Révai Új Lexikona 6. E-Fei (Szekszárd, 2000)
E - Elegant Május 1. Ruhagyár (Bp.) - eléiga - elégikusság - elegyes karszterdő, elegyes karsztbükkös (Fago-Ornetum) - Elek
165 Elek Kakucspuszta (195 fő), Eperjespuszta (170 fő, 1960). Határa: 5494 ha (1984). Ebből 4221 ha szántó, 165 ha kert, gyümölcsös, 12 ha szőlő, 470 ha rét, legelő és 35 ha erdőterület.1854-1910 között mezőv., 1910-től 1970-ig kö., 1970-1996 között nk., 1996. júl. 2-ától v. 1946-ig járási székhely volt, majd a Gyomai járáshoz tartozott. Közig.-i területéből 1949-ben Lőkösháza önállóvá vált. A körben 1944-ig m. kir. csendőrőrs működött. Legjelentősebb intézményei 1944 előtt: főszolgabíróság, takarékpénztár, vasútállomás, postahiv., ipartestület. A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság. A földbirtok megoszlása: 1-5 kh között 836, 5-50 kh között 465,100-500 kh között 29,500-1000 kh között 2,1000 kh fölött 1 birtokos (1935). Ugyanekkor a nagyobb birtokosok: ~ kö. úrbéresei (1034 kh), Breda Viktorné (775 kh), Vásárhelyi András (688 kh), br. Hammerstein Arnold és testvére (643 kh), gr. özv. Üchtritz Amadé Emilné (635 kh), Wittmann György (407 kh), Wittmann Elek György (399 kh), Vásárhelyi Dezső (311 kh), gr. Bolza Alfonz örökösei (303 kh). 1945-ben 1341 család kapott földet. 1948-ban három tsz alakult: a József Attila, a Vörös Csillag és az Új Barázda. 1949-ben egyesültek. 1950-ben újabbak jöttek létre, közülük a Villám volt a legjelentősebb. 1958-ban alakult a Petőfi és a Rákóczi Tsz. Két év múlva Lenin Tsz néven egyesült valamennyii tsz, s ez a tsz a rendszerváltozásig maradt fenn. Az 1992-ben alakult Haladás Szövetkezet állattartással és földműveléssel fogl. A növénytermesztésben a búza, a kukorica és a cukorrépa, az állattenyésztésben a szarvasmarha és a sertés jelentős. A településen az iparosodás 1867 után indult meg. A h.iparban a kisiparosok játszottak döntő szerepet. Az első gőzmalom 1884- ben, a Walthier és Fia-féle 1896-ban épült. 1922- ben létesült az ~i Villamosművek Rt. 1925-ben jött létre az ~i Mezőgazdasági Társulat, ahol asztalos-, bognár-, kovács-, lakatos- és kosárfonórészlegek működtek. A váll. 1935-ben tönkrement. 1926-ban pálinkafőzőé, az 1930-as években szódavízgyár működött. 1945 után létesült az Építő és Vegyesip. Szövetkezet, a Bútorip. Szövetkezet, a Téglagyár, a Szabó KSz., az ELEKÉP és a Sörip. Váll. A tsz melléküzemágként szeszfőzdét, szőnyegszövőt, csiszolóüzemet működtetett. Ezek egy része megszűnt, mások tovább éltek. A Szabó KSz termékei többségét Ny-i exportra készíti. Az ELEKÉP Kft. helyben és a vonzáskörzetben, amint a térség távolabbi településein végez főleg építőip. munkákat. A Duraflex csiszolóüzem kanadai érdekeltségű, világszínvonalon gyártja és exportálja termékeit.1945 előtt a keresk.ellátást magánkereskedők és az 1920-ban alakult Hangya Szövetkezet biztosította. A földműves-szövetkezet 1946-ban létesült, majd ebből alakult az ÁFÉSZ, amely később Gyula és Vidéke ÁFÉSZ néven működött. 1880-ban alapították az Első ~i Takarékpénztár Rt.-t. 1907-ben jött létre az ~ és Vidéke Takarék- és Segélyegyesület. Az 1910-es évek közepén fiókint.