Révai Új Lexikona 6. E-Fei (Szekszárd, 2000)
E - Erdélyszky Zsigmond, meteorológus - érdemes művész, a M. Köztársaság érdemes művésze - érdemes orvos - érdemes vasutas - Érdemkereszt lelkészek számára, Piis meritis - Érdengeleg (1908-ig Dengeleg, román: Dindeşti)
Erdélyszky 448 sics Gyula, vallás- és közoktatásügyi miniszter múz.-i letétként értékes műalkotásokat juttatott el az Erdélyi Múzeum-Egylet képtárába. A társaság működése az anyagi és társtámogatás hiánya miatt 1904-ben szűnt meg. Irod: Murádin Jenő: A tél festője. (Bukarest, 1989). Erdélyszky Zsigmond (1913. júl. 23. Selmecbánya - 1986. dec. 22. Bp.): meteorológus. - A bp.-i tudományegyetemen mennyiségtan-természettan szakos tanári oki. szerzett (1939), a fizikai (meteorológia) tudományok kandidátusa (1958). -A M. Kir. Honvéd Légierő Repülő Időjelző Közp. meteorológus tisztje (1939-1945), szakszolgálatos hivatásos főhadnagyi rendfokozatban (1942-1945), a Honvédelmi Min. Meteorológiai Szolgálatának meteorológusa századosi rendfokozatban (1945-1954), kérésére őrnagyi rendfokozatban leszerelték (1954), az MTA-TMB aspiránsa (1954—1957), az MTA KFKI tud. munkatársa (1957-1960), a BME Atomfizikai Tanszék egy. adjunktusa (1960-1964), a Vízgazdálkodási Tud. Kat. Int. tud. munkatársa (1964-1973). Szinoptikus és dinamikus meteorológiával fogl., alapvetőek izotóphidrológiai, ill. a talajvízáramlással és a hordalékmozgással foglalkozó dolgozatai. Új módszert dolgozott ki a talajvízszint-alakulás és az öntözés kölcsönhatásának a megállapítására és a görgetett hordalék mozgásának a vizsgálatára. F. m.: A nagy csapadékok és a nedvességadvekció kapcsolata. Kand. értek. (Bp., 1957); Izotóptechnika. Egy. jegyz. (Bp., 1962); Experiments for Determining the Variations of Groundwater Fow Velocity with Depth. (Periodica Polytechnica, 1962); Izotóptechnikai módszerek alkalmazása a vízgazdálkodásban. (Bp., 1966); Izotóptechnika hidrológiai alkalmazása. (Bp., 1974); érdemes gyógyszerész —érdemes orvos érdemes művész, a M. Köztársaság érdemes művésze díj, amelyet a M. Köztársaság kormánya alapított - a M. Köztársaság kiváló művésze—kiváló művész) díjjal együtt - a 99/1996. (VII. 10.) Korm. rendelettel a kultúra területén végzett kiemelkedő művészeti tevékenység elismerésére m. állampolgárok számára, akik a művészi alkotómunka (színház-, zene-, tánc-, artista-, mozgókép-, képző-, ipar- és fotóművészet) területén huzamosabb ideig kiemelkedő értéket hoztak létre. A két díj közül az ~ jelenti az alacsonyabb fokozatot. Csak egyéni teljesítményért adományozható, évente tíz személy részesülhet az ~ elismerésben. A díjat ált. márc. 15. alkalmából adják át (az első alkalommal, 1996-ban, aug. 20-án került sor az átadásra), a vele járó pénzjutalom a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom mindenkori összegének 30%-a. A díj elődje volt az a kitüntető dm, amelyet az Elnöki Tanács alapított 1950-ben (1950. évi 27. tvr.) a 14. Népköztársaság ~e néven a M. Népköztársaság kiváló művésze kitüntető címmel együtt. A két kitüntető cím közül a kiváló művész volt a magasabb fokozat. Az 1963. évi 36. tvr. az adományozást a Minisztertanács hatáskörébe utalta. A kitüntető címeket évente, ápr. 4. alkalmával adományozták (évente ált. 25-30 . kitüntetést). A kitüntetettek nyugdíjpótlékra voltak jogosultak, ill. meghatározott nyugdíjminimumot állapítottak meg számukra. A kitüntető cím adományozásával jelvény is járt. A kör alakú, 24 mm átmérőjű érem közepén a M. Népköztársaság címere, a köriratban „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE" felirat látható. Az érem 30x20 mm méretű, fekvő téglalap alakú, fémmerevítővel ellátott, tűzpiros színű, közepén függőlegesen futó piros-fehér-zöld sávval díszített szalagon függ. Az államforma megváltozása (1989. okt. 23.) után a 14. Köztársaság ~e elnevezéssel adományozták (1990. márc. 15-én 39 személy részesült a kitüntető címben). A jelvény körirata megváltozott („MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE"), a középrészt továbbra is az 1957. évi államcímer foglalta el. Az ~ kitüntető címre vonatkozó rendelkezéseket a M. Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. tv. helyezte hatályon kívül. Ezt követően - díjként történt újjáalapításáig (1996) - nem adományozták. érdemes orvos, kitüntető dmi. A Miniszertanács alapította az 1019/1952. (VI. 22.) Mt. sz. határozattal az érdemes gyógyszerész és a kiváló orvos és kiváló gyógyszerész kitüntető címekkel együtt. A kitüntető cím magasabb fokozatát a kiváló orvos, ill. a kiváló gyógyszerész cím jelentette. A kitüntetéssel pénzjutalom, oki, és a kitüntető címet feltüntető jelvény járt. Az alapításról szóló jogszabályt az 1006/1977. (II. 17.) Mt. sz. határozat helyezte hatályon kívül. érdemes vasutas, kitüntető jelvény, amelyet a kiváló vasutas jelvénnyel együtt alapított a Minisztertanács az 1025/1952. (VIII. 9.) Mt. sz. határozattal. A két jelvény közül a kiváló vasutas jelentette a magasabb fokozatot. Az alapításukról szóló minisztertanácsi határozatot az 1006/1977. (II. 17.) Mt. sz. határozat helyezte hatályon kívül. Érdemkereszt lelkészek számára, Piis meritis: érdemkereszt a tábori lelkészek számára a Habsburg Birodalomban, ill. az Osztrák M. Monarchiában. I. (II.) Ferenc alapította 1801. nov. 23-án olyan katonai lelkészek elismerésére, akik a csatában, veszedelmek között teljesítették lelkészi kötelezettségeiket. Két oszt.-a volt. A r. k., ill. g. kat., ev., ref., g.kel. katonai lelkészek kaphatták meg. A háborúban adományozott érdemkeresztek szalagja eltérő volt. IV. Károly 1917 febr.-jában elrendelte, hogy a háborúban adományozott változat szalagon elhelyezett, keresztbefektetett kardokkal is adományozható. A kitüntetés 1918-ig állt fenn. Jelvénye ún. passiókereszt, lóhere alakú végződésekkel. Az I. fokozat arany, a II. fokozat ezüst szegéllyel készült, a kerek középrészben fehér (I. oszt.), ill. kék (II. oszt.) zománcozású alapon, „PIIS MERITIS" felirattal. A békében adományozott kitüntetések szalagja fehér, a háborúban kiadottaké fehér, három világosvörös sávval. Érdengeleg (1908-ig Dengeleg, román: Dindești): falu az Alföld K-i szegélyén, az Érmelléken, az Endrédi-tó partján, Nagykárolytól D-DNy-ra. 1919-ig Mo. (Szatmár vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. L: 1360, ebből 662 rom., 550 magyar