Révai Új Lexikona 6. E-Fei (Szekszárd, 2000)
E - Érselénd (Érselind, román: Şilindru) - Érsemjén (roán: Şimian) - Erste Bank Hungary Rt. (Bp.)
Érselénd 538 őstermelés egyéb ágaiból teremtette elő a kenyérrevalót, 1990-ben már csak 22,7%-át foglalkoztatta a mező- és erdőgazdaság. A mezőgazdaság fő terménye a búza, az árpa és a homokon jól termő rozs. Birtokmegoszlás: 417 gazdaságnak volt egy kh-nál kevesebb földje, míg 15 kh-dal 339, 5-50 kh-dal 251, 50-100 kh-dal 7, 100-500 kh-dal 5, 500-1000 kh-dal 3,1000 kh-nál nagyobb gazdasággal egy család rendelkezett (1935). Ugyanekkor (a kö.-et és a kö.-i közbirtokosságot leszámítva) 100 kh-nál nagyobb birtoka a r. k. egyházának (112 kh), az esztergomi r. k. érsekségnek (2015 kh), Fischer Jakabnak (338 kh), Kristóf Imrének és nejének (102 kh), Soóky Endrének (394 kh) és gr. Zichy Aladárnak (1046 kh) volt. A Dimitrov Tsz 1949 elején, a Tartós Béke 1950-ben alakult. 1962-ben a két tsz egyesült az utóbbi néven. A Magyar-Csehszlovák Barátság Mgtsz 1961-ben jött létre, de már 1964- ben magába olvasztotta a Tartós Békét. 1976-ban hozzácsatolták a pataki Kossuth és a dejtári József Attila Tsz-t. 1995-ben is működött. A kö.-ben két gőzmalom volt. Ezek képezték alapját a sz. végén is jelentős malomiparnak. A Vác-Romhány vasútvonal megépülésétől (1907) a férfiak egy részét a bp.-i építkezések foglalkoztatták. 1990-ben lakóhelyén 935 fő talált munkát, míg 721 fő naponta ingázott, közülük 330-an a m.-n belül, míg 391-en más m.-ben keresték a megélhetést. 1993-ban az ip. és a keresk. ágazatot 7-7 kft. és szövetkezet, 9 bt. és 130 egyéni vállalkozó képviselte. A kereskedelmet a Hangya Szövetkezet (az 1940-es évek közepéig), az ~i földműves-szövetkezet (1946-1950), az ~i Gyümölcsértékesítő és Közp. Szeszfőző Szövetkezet (1947-1950), az 1960-as évektől az Ipoly Vidéke ÁFÉSZ szervezte. A pénzügyeket a Hitelszövetkezet (1896), a Balassagyarmati Mezőgazdasági Bank fiókja (1927), az 1960-as évektől az Ó és Vidéke Takarékszövetkezet intézte. 1899-ben a faluban volt egy kéttantermes, kéttanerős r. k. elemi fiú- és egy kéttantermes kéttanerős r. k. elemi leányisk., amint egy 1888-ban létesített óvoda. Az 1908-1909-es tanévtől gazdasági isk. is működött a településen. 1994-ben 20 tanteremben 396 tanulót 33 pedagógus oktatott. 1995-ben az áll. isk. mellett egy r. k. isk.-ban is megkezdődött az oktatás. Egyesületek 1945 előtt: keresztény munkásegyesület (1906), iparos olvasókör (1911), gazdakör (1913), egyházi dalárda (1922), levente- (1922) és tűzoltóegyesület (1927). Műv. közp. és könyvtár van a településen.Az ev.-et a 20. sz. második felében körzeti orvosok, gyógyszertár, körzeti és szakorvosi rendelők, állatorvos szolgálja. - Kiépült település, közp.-tal, pormentesített utakkal, villany-, ivóvíz-, telefon- és gázhálózattal. A barokk stílusú r. k. templom 1743-ban épült a plébániával együtt. 1790 k. készült késő barokk stílusban a volt Drágffykúria, amint 1840 k. a Dimitrov- (Szentlőrinc-) pusztán épült késő klasszicista majorsági intézői lak. Az I. vh.-ban 94-en estek el. A köv-et 1944. dec. 8-án foglalták el a szovjet csapatok. Érselénd (Érselind, román: Şilindru): falu az Alföld K-i szegélyén, a magyar határ közelében, Székelyhídtól É-ÉNy-ra. Közelében határátkelőhely van. - 1919-ig Mo. (Bihar vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 892, ebből 830 magyar (1900), 1610, ebből 1489 magyar, 44 n., 12 rom., 65 rusz. (1941), 1019, ebből 535 magyar, 296 cigány, 174 rom. (1992). Vallás: g. kát.: 706 (1900), r. k.: 264, g. kát.: 1090, ref.: 215, izr.: 32 (1941), g. kát.: 318, r. k.: 259, g.kel.: 258, ref.: 173 (1992). Határa: 2901 kh, több mint a fele szántó. A földterületből 292 kh osztatlanul az egykori úrbéreseké, 484 kh a Magyar Telepítési és Parcellázási Banké, 419 kh a nagyváradi latin szertartású káptalané, 517 kh nagybirtokosoké (1909). A 20. sz. első két évtizedében kb. az Érmihályfalvai járásban. Körjegyzőségi székhely volt. 1967-től közig.-ilag Érsemjénhez (Simi-Érsemjén (román: Şimian), v. az Alföld K-i szegélyén, a Nyírség DK-i szegélyén, Nagyvárad és Nagykároly között, a magyar határnál. Közelében határátkelőhely van. 1919-ig Mo. (Bihar vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 2587, ebből 2575 magyar (1900), 2921, ebből 2845 magyar, 46 rom., 20 cigány (1941), 2638, ebből 2334 magyar, 239 rom., a közig.-ilag hozzá tartozó lakott helyekkel együtt 4202 (1992). Vallás: ref.: 1660, g. kát.: 425, r. k.: 370 (1900), r. k.: 596, g. kát.: 370, ref.: 1828, g.kel.: 31, kapt.: 39, izr.: 51 (1941), ref.: 1394, r. k.: 989 (1992). Határa: 9968 kh, nagyobbrészt szántó, jelentős szőlőterülettel. A földterületből 354 kh osztatlanul az egykori úrbéreseké, 243 kh a kö.-é, 268 kh Nyírábrány köz-é, 7342 kh nagybirtokosoké (1909). A 20. sz. első két évtizedében nk. az Érmihályfalvai járásban. 1772-ben létesített 7 oszt.-os ref. elemi isk.-jában a két vh. között is tanítottak magyar és rom. nyelven. A r. k. isk.ban 1897-ben indult be a tanítás. Az 1990-es években is vegyes, magyar-rom. tanítási nyelvű isk. volt a kö.-ben. Itt született Kazinczy Ferenc (1759-1831) író, nyelvújító és Fráter Lóránd (1872-1930) nótaszerző. A ref. templom mellett Kazinczy-emlékkertet alakítottak ki. Ersig —Érszeg Erste Bank Hungary Rt. (Bp.): 1997-ben alakult meg 3436 millió Ft alaptőkével, amikor az Erste Bank der Oesterreichischen Sparkassen AG. privatizáció révén megszerezte aMezőbank Rt. részvényeinek 83,6%-át. Az 1998. máj.-ban végrehajtott 3 milliárd Ft-os tőkeemeléssel tulajdonrésze 93,94%-ra emelkedett. 1998. dec.-ében a fő tulajdonos további 2,8 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, a pénzint. alaptőkéje ezzel 9 235 735 ezer forintra emelkedett. A részvények tulajdonosi megoszlása 1999. máj. 31-én: Erste Bank der Oesterreichischen Sparkassen AG. 95,78%, egyéb külföldi tulajdonos 0,30%, magyar magánszemély és gazdálkodó szervezet 3,92%. A bank tevékenységi köre a pénzügyi szolgáltatások és a