-et létesített két aradi bank is. Az I. vh. után két pénzint. működött, közülük csak az Orsz. Közp. Hitelint. fiókja volt életképes, de 1934-ben ez is csődbe jutott. A lakosság pénzügyeit az 1950-es évektől az OTP-fiók és az 1959- ben létesített Kétegyházi Takarékszövetkezeti Kirendeltsége intézi. Ben négy óvoda működik, kettőben rom., kettőben pedig n. nyelven is tanítják a kicsiket. 1907-ben az ált. isk.-t államosították. Az áll. polg. fiúisk. 1920-ban épült. 1925-ben telepedtek le a kö.-ben az iskolanővérek és önálló isk.-t indítottak. Ezekben az isk.-kban főleg n. nyelven folyt a tanítás. A tanyasi isk.-k megszűnése után az 1960-1970-es években bentlakásos diákotthon is működött. A szervezett rom. nyelvű tanítás 1947-ben kezdődött, az isk. épületét 1997- ben újították fel. 1990-ben az ált. isk.-ban 32 tanteremben 615 tanulót 59 pedagógus tanított. 1925- ben nyílt meg a r. k. gazdasági és háztartási leányisk. A Mezőgazdasági és Ip. Középisk.-t és Diákotthont 1962-ben hozták létre. 1952-től a mezőgazdasági isk.-ban traktorosokat képeztek. Az intézmény előbb a gyomai Mezőgazdasági és Élelmiszerip. Szakmunkásképző Int. kihelyezett tagozataként működött, 1989-ben vált önállóvá. A településnek 1963-1980 között gimn.-a is volt. A gyermeknevelő int. m.-i vonzáskörzetű, 1958- tól látja el feladatát. Az első könyvtárat az Ipartestület hozta létre. Az 1920-as években a kö.-i gazdák (Bauerverein) alapítottak könyvtárat. A mai könyvtár elődjét 1949-ben letéti könyvtárként létesítették. Az 1924-ben a Keresztény Szoc. Egylet által, ill. kö.-i összefogással épített kultúrház 1960-ban kapta vissza eredeti funkcióját. Tevékenységében kiemelt szerepet kap a nemzetiségekkel való foglalkozás. A Röpülj páva-mozgalom idején szép sikereket értek el az itt működő n. és rom. nemzetiségi tánccsoportok. A rom. hagyományőrző együttes 1950-ben, a n. klub 1974-ben alakult. 1997-ben a Riebel Mihály Műv. Ház és Könyvtár Rom. Hagyományőrző Néptáncegyüttese megkapta a Kisebbségekért díjat. Ma is élő hagyomány a m.-ben egyedülálló a sváb eredetű farsang. 1990-től rendezik meg (1994-től kétévente) az Írek Világtalálkozóját; az eseményre az 1946-ban elüldözött n.-eken kívül szép számmal látogatnak haza az innen elszármazottak is. 1996-ban nyitt meg a n. tájház és helytörténeti máz. A mozi 1953-ban épült, 1991-től kábeltévé működikben. A 20. sz.-ban a következő sajtótermékek jelentek meg: Elek és Vidéke (1904), Eleki Demokrata (1991-1994), Rikkancs (1997), Eleki Krónika (1997). Az 1920-as évek elején két magánorvos praktizált, az egyik röntgengéppel is rendelkezett. Fogorvos is volt a településen. 1914-1916 között Vöröskeresztes kórház, 1948-1963 között szülőotthon is volt a kö.-ben. Az 1990-es évek végén három körzeti orvosa és egy fogorvosa van a v.-nak. A 20. sz. elejétől egy gyógyszertár látja el a lakosságot. Az Új Szociális Otthon (újabban Pszichiátriai Betegek Otthona) m.-i feladatokat lát el. 1903-ban létesítették főképp értelmi fogyatékosok, szociálisan rászorulók számára. Lakások száma: 1880 (1990). A településen az 1970-es években épült ki az ivóvízhálózat. Műemlék jellegű