Révai Új Lexikona 5. Cza-D (Szekszárd, 2000)

D - Dezsőháza (Deseőháza, román: Satu Mic) - DHL Magyarország Kft., (Bp.) - Di Gléria János, vegyészmérnök, agrokémikus - diabáz, kőzet

469 diabáz Dezsőháza (Deseőháza, román: Satu Mic): fa­lu az Erdélyi-középhg.-ben, a Zarándi-hg. É-i előterében, Borosjenőtől D­DK-re.­­ 1919-ig Mo. (Arad­­), 1919-től Románia része. - L: 577, eb­ből 574 magyar (1900), 782 (1941), 214, ebből 115 magyar, 98 rom. (1992). Vallás: r. k.: 538 (1900), r. k.: 116, g.kel.: 94 (1992). Határa: 1719 kh, ebből 1382 kh szántó (1909).­­ 1919-ig a Tomnovai járás része, körjegyzősége Selénden volt. 1967-től közig.-ilag Seléndhez (Silindia) tartozik.­­ R. k., egytanerős magyar nyelvű elemi isk.-ja 1888-ban alakult és a két vh. között is tanítottak benne. DGT —Első Dunagőzhajózási Társaság DHL Magyarország Kft. (Bp.): a DHL World­wide Express nemzetk. expressz légifuvarozó váll. mp.-i leányváll.-a. Az USA-beli anyaváll.-ot 1969-ben alapították, az ötletet Adrian Dalsey, Larry Hillblom és Robert Lynn adta, vezetékne­vük kezdőbetűjéből származik a cégnév. A váll. 1984-ben nyitott irodát Mp.-on, 1988-ban a Hun­­garocamion Nemzetk. Autóközlekedési Váll.-tal hozott létre vegyes váll.-ot (DHL Bp. Csomagkül­dő Kft.). Bp.-en kívül Győrben, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Pécsen, Kecskeméten, Debrecen­ben, Miskolcon, Szegeden vannak irodái. Di Gléria János (1899. ápr. 11. Szombathely - 1976. jún. 21. Bp.): vegyészmérnök, agrokémikus.­­ A József Műegyetem Vegyészmérnöki Karán végzett (1924), a zürichi Eidgenössische Techni­sche Hochschule ösztöndíjas vendéghallgatója (1930-1931); a József Műegyetemen doktori oki. szerzett (1927), a műsz. tudományok doktora (ad­digi tevékenységéért, 1952).­­ A József Műegye­tem Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Int­­­ében­­Sigmond Elek tanársegéde (1924-1927), az Orsz. Chemiai Int. és Közp. Vegykísérleti Állomás kutatóvegyésze, a Talajtani és Agrokémiai Oszt. vezetője (1927-1941), az int. fővegyésze (1941-1944) , egyúttal a Budakeszi Mezőgazdasági Kí­sérleti Telep vezetője (1942-1943), ig.-ja (1944-1945) , főig.-ja (1945-1946). A M. Agrártud. Egye­tem Debreceni Mezőgazdaságtud. Oszt. Mező­­gazdasági Kémiai Tanszék tanszékvezető ny. r. ta­nára, ill. tanszékvezető egy. tanára (1946-1949), az MTA Agrokémiai Kat. Int., ill. Agrokémiai és Ta­lajtani Kat. Int. tud. főmunkatársa (1950-1952), igh.-e (1952-1954), ig.-ja (1954-1959), ny. tud. ta­nácsadója (1959-1976). A havannai Talajtani Int. vendégkutatója (1967-1970).­­ A talajok kémiai tulajdonságainak a vizsgálatával fogl., nemzetkö­zileg is alapvető eredményeket ért el a tápanyag­gazdálkodási, a vízgazdálkodási és a talajkol­­loidikai kutatások terén. Kezdetben a Duna-Tisza közi meszes-szódás szikes talajok javításának kér­déseivel fogt. Vizsgálatai során elsők között derí­tette fel a szikes talajok keletkezésének és mecha­nizmusának a körülményeit. Kutatásaival tevéke­nyen részt vett­­Sigmond Elek szikes talajosztá­lyozási rendszere kolloidkémiai alapjainak a ki­dolgozásában. Különlegesen jelentősek azok a megállapításai, amelyek a finom eloszlású szén­savas mész adszorbeáló képességeivel kapcsola­tosak. Később érdeklődése a talajok tápanyagtar­talmának a meghatározása felé fordult. Korszerű, új vizsgálati módszereket dolgozott ki a talaj táp­anyagtartalma és várható termése közötti össze­függések modellezésére. A mo.