Révai Új Lexikona 7. Fej-Gak (Szekszárd, 2001)

F - Ferenczi András, közgazdász - Ferenczi György, fizikus - Ferenczi Ibi, színésznő

Ferenczi 268 F. m., filmdíszletei: Kopaszkutya (1981); Szerencsés Dá­niel (1981); Dögkeselyű (1982); Álombrigád (1983); Mennyei seregek (1983); Angyali üdvözlet (1983); Csak egy mozi (1985); Szirmok, virágok, koszorúk (1984); Fal­fúró (1985); A nagy generáció (1986); Találkozás Vénusz­­szal (1989); Árnyék a havon (1991); Édes Emma, drága Böbe (1991); Where (Hol, 1991); Bűvös vadász (1994); Offenbach titka (1995); Hosszú alkony (1997); Az alki­mista és a szűz (1997); A napfény íze (1998); színházi díszletei: Wagner, R.: A Nibelung gyűrűje. Tetralógia. (Teatro Regio, Torino, 1986-1988); Muszorgszkij: Borisz Godunov. (Lipcsei Operaház, 1993); Verdi: Trubadúr. (Wiener Staatsoper, 1993); Henley, B.: A szív bűnei. (Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1994); Shakespeare: Hamlet, dán királyfi. (Miskolci Nemzeti Színház, 1994); Simon, N.: Furcsa pár. (Pécsi Nemzeti Színház, 1994); Csehov: Ivanov. (Pesti Színház, 1995); García Lorca, E: Bernarda Alba háza. (Szegedi Nemzeti Színház, 1996); Euripidész: Médeia - Aiszkhülosz: A leláncolt Prométhe­usz. (Várszínház, Bp., