Révai Új Lexikona 5. Cza-D (Szekszárd, 2000)
D - Dezsőháza (Deseőháza, román: Satu Mic) - DHL Magyarország Kft., (Bp.) - Di Gléria János, vegyészmérnök, agrokémikus - diabáz, kőzet
469 diabáz Dezsőháza (Deseőháza, román: Satu Mic): falu az Erdélyi-középhg.-ben, a Zarándi-hg. É-i előterében, Borosjenőtől DDK-re. 1919-ig Mo. (Arad), 1919-től Románia része. - L: 577, ebből 574 magyar (1900), 782 (1941), 214, ebből 115 magyar, 98 rom. (1992). Vallás: r. k.: 538 (1900), r. k.: 116, g.kel.: 94 (1992). Határa: 1719 kh, ebből 1382 kh szántó (1909). 1919-ig a Tomnovai járás része, körjegyzősége Selénden volt. 1967-től közig.-ilag Seléndhez (Silindia) tartozik. R. k., egytanerős magyar nyelvű elemi isk.-ja 1888-ban alakult és a két vh. között is tanítottak benne. DGT —Első Dunagőzhajózási Társaság DHL Magyarország Kft. (Bp.): a DHL Worldwide Express nemzetk. expressz légifuvarozó váll. mp.-i leányváll.-a. Az USA-beli anyaváll.-ot 1969-ben alapították, az ötletet Adrian Dalsey, Larry Hillblom és Robert Lynn adta, vezetéknevük kezdőbetűjéből származik a cégnév. A váll. 1984-ben nyitott irodát Mp.-on, 1988-ban a Hungarocamion Nemzetk. Autóközlekedési Váll.-tal hozott létre vegyes váll.-ot (DHL Bp. Csomagküldő Kft.). Bp.-en kívül Győrben, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Pécsen, Kecskeméten, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden vannak irodái. Di Gléria János (1899. ápr. 11. Szombathely - 1976. jún. 21. Bp.): vegyészmérnök, agrokémikus. A József Műegyetem Vegyészmérnöki Karán végzett (1924), a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule ösztöndíjas vendéghallgatója (1930-1931); a József Műegyetemen doktori oki. szerzett (1927), a műsz. tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). A József Műegyetem Mezőgazdasági Kémiai Technológiai IntébenSigmond Elek tanársegéde (1924-1927), az Orsz. Chemiai Int. és Közp. Vegykísérleti Állomás kutatóvegyésze, a Talajtani és Agrokémiai Oszt. vezetője (1927-1941), az int. fővegyésze (1941-1944) , egyúttal a Budakeszi Mezőgazdasági Kísérleti Telep vezetője (1942-1943), ig.-ja (1944-1945) , főig.-ja (1945-1946). A M. Agrártud. Egyetem Debreceni Mezőgazdaságtud. Oszt. Mezőgazdasági Kémiai Tanszék tanszékvezető ny. r. tanára, ill. tanszékvezető egy. tanára (1946-1949), az MTA Agrokémiai Kat. Int., ill. Agrokémiai és Talajtani Kat. Int. tud. főmunkatársa (1950-1952), igh.-e (1952-1954), ig.-ja (1954-1959), ny. tud. tanácsadója (1959-1976). A havannai Talajtani Int. vendégkutatója (1967-1970). A talajok kémiai tulajdonságainak a vizsgálatával fogl., nemzetközileg is alapvető eredményeket ért el a tápanyaggazdálkodási, a vízgazdálkodási és a talajkolloidikai kutatások terén. Kezdetben a Duna-Tisza közi meszes-szódás szikes talajok javításának kérdéseivel fogt. Vizsgálatai során elsők között derítette fel a szikes talajok keletkezésének és mechanizmusának a körülményeit. Kutatásaival tevékenyen részt vettSigmond Elek szikes talajosztályozási rendszere kolloidkémiai alapjainak a kidolgozásában. Különlegesen jelentősek azok a megállapításai, amelyek a finom eloszlású szénsavas mész adszorbeáló képességeivel kapcsolatosak. Később érdeklődése a talajok tápanyagtartalmának a meghatározása felé fordult. Korszerű, új vizsgálati módszereket dolgozott ki a talaj tápanyagtartalma és várható termése közötti összefüggések modellezésére. A mo.-i mezőgazdasági kutatások történetében először létesített izotóplaboratóriumot, ahol elindította az izotópoknak az agrokémiában és a talajtanban való felhasználását. A Földművelésügyi Min. Állandó Közp. Talajjavító Biz.-ának tagja (1931-1945), a Trágyázási Témakollektíva vezetője (1954-től). Az MTA Talajtani és Trágyázástani Biz.-ának elnöke (1960— 1967). A MÁÉ Talajtani Társaságának elnöke (1958-1967), tb. elnöke (1967-1976). A Nemzetk. Talajtani Társaság és a Német Talajtani Társaság tagja. Tessedik Sámuel-emlékérem. F. m.: A pH érték meghatározása antimonoxidelektróddal. (Kísérletügyi Közlemények, 1930); A meszes és szódás szikeseken végzett szikjavítási kísérletek újabb eredményeiről. (Mezőgazdasági Kutatások, 1933); A C-vitamin (askorbinsav) mennyiségének a meghatározásáról. (Mezőgazdasági Kutatások, 1934); A szikes talajok keletkezése és javítása kolloid-kémiai nézőponttól. (A magyar szikesek, különös tekintettel vízgazdálkodás útján való hasznosításukra. Bp., 1934); Tanulmány a talajfoszfor oldhatóságáról. (Bp., 1937); Talajok nedvességtartalmának gyors meghatározása. Kazó Bélával. (Agrokémia és Talajtan, 1951); Az ammónia- és a nitrát-nitrogén hatása a különböző foszforműtrágyák felvehetőségére. Sarkadi Jánossal, Erdei Sándornéval. (Agrokémia és Talajtan, 1953); A talajok savanyúságának és lúgosságának kérdései a kutatás legújabb eredményeinek a megvitágításában. (Agrokémia és Talajtan, 1953); Die Frage der Azidität und Basizität der Boden im Lichte der neuesten Forschungsergebnisse. (Acta Agronomica, 1955); Trágyázástan. Egy. jegyz. (Bp., 1954); Talajfizika és talajkolloidika. Klimes-Szmik Andorral, Dvoracsek Miklóssal. Egy. tankönyv. (Bp., 1957; németül Bp.-Jena, 1962); Mezőgazdák talajismereti és trágyázási útmutatója. Szerk. (Bp., 1958); A sugárzó izotópok alkalmazásánál elért eddigi fontosabb külföldi és hazai eredmények a mezőgazdaságban. (Magyar Tudomány, 1958); Mezőgazdasági kémia. Egy. tankönyv. (Bp., 1959); Foszforforgalom a mezőgazdaságban. Többekkel. (Bp., 1960); Talaj- és trágyavizsgálati módszerek. Ballenegger Róberttel. (Bp., 1962); Izotópok alkalmazása a mezőgazdasági kémiában és a talajtanban. Szerk. (Bp., 1966); A karbamid alkalmazása a mezőgazdaságban. Szerk. (Bp., 1967). Irod.: Szabolcs István: D. G. J. 60 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1959); Ballenegger Róbert-Finály István: A magyar talajtani kutatás története 1944-ig. (Bp., 1963); Szabolcs István: D. G. J. (Agrokémia és Talajtan, 1976). diabáz kőzet. Az É-i-középhg, és a Mecsek vidékén található. Bázisos összetételű, magmás eredetű, abazalt egyik változata; főleg telérkőzetként fordul elő. Ásványos és kémiai összetétele nagyon hasonlít a bazaltéhoz. Apró, kristályos szövetű, főként augitból és plagioidászból áll. Ásványai többnyire már elbomlottak. Sötét színű, tömött, szilárd kőzet. Az 1990-es években a nemzetkleg elfogadott geológiai nevezéktan törölte a ~ nevet, helyette a mikrogabbró elnevezést javasolta. A ~ sokoldalúan felhasználható kőzet, különösen alkalmas útalapozásra és emlékművek anyagának.