-i mezőgazdasági kutatások történetében először létesített izotópla­boratóriumot, ahol elindította az izotópoknak az agrokémiában és a talajtanban való felhasználá­sát.­­ A Földművelésügyi Min. Állandó Közp. Ta­lajjavító Biz.-ának tagja (1931-1945), a Trágyázási Témakollektíva vezetője (1954-től). Az MTA Talaj­tani és Trágyázástani Biz.-ának elnöke (1960— 1967). A MÁÉ Talajtani Társaságának elnöke (1958-1967), tb. elnöke (1967-1976). A Nemzetk. Talajtani Társaság és a Német Talajtani Társaság tagja.­­ Tessedik Sámuel-emlékérem. F. m.: A pH érték meghatározása antimonoxidelektród­­dal. (Kísérletügyi Közlemények, 1930); A meszes és szó­­dás szikeseken végzett szikjavítási kísérletek újabb ered­ményeiről. (Mezőgazdasági Kutatások, 1933); A C-vita­­min (askorbinsav) mennyiségének a meghatározásáról. (Mezőgazdasági Kutatások, 1934); A szikes talajok kelet­kezése és javítása kolloid-kémiai nézőponttól. (A magyar szikesek, különös tekintettel vízgazdálkodás útján való hasznosításukra. Bp., 1934); Tanulmány a talajfoszfor oldhatóságáról. (Bp., 1937); Talajok nedvességtartalmá­nak gyors meghatározása. Kazó Bélával. (Agrokémia és Talajtan, 1951); Az ammónia- és a nitrát-nitrogén hatása a különböző foszforműtrágyák felvehetőségére. Sarkadi Jánossal, Erdei Sándornéval. (Agrokémia és Talajtan, 1953); A talajok savanyúságának és lúgosságának kérdé­sei a kutatás legújabb eredményeinek a megvitágításá­­ban. (Agrokémia és Talajtan, 1953); Die Frage der Azid­ität und Basizität der Boden im Lichte der neuesten Forschungsergebnisse. (Acta Agronomica, 1955); Trágyá­zástan. Egy. jegyz. (Bp., 1954); Talajfizika és talajkolloidi­­ka. Klimes-Szmik Andorral, Dvoracsek Miklóssal. Egy. tankönyv. (Bp., 1957; németül Bp.-Jena, 1962); Mezőgaz­dák talajismereti és trágyázási útmutatója. Szerk. (Bp., 1958); A sugárzó izotópok alkalmazásánál elért eddigi fontosabb külföldi és hazai eredmények a mezőgazda­ságban. (Magyar Tudomány, 1958); Mezőgazdasági ké­mia. Egy. tankönyv. (Bp., 1959); Foszforforgalom a mező­­gazdaságban. Többekkel. (Bp., 1960); Talaj- és trágya­vizsgálati módszerek. Ballenegger Róberttel. (Bp., 1962); Izotópok alkalmazása a mezőgazdasági kémiában és a talajtanban. Szerk. (Bp., 1966); A karbamid alkalmazása a mezőgazdaságban. Szerk. (Bp., 1967). Irod.: Szabolcs István: D. G. J. 60 éves. (Agrokémia és Ta­lajtan, 1959); Ballenegger Róbert-Finály István: A ma­gyar talajtani kutatás története 1944-ig. (Bp., 1963); Sza­bolcs István: D. G. J. (Agrokémia és Talajtan, 1976). diabáz­ kőzet. Az É-i-középhg, és a Mecsek vi­dékén található. Bázisos összetételű, magmás ere­detű, a­­bazalt egyik változata; főleg telérkőzet­­ként fordul elő. Ásványos és kémiai összetétele na­gyon hasonlít a bazaltéhoz. Apró, kristályos szöve­tű, főként augitból és plagioidászból áll. Ásványai többnyire már elbomlottak. Sötét színű, tömött, szilárd kőzet. Az 1990-es években a nemzetk­­leg elfogadott geológiai nevezéktan törölte a ~ nevet, helyette a mikrogabbró elnevezést javasolta. A ~ sokoldalúan felhasználható kőzet, különösen al­kalmas útalapozásra és emlékművek anyagának.

Next