Révai Új Lexikona 6. E-Fei (Szekszárd, 2000)
E - Érkisfalu (román: Satu Mic) - Erki Edit, újságíró, író - Érkisszőllős (Kispacal, román: Pătălul Mic) - Érköbölkút (1910-ig Köbölkút, román: Cubulcut) - Érkőrös (román: Chereuşa) - Érkörtvélyes (román: Curtuiuşeni)
509 között is tanítottak. Magyar tanítási nyelvű ált. isk. az 1990-es években is fogadta a gyerekeket. - 1801-ben épült ref. templomába beépítették a korábbi templom épen maradt részeit. R. k. temploma 1825-ben épült. Itt született Keserűi Dajka János (7-1633) erdélyi ref. püspök. Érkisfalu (román: Satu Mic): falu Nagykárolytól KDK-re. - 1919-ig Mo. (Szilágy vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 582, ebből 545 rom. (1900), 498, ebből 21 magyar, 459 rom., 15 cigány (1941), 217 rom. (1992). Vallás: g. kát.: 545 (1900), g. kát.: 473, ref.: 16 (1941), g.kel.: 163, g. kát.: 53 (1992). Határa: 1275 kh, nagyobbrészt szántó. A földterületből 244 kh a Fischer családé, 128 kh Básti Jánosé (1909). A 20. sz. első két évtizedében kb. a Tasnádi járásban, körjegyzősége Érszentkirályon volt. 1967-től közig.-ilag Királydaróchoz tartozik. Erki Edit (1933. jan. 1. Pilisvörösvár): újságíró, író. Az ELTE BTK-n történelem-levéltár szakon végzett (1955). Vértesbogláron (1955-1956), a bp.-i XII. ker.-i Városmajor u.-ban ált. isk. tanár (1956-1961), az Éet és Irodalom munkatársa, rovatvezetője (1961-1969), az Új írás (1969-1974), ismét az Éet és Irodalom (1974-1976), az Új Tükör (1976-1989), a Kapu rovatvezetője, szerkesztője (1989— 1993), az Officina Nova Könyvkiadó munkatársa, szerkesztője egyúttal a Népszabadság Budapest mellékletének külső munkatársa (1994-től). A m. irodalom emlékhelyeinek összegyűjtésével fogl., különösen jelentősek Bp. kultúr-, művelődés- és irodalomtörténetével foglalkozó írásai. Kritikusok Díja (1985). F. m., szerk.: Munkák, napok, órák. Antológia. Vál., szerk. (Bp., 1965); Bölöni György: Nemzedékről, nemzedékre. (Bp., 1966); Bölöni György: Képek között. (Bp., 1967); Látogatóban. I. Interjúköt. (Bp., 1968); Bölöni György: Friss szemmel. (Bp., 1968); Révai József: József Attila. (Bp., 1974); Mesterházi Lajos: Szólni, szólítatlan. (Bp., 1975); Órák, napok, évek, írók munkásokról. Antológia. Vál., szerk. (Bp., 1975); 1919. május. Versek, elb.-ek. Vál. (Bp., 1979); Lesz-e bárka? Elb.-ek. Vál. (Bp., 1985); Szülőföldem Magyarország. Elb.-ek, karcolatok. (Bp., 1986); Visszatérés a falvédőre. Elb.-ek. (Bp., 1987); Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhelyei. Sajtó alá rend. (Bp., 1989); Török Sándor: Vasárnapi beszélgetések. Vál., bev. (Bp., 1990); Magyar idézetek könyve. (Bp., 1991; 5. kiad. 1997); Kávéház-sirató. Törzshelyek, írók műhelyek. (Bp., 1995; 2. kiad. 1998); „Áll Buda még!" A magyar irodalom várbeli századai. Összeáll. (Bp., 1997); Szerelmes levelek, irodalmi levéltitkok. Vál. (Bp., 1998); Pest-Budától Budapestig. Képek egy város történetéből. (Bp., 1998); Nagy Budapest-könyv, azaz szinte minden, amit tudni kell a 125 éves metropolis teljes körű élvezetéhez, elsősorban nem budapestiek számára. Török Andrással. (Bp., 1998; 