Révai Új Lexikona 5. Cza-D (Szekszárd, 2000)
D - Dénes György, G. (Gém); Guttman, dalszövegíró, műfordító - Dénes István, politikus, jogász
Dénes 358 majd a JATE-n, ill. az ELTE-n földrajz tanulmányokat folytatott (1962-1966). A Honvédelmi Min. Jogi Főcsoportfőnökség minisztériumi előadója (1949-1952), az OKISZ jogi főelőadója (1955-1957), az ÁFOR jogtanácsosa (1962-1964), a BME Ásvány-Földtani Tanszék tud. munkatársa (1966-1968), a Vízgazdálkodási Tud. Kat. Int. tud. főmunkatársa (1968-1983), a Nemzetk. Tud. Információs Közp. (Interbright) tud. tanácsadója (1992-1995). - Karszthidrológiával, -morfológiával, -genetikával és izotóphidrológiával fogl. - A Meteor Természetbarát Egyesület barlangkutató csoport megalapítója (1957), a M. Karszt- és Barlangkutató Társulat alapító tagja, titkára, főtitkára, társelnöke (1958-tól), tb. elnöke (1995), a M. Barlangi Mentőszolgálat alapítója, elnöke (1961- től), a Nemzetk. Szpeleológiai Unió (UIS) alapító tagja, a Barlangi Mentők Nemzetk. Szervezete titkára, alelnöke, ügyvezető elnöke (1965-től), tb. elnöke (1993), a MTESZ elnökségi tagja (1970-1975), a M. Földrajzi Társaság elnökségi tagja és jogtanácsosa (1979-től). Herman Ottó-emlékérem (1967), Emil Rakovitza-érem (1968), MTESZ- díj (1973), Vass Imre-emlékérem (1978), Ezüstgerely-díj (1983), Kadic Ottokár-emlékérem (1995). F. m.: A magyar barlangkutatás története. (Bp., 1962); Die Höche als örtliche untere Erosionbasis und die Entwicklung der Aggteleker Baradlahöhle. (Stuttgart, 1969); Az aggteleki Baradla-barlang kialalakulásának kérdéséhez. (Bp., 1972); Aggteleki-karsztvidék. (Bp., 1975); Hydrogeological Investigations in the Eastern Part of the Bükk Mountains and the Determination of the Protection Zone of Captation. (Bp., 1978); Magyarország idegenforgalmi barlangjai. (Bp., 1978); A Bódvaszilasi-medence 700 éves története. (Bp., 1983); A Vály-völgy földrajzi nevei. (Bp., 1991); Budai barlangok. (Bp., 1992); A Bódva-völgy felső szakaszának Árpád-kori története. (Bp., 1999). Dénes György, G. [Gém]; Guttman (1915. jún. 10. Bp.): dalszövegíró, műfordító. Keresk. akad.-t végzett (1937). A bp.-i kabarék, varietészínházak kedvelt alakja (beceneve: Zsüti) és szerzője.1946 óta több mint félszáz zenés darab dalszövegeit írta és fordította. Táncdalok, slágerek, sanzonok szövegének népszerű szerzője. — eMeRTon-díj (1992); Huszka Jenő-díj (1994). F. m. film-dalszövegek: Micsoda éjszaka (1958); Rangon alul (1960); Fogadó az örök világossághoz (1981); Sztracsatella (1996); Csinibaba (1997). F. tv.: Nyári menetrend (revü, 1962); Család ellen nincs orvosság (1969); Sanzonról - sanzonra (1971); Gyilkosság a Maxime utcában (1972). F. rádió: Mesélő mikrofon (1948); Egyszer öreg az ember (1963); Házmesterdalnokok (1969); Akár Hi-Fi, akár nem (1985-től). G. D. Gy. hangversenye: A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak (1985). Dénes István (1889. márc. 3. Szászváros -1963. jún. 17. Bp.): politikus, jogász. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtud. doktori okt. szerzett (1912), Marosvásárhelyen ügyvédvizsgát tett (1914). Az I. vh.-ban az orosz fronton frontszolgálatot teljesített, megsebesült, Tordán egy hadifogolytábor parancsnoka volt. A Károlyi-kormány alatt a tordai Nemzeti Tanács elnöke. Marosvásárhelyen (1914-től), Szászvárosban (1919-től), majd Bp.-en ügyvéd (1920-tól). A M. Nemzeti Munkáspárt tagja, pártügyésze (1920-1921), elnöke (1921-1922), a Mo.-i Földműves- és Munkáspárt alapítója (1922), a Reform Párt (1923), a Független Nemzeti Demokrata Párt, ill. az Egyesült Balpárt tagja (1926-1928), majd újjászervezte a pártot M. Parasztpárt, ill. Nemzeti Agrárpárt néven (1929-1932), ifj. Balogh István Nemzetiszocialista Pártjának tagja (1936-1937), a M. Földműves- és Munkáspárt alapító vezetője (1937,1942-1945,1947). Az 1920-as években az ellenzéki parasztmozgalmak egyik ismert vezetője, összeköttetésben állt a Kommunista Internacionálé által létrehozott ún. Paraszt Internacionáléval is (1923-tól), később a szélsőjobboldallal keresett kapcsolatot, nyilas, ill. nemzetiszocialista pártok tagja, ill. szimpatizánsa. Az 1930-as évek végén a Turul Szövetség ún. „belső ellenzékének" a tagja, majd végleg szakított a nyilasokkal (1941). Publicisztikáiban elsősorban a földreformmal a nemzetiségi kérdéssel és a választójoggal fogl., ált. és titkos választójogot követelt a föld népének. Ngy.-i képviselő (Tótkomlós, 1922-1926), sikertelenül indult az 1926., az 1931., az 1935. évi, valamint több időközi parlamenti választáson is. A II. vh. után a M. Földműves- és Munkáspárttal együtt csatlakozott a FKgP-hez, a párt orsz. intézőbiz.-ának a tagja (1945-1946). Az Ideiglenes Ngy. tagja (Dunántúl, 1945. jún.-nov.), az FKgP ngy.-i képviselője (Csongrád-Csanád választókén, 1945-1946, pártonkívüli 1946-1947), a Baloldali Blokk nyomására kizárták az FKgP-ből (1946. márc.). A Független M. Demokrata Párt tagja (1947-1949), ogy.-i képviselője (Pest-Pilis-Solt- Kiskun és Bács-Bodrog választókén, 1947-1949; Nagy-Bp., 1949-1952). Az Államvédelmi Hatóság koholt vádakkal letartóztatta (1952. aug.), koncepciós per során nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélték (1953. febr.), három év után szabadult (1956 tavasza), rehabilitálták (1956. nov.), Bp.-en ügyvédként dolgozott (1956-1958), majd törölték az ügyvédek névjegyzékéből (1958). A Rög (1922-1924, betiltották 1930), a Magyarok Vasárnapja (Drozdy Győzővel, 1924-1925) és A Holnap c. lapok szerkesztője (1930). F. m.: Román kérdés - magyar politika. (Bp., 1918); Választójog és nemzetiségi kérdés. (Bp., 1918); A földreform Magyarországon és a földreform jelentősége. (Bp., 1923); Le a vámsorompókkal! Éljen a vámunió! (Bp., 1923); Reflexiók az új autonóm vámtarifa tervezetéhez. (Bp., 1923); Választójog és földmunkásság. Titkos választójog a falu népének is! (Bp., 1925); Miért pusztul Magyarország? (Bp., 1925); Harc a föld népéért. D. I. összegyűjtött parlamenti beszédei. (Bp., 1928); Végzetes szanálás. D. I. parlamenti beszédei. (Bp., 1929); Parasztok! Ki a szigetről. (Bp., 1935); Mentsük meg a Dunántúlt! (Bp., 1936); Magyar választójog? Magyar tragédia. (Bp., 1937); Bajban a Tiszántúl. (Bp., 1937); Vámközösség a karteluzsora halála. (Bp., 1939); Az Angol-Magyar Bank Rt. érdi parcellázása. (Bp., 1940); Gyors földreform nélkül nincs feltámadás. (Bp., 1941). Irod.: Fitos Vilmos: D. I. életműve. (Hunnia, 1991).