Révai Új Lexikona 6. E-Fei (Szekszárd, 2000)

E - Erdődy Kálmán, színész, rendező - Erdődy Rudolf, monyorókeréki és monoszlói gr.

467 Erdődy szerkesztője (1942-1945), főszerkesztő-helyettese (1945-1948), az ún. szerkesztői hármas egyike (1956. okt. 31.-nov. 4.); a Dolgozók Világlapja fele­lős szerkesztője (1945-1948). Eltiltották az újság­írástól (1948-1956), csak az irodalommal fogl.­­ Az 1930-as évek végéig elsősorban ponyvákat írt A. Forest álnéven, első nagy visszhangot keltő kö­tetében Villon maszkja mögött ironikus, szociális érzékenységről tanúskodó írásokat közölt (Villon, a költő versei, amelyeket halála után négy és félszáz év­vel írt E. J. 1941). A II. vh. után klasszikusokat for­dított, elsősorban Brecht, Horatius, Moliére és Ovidius műveit ültette át m. nyelvre. Írásai 1948- tól 1956-ig nem jelenhettek meg, 1957-ben kap­csolódott be ismét az irodalmi életbe. Rendkívül termékeny szerző, regényeinek többsége történel­mi, kultúr- és művelődéstörténeti témát dolgo­zott fel, bár igazi műfajának az életrajzi regényt tekintette. Számos ifj. regénye és ismeretterjesztő kötete az 1960-as-1970-es években népszerű így élt és Képes Történelem c. könyvsorozatokban je­lent meg. A Tíz igaz Szodomában c. regényét front­élményei alapján írta (1962). Legnagyobb sikerét regénytrilógiájával aratta (A Szárnyas Oroszlán, 1967; A második Róma, 1970; A Vörös Liliom városa, 1973). Mindhárom regényben egy-egy itáliai vá­ros történetét dolgozta fel. Önéletrajzi ihletésű műve a Peéri Gábor budapesti lakos (1972) c. regé­nye.­­ Az SZDP, ill. az MSZDP tagja (1939-1948), az Ideiglenes Intézőbiz. választott (1945), az Orsz. Vezetőség és a Politikai Biz. behívott tagja (1947-1948), élesen szembenállt a két munkáspárt egye­sülésével. A Sajtókamara tagja (1939-1944), a MÚOSZ választmányi tagja (1945-1948; kizárták 1948, visszavették 1990). A M. Pen Club Intéző­­biz.-ának tagja (1960-tól).­­ IBBY-díj (1987), Aranytoll (1991), Demény Pál-emlékérem (1993), PEN-emlékplakett (1994). F. m.: Arany országút. Reg. (Bp., 1935); Egy asszony, aki nem hagyja magát. Reg. (Bp., 1936); Az Élet hazárdjáté­­kosa. Reg. (Bp., 1936); Ember az örvényben. (Bp., 1936); A Gran Chaco hőse. Reg. (Bp., 1936); Az adeni kém. Reg. (Bp., 1937); Az aktatáskás úr. Reg. (Bp., 1937); Aranyláz. Reg. (Bp., 1938); Árnyak Kína felett. (Bp., 1938); Acélcá­pa. (Bp., 1939); A Gran-Canon banditái. Reg. (Bp., 1939); Halál éjszakája. Reg. (Bp., 1939); A tevékeny hulla. Reg. (Bp., 1939); Vadmacska. Reg. (Bp., 1939); Villon, a költő versei, amelyeket halála után négy és félszáz évvel írt E. J. Pamfletek. (Bp., 1941); Új színjátszás, új film. Tanulmá­nyok. (Bp., 1946); A nőstényfarkas. Reg. (Bp., 1957); And­rás mester krónikája. Ifj. reg. (Bp., 1959); A negyedik lo­vas. Reg. (Bp., 1959); Aretino Velencében. Reg. (Bp., 1961); Tíz igaz Szodomában. Reg. (Bp., 1962); Sasoknál magasabban. Hunyadi Mátyás élete. Reg. (Bp., 1963); Ezüstpáncélos Johanna. Életrajzi reg. (Bp., 1964); Küzde­lem a tengerekért. (Bp., 1964); Bocskorosok. Reg. (Bp., 1966); Alvilági párbaj. Reg. (Bp., 1966); A szárnyas orosz­lán. Reg. (Bp., 1967); Rekviem Firenzéért. Reg. (Bp., 1968); Bocskorosok hadinépe. (Bp., 1969); A második Ró­ma. Reg. (Bp., 1970); Háromkirályok szolgája. Reg. (Bp., 1970); Szegény Robert. (Bp., 1970); Krisztina királynő Ró­mában. Reg. (Bp., 1972); Peéri Gábor budapesti lakos. Reg. (Bp., 1972); így élt Gutenberg. (Bp., 1973); A vörös li­liom városa. Elbeszélésciklus. (Bp., 1973); Velencei karne­vál. Reg. (Bp., 1974); Az Antikrisztus és szolgája. Reg. (Bp., 1975); Párizsi éjszakák. Életrajzi reg. (Bp., 1976); Szép és kegyetlen Velence. Reg. (Bp., 1977); Így élt Ko­lumbusz. (Bp., 1978; 2. kiad. 1992); Lammermoori Lucia szomorú és igaz története. Reg. (Bp., 1978); Énekes az or­szágúton. Reg. (Bp., 1979); Őrségváltás az Óceánon. Reg. (Bp., 1979); Perugia szűk utcáin. Reg. (Bp., 1980); így élt Magellán. (Bp., 1981); A Fenséges Köztársaság nevében. Reg. (Bp., 1982); így élt Husz János. (Bp., 1983); „Jó éjt, királyfi...". Reg. (Bp., 1984); Mesterdalnokok városa. Reg. (Bp., 1984); Keresztes lobogók alatt. (Bp., 1986); Vá­ros a hadak útján. Budapest regénye. (Bp., 1988); A tizen­kettedik tanú vallomása. Reg. (Bp., 1990); ford.: Brecht: Háromgarasos regény. (Bp., 1945); Horatius összes lírai költeményei és az Ars Poetica. (Bp., 1946); Ovidius: Pa­naszdalok. (Bp., 1947); Moliére: Férjek iskolája. (Bp., 1947); Heine: Atta Troli. (Bp., 1958); F. színművei: Fagyöngy. (Magyar Színház, 1946); Moliére: Kotnyelesek. Ford. (Nemzeti Színház Kamara­­színháza, 1946); Szegény Jó Márton: Tabi Lászlóval. (Jó­kai Színház, 1957). Irod.: Varjas Endre: Barangolás Péhonarchia körül. (Élet és Irodalom, 1970. 46.); Vértesy Miklós: Két könyv Hess Andrásról. (Könyvtáros, 1972); Hegedűs Géza: Egy hu­manista köszöntése. (Élet és Irodalom, 1979.13). Erdődy Kálmán (1907. febr. 16. Vágújhely -1988. ápr. 25. Bp.): színész, rendező.­­ Testvére Erdődi József nyelvész. - Az Orsz. Színészegye­sület színiisk.-jában tanult.­­ A Városi Színházban statisztaként kezdte pályáját (1928), majd Debre­cenben (1931-1932), Pécsett (1934-1935), Szege­den játszott (1936-1938), Jakabffy Dezső társulatá­nak tagja (1938). A bp.-i Király Színházban is fel­lépett (1935-1936). 1945-ig nem játszhatott, majd a Medgyaszay Színház (1946), a Royal Revü Vari­eté színésze (1948-1949), a Gördülő Varieté veze­tője (1949). Debrecenben (1950-1951), Szolnokon (1951-1954), Kecskeméten (1954-1956), majd a Jó­zsef Attila Színházban (1956-1960), a Kamara Va­rietében (1964—1965), a Vidám Színpadon (1961- 1966; 1985-1987) és az Irodalmi Színpadon (1965-1970) szerepelt. Vidéken rendezett is.­­ Kezdetben táncoskomikus, táncrendező, később jellemszere­peket alakított. A kabaréműfaj kiváló előadómű­vésze. F. sz.: Miniszterhelyettes (Abay Pál: Kiskirálynő, Vidám Színpad, 1964); Novák bácsi (Füst M.: Máli néni, Játék­szín, 1984); Klein bácsi (Vészi E.: Le az öregekkel! Nem­zeti Színház, 1987). F. rádió: Lord I. Worthy (Gombó P.: Király leszek Ma­gyarországon [rádiókomédia], 1963); Traveller ügynök (Mándy I.: Női különítmény [zenés játék], 1967). Erdődy Rudolf, monyorókeréki és monoszlói gr. (1883. okt. 25. Novimarof, Varasd vm. - 1966. okt. 7. Graz): politikus, főrend. - Apja Erdődy Rudolf gr. (1846-1932), anyja wartinbergi Dräsche Lujza (1853-1924). - A pozsonyi r. k. gimn.-ban éretts. (1902). - Kastélyosdombói bir­tokán gazdálkodott (1910-től), az I. vh.-ban a 7. huszárezred hadnagyaként az orosz és a román fronton harcolt (1914-1918). A főrendiház tagja (1916-1918), az örökösjogú főrendű családok

Next