2. kiad. 2000). Érkisszőllős (Kispacal, román: Pătălul Mic): falu az Erdélyi-középlig. Ny-i szélén, a Szilágysági-dombvidéken, Margittától ÉK-re. 1919-ig Mo. (Szilágy vm.), 1919-1925 között Románia része. - L: 274, ebből 220 magyar, 53 rom. (1900). Vallás: ref.: 165, g. kat.: 81 (1900). Határa: 2383 kh, fele szántó, jelentős szőlőterülettel. A földterületből Érkörtvélyes 757 kh Takács Gézáé (1909). - A 20. sz. első két évtizedében kb. a Tasnádi járásban, körjegyzősége Érszőllősön volt. 1925-ben Érszőllőshöz (Pătălul Mare) csatolták. Érköbölkút (1910-ig Köbölkút, román: Cubulcut): falu az Alföld K-i szegélyén, az Érmelléken, Székelyhídtól KDK-re. 1919-ig Mo. (Bihar vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 1415, ebből 1400 magyar (1900), 1422, ebből 1363 magyar, 14 rom., 45 cigány (1941), 1062, ebből 914 magyar, 133 cigány (1992). Vallás: ref.: 1260 (1900), r. k.: 33, g. kat.: 28, ref.: 1290, g.kel.: 32, izr.: 38 (1941), ref.: 963 (1992). Határa: 4617 kh, több mint fele szántó. A földterületből 120 kh a kö.-é, 233 kh osztatlanul az egykori úrbéreseké, 1395 kh nagybirtokosoké (1909). A 20. sz. első két évtizedében nk. a Székelyhídi járásban. Amikor Mo.-hoz tartozott, a kereskedelmet a Hangya Szövetkezet szervezte. Az 1755-ben alapított ref. elemi isk.-ban a két vh. között is tanítottak magyar nyelven. Az 1902-ben alapított népkönyvtárat a hitelszövetkezet tartotta fenn a két vh. között. Érkőrös (román: Chereușa): falu az Alföld K-i szegélyén, az Érháton, Nagykárolytól D-re. 1919-ig Mo. (Szilágy vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 608, ebből 587 magyar (1900), 733, ebből 444 magyar, 267 rom., 19 cigány (1941), 745, ebből 402 rom., 339 magyar (1992). Vallás: ref.: 327, g. kát.: 230 (1900), r. k.: 45, g. kat.: 318, ref.: 349, izr.: 14 (1941), g.kel.: 394, ref.: 301 (1992). Határa: 2438 kh, nagyobbrészt szántó. A földterületből 1278 kh nagybirtokosoké (1909). A 20. sz. első két évtizedében kb. a Tasnádi járásban. Körjegyzősége Tasnádszántón volt. 1967-től közig.ilag Székelyhídhoz (Săcueni) tartozik. Érkörtvélyes (román: Curtuiuşeni), v. az Alföld K-i, a Nyírség DK-i szegélyén, Székelyhídtól É-ÉK-re. 1919-ig Mo. (Szatmár vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 1941, ebből 1925 magyar (1900), 2748, ebből 2708 magyar, 17 rom., 16 cigány (1941), 2839, ebből 2192 magyar, 400 rom., 247 cigány, a közig.-ilag hozzá tartozó lakott helyekkel együtt 3917 (1992). Vallás: ref.: 1249, g. kát.: 513 (1900), r. k.: 339, g. kát.: 749, ref.: 1620, kapt.: 10, izr.: 26 (1941), ref.: 1678, g.kef.: 465, r. k.: 378, g. kat.: 316 (1992). Határa: 6750 kh, nagyobbrészt szántó, jelentős szőlőterülettel. A földterületből 334 kh osztatlanul az egykori úrbéreseké, 1721 kh Balázsi Józsefé, 1705 kh más nagybirtokosoké (1909). 1907-ben kapta meg a nk.-i besorolást. A 20. sz. első két évtizedében a Nagykárolyi járáshoz tartozott. - A kö.-ben a 20. sz. első felében gőzmalom működött. - Amikor Mo.-hoz tartozott a kereskedelmet a Hangya Szövetkezet szervezte. - A 17. sz.-ban alapított ref. elemi isk.-jában a két