Révai Új Lexikona 6. E-Fei (Szekszárd, 2000)

F - Fazekas Imre, színész - Fazekas István, fazekas - Fazekas István, színész - Fazekas János, bányamérnök - Fazekas Károly, vízépítőmérnök - Fazekas Károly, közgazdász

809 Monolayer Cultures of the Rat Anterior Pituitary. Töb­bekkel. (In Vitro, 1979): Agyalapi mirigy sejttenyészetek morfo-fiziológiája. Kand. értek. (Bp., 1981). Fazekas Imre (1919. dec. 26. Barslédec): szí­nész. - A pozsonyi m. nyelvű gimn.-ban éretts. (1942). - A nagysurányi kö.-i hiv. jegyzőgyakor­noka (1943), katona (1943-1945), az AB lévai, po­zsonyi, aranyosmaróti, majd komáromi fiókjának tisztviselője (1946-1953). A M. Területi Színház színésze Komáromban (1954—1985).­­ Több mint száz színpadi karakter- és epizódszerepet játszott; legjobb alakításait vígjátéki szerepekben nyújtot­ta. Hangjátékokban szerepelt a pozsonyi rádió m. adásában. Kisebb filmszerepeket is kapott szín­já­tékfilmekben. A M. Területi Színház alapszerve­zet elnöke (1960-1970-es évek).­­ Érdemes mű­vész (1980). F. sz.: Brazovics Atanáz (Jókai M.-Fellegi: Az aranyem­ber, 1955); Öregúr (Capek, K.: Az anya, 1956); Ispán (A. Jirásek: Lámpás, 1962); Dőry dr. (Mikszáth K.: Különös házasság); Csörgheő Csuli (Móricz Zs.: Úri muri, 1966, 1977); Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők, 1977). Irod.: Siposs Jenő: Jubiláló művész. A. I. (Tábortűz, 1973); Miklósi Péter: Egy ismerős arc. (Hét, 1979. dec. 8.); n. n. F. I. érdemes művész. (Hét, 1980. máj. 31.); Szilvássy Jó­zsef: Az aratás évei. (Új Szó, 1980. jan. 11.); Fazekas István (1924. ápr. 18. Nádudvar): fa­zekas.­­ Apja Fazekas Lajos (1895-1959), testvére Fazekas Lajos (1918-1998) fazekasok.­­ Fazekas­­ip. tanuló, majd Hajdúszoboszlón S. Kepes Ágnes iparművész rajzip. isk.-jában magántanuló (1945-1950).­­ Az 1950-es évek elejétől apja mellett jelen­tős szerepe volt a nádudvari feketekerámia és cse­­répkályha-készítés hagyományainak felélesztésé­ben és továbbadásában. Tanulmányozta a mo.-i fazekasság hagyományait, megismerkedett az ókori népek klasszikus edényformáival is. A nád­udvari hagyományok - ezekkel az ismeretekkel kiteljesítve és átértelmezve - képezték rendkívüli formagazdagságának alapját. Nemzetk.­hírűvé 1952-ben vált egy domborműves díszítésű fekete edénnyel. Hajdúszoboszlóra költözött (1973), Fa­zekas-ház néven bemutatótermet alapított.­­ A Népművészet Mestere (1954), Medgyessy-díj (1984). Kiállításai: Brüsszel (1960); Genf (1964); Bécs (1974); Bp. (1978). Irod.: Szabadfalvi József: F. I. és a nádudvari fazekasság. (Bp., 1982); Szabadfalvi József: A magyar feketekerámia. (Bp. 1986); Fazekas István (1955. nov. 21. Szolnok): szí­nész.­­ Az ELTE BTK m.-népművelés szakán ta­nult, közben különböző színházi stúdiókban dol­gozott. A Stúdió K tagja (1977-től). A Radnóti Színpadon játszott (1982-1985), majd a veszprémi Petőfi Színház (1985-1990,1991-től), a Pécsi Nem­zeti Színház művésze (1991). Versmondással is foglalkozik, a Balassi Bálint szavalókör tagja volt. Filmekben is szerepelt.­­ Jászai Mari-díj (1993). F. sz.: Kaminski (Spiró Gy.: Az imposztor, veszprémi Pe­tőfi Színház, 1988); Puck (Shakespeare: Szentivánéji álom, uo., 1990); Alvaro (Williams, T.: A tetovált rózsa, Pécsi Nemzeti Színház, 1990); Csáth Géza (Sárosi I.: Fazekas Húszmilliomodik év, a Pécsi Nemzeti Színház Stúdió­színpada, 1991); Liliom (Molnár E, veszprémi Petőfi Színház, 1992); Edgar (Shakespeare: Lear király, veszpré­mi Petőfi Színház, 1993); Sir Kay (Dorst, T.: Merlin avagy a puszta ország (Új Színház, 1996); Férfi (García Lorca, F.: Vémász, uo., 1996). Fazekas János (1945. szept. 14. Nemestör­­demic): bányamérnök.­­ A miskolci NME-n bá­­nyagépészmérnöki oki. (1969), az MKKE Ipar Ka­rán mérnök-közgazdász oki. (1981), az Oxfordi Menedzserképzőben menedzser oki. szerzett (1991), az NME-n doktorált (1985) - A Bakonyi Bauxitbánya Váll., ill. a Bakonyi Bauxitbánya Kft. üzemmérnöke, üzemvezető-helyettese, műsz.­­gazdasági tanácsadója (1969-1983), ig.-ja (1983-1991), ügyvezető vezérig.-ja (1991-től). - Bánya­üzemviteli rendszerek tervezésével, bányászati technológiák gazdasági optimalizálásával, a bauxitbányászat reorganizációjával fogl.­­ Az OMBKE Bányászati Szakoszt. (1991-től), az OMBKE elnöke (1994-1998). A Veszprémi Akad.-i Biz. Szilárdásvány-bányászati Biz. (1984—1988), a Bányászati és Földtani Munkabiz. elnöke (1988- tól), az MTA Bányászati Tud. Biz. tagja (1993-tól).­­ Szentkirályi Zsigmond-emlékérem (1992). F. m.: Az omlasztásos növesztési technikák elterjedése a magyar bányászatban 1982. évig. (Veszprém, 1985). Fazekas Károly (1897. júl. 8. Bp. - 1966. máj. 16. Bp.): vízépítőmérnök. - A József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetemen ált. mérnöki okt. szerzett (1924). - Gyöngyös v. mérnöke (1924-1928), a Vízügyi Szolgálat munkatársaként a bp.-i kikötői építkezéseknél, a bp.-i Kultúrmérnöki Hiv.-ban, a Nyíregyházi Folyammérnöki Hiv.­­ban, majd a Miskolci Kultúrmérnöki Hiv.-ban szolgált (1928-1938), az Orsz. Halászati Felügye­lőség munkatársa (1938-1940), a Földművelés­­ügyi Min. Vízügyi Főoszt. kultúrmérnöki fel­ügyelője (1940-1948), az Orsz. Vízgazdálkodási Hiv. Vízrajzi Oszt.-ának vezetője (1948-1950), a Vízrajzi Int. (1950-1952), a Vízrajzi Tud. Kat. Int. tud. munkatársa (1952-1962).­­ Medermorfológi­ával fogl., számos hidrológiai műszert szerkesz­tett, kúptárcsás vízszintmérőt tervezett. Jelentős szerepet játszott a II. vh. után a Balaton-kutatás újjászervezésében, nevéhez fűződik a nemzetk. hírű Balaton kutatóhajó tervezése.­­ Bogdánfy Ödön-emlékérem (1963). F. m.: Folyamatos észlelések a vízrajzban és az ehhez szükséges műszerek. (MTA Műszaki Tudományok Osz­tálya Közleményei, 1953); Vízrajzi műszertan. (Bp., 1953); Vízfolyások természetes kialakulása és mestersé­ges beavatkozás a vízfolyások kialakulásába. (Bp., 1954). Irod.: Hankó Zoltán: F. K. (Hidrológiai Közlöny, 1967). Fazekas Károly (1951. dec. 18. Miskolc): köz­gazdász.­­ Az MKKE Népgazdasági Tervező- Elemző Szakán közgazdász oki. szerzett­­ tanul­mányai alatt a Rajk László Szakkoll. tagja­­ (1975), doktorált (1980), a közgazdaság-tudomány kan­didátusa (1989). - Az MTA Közgazdaság-tud. Int. tud. segédmunkatársa (1975-1980), tud. munka­társa (1980-1989), tud. főmunkatársa (1989-től). - Az anyagi ösztönzés közgazdaság-tud. szerepe­

Next