (1973), elnöke (1974-1980). Az ELTE c. egy. tanára, kutatóprofesz­­szora (1975-től).­­ A Meteorológiai Világszerve­zetben (WMO, Genf) Mo. képviselője (1973-tól), a WMO Globális Meteorológiai Megfigyelő Háló­zat munkacsoport-elnöke (1973-1974), az Európai Regionális Szövetség alelnöke (1974-1975), elnö­ke (1975-1980), a WMO főtitkárhelyettese (1981- től), a végrehajtóbiz. tagja (1975-től).­­ Meteoroló­giai műszertechnikával, a megfigyelési rendszer racionalizálásával, az adatfeldolgozás gépesítésé­vel, fizikai oceanográfiával fogl. Módszert dolgo­zott ki a nemzeti, meteorológiai megfigyelő rend­szerek tervezésére. Ezt a módszert a WMO átvet­te, és ennek felhasználásával dolgozták ki a glo­bális meteorológiai megfigyelő rendszer fejleszté­sének hosszú távú terveit. A WMO szakértőjeként jelentős tud­ eredményeket ért el a nagy­­-afrikai Czencz tavak (Viktória-tó, Kyoga-tó, Albert-tó) több száz­ezer km 2 kiterjedésű vízgyűjtőjének hidrometeo­­rológiai kutatása során (1967-1968). Az 1. éghaj­lati világkonferencia egyik szervezője, az adat­szekció társelnöke (1979).­­ Az MTA Meteoroló­giai Tud. Biz. tagja (1966-tól), az Éghajlati Albiz. elnöke. A M. Meteorológiai Társaság választmá­nyi tagja, alelnöke. A Tényeket Tisztelők Társasá­ga elnöke (1996-tól). A New York-i Tud. Akad. tagja (1996-tól). Az Académie Européenne des Sciences, des Arts et des Lettres tagja (Párizs, 1. 1997);­­ Akad.-i Jutalom (1963), Steiner Lajos-em­­lékérem (1971), Schenzl Guidó-díj (1997). F. m.: Részletek a matematikai statisztika tárgyköréből. (Bp., 1956); Meteorológiai mezők statisztikai szerkezeté­ről. Kand. értek. (Bp., 1965); Mintapontok alapján számí­tott területi átlagok pontosságáról. Doktori értek. (Bp., 1970); Mintapontok alapján számított havi területi csapa­dékátlagok konfidencia szintjei Magyarországon. (Bp., 1972); Bevezetés a meteorológiába. 1. Légkörtani alapis­meretek. Egy. jegyz. (Bp., 1979); Bevezetés a meteorológi­ába. 3. A meteorológia eszközei és módszerei. Egy. jegyz. (Bp., 1980); Climate and Society: the Great Plain of the Danube Basin. (Bp., 1980); Bevezetés a meteorológiába. 2. A mozgó légkör és óceán. Egy. jegyz. Götz Gusztávval, Iványi Zsuzsannával. (Bp., 1983); Meteorológia. Műszaki Értelmező Szótár 56. Szerk. Szepesi Dezsőnével. (Bp., 1986); A meteorológia fejlődésének várható irányai. Akad.-i székfoglaló. (Bp., 1988); Az időjárás változé­konysága és hidrológiai vonatkozásai. (Éghajlat, időjá­rás, aszály. 1. Bp., 1994); Az Országos Meteorológiai Szol­gálat 125 éve. 1870-1995. (Bp., 1995). Irod.: C. R. (Természet Világa, 1997). Czencz János (1885. szept. 2. Ostffyasszonyfa -1960. jan. 12. Szekszárdi: festőművész.­­ A győ­ri tanítóképzőben szerzett okt. (1905). A Képző­­művészeti Főisk.-n Hegedűs László és Edvi Illés Aladár növendékeként rajztanári oki. szerzett (1911). Zemplényi Tivadar irányítása mellett a to­vábbképző növendéke. Olasz- és Németo.-ban, amint Hollandiában, Svájcban járt tanulmány­úton.­­ Először a Műcsarnokban állított ki (1909). Kezdetben Csók István hatása alatt dolgozott, ké­sőbb kialakult könnyed, biztos rajzkészséget mu­tató stílusa. Főként női aktokat festett; kiválóan megkomponált, verőfényes, idillikus környezetbe helyezett aktjait ábrázoló képeit maga is szívesen nevezte idillnek. A Nemzeti Szalon kiállításain portrékat mutatott be. A Győrből elszármazottak kiállításán is szerepelt (Győr, 1921), majd uo. kiál­lítást rendezett (1935). Az akták mellett később a sárközi népviselet foglalkoztatta, de festett csend­életeket is. Élete utolsó korszakában Szekszárdon élt, ahol a Művészetek Házában munkáiból em­lékkiállítást rendeztek (1986).­­ Halmos Izidor-díj (­Tükör előtt c. festményéért, 1914), Rudics-díj (Fek­vő akt c. képéért, 1918, Téli Tárlat). Kiállításai: gyűjteményes, Bp. (1918, 1920, 1922, 1929); Szombathely (1931); Győr (1935); Sopron (1936); Debre­cen (1941); Szekszárd, Pécs. Irod.: Bálint Aladár: Az Ernst Múzeum csoportos kiállí­tása. (Nyugat, 1918. 1.); L. R.: Előszó. Kat. (Bp., 1937); Pipics Zoltán: Száz magyar festő. (Bp., 1943); Németh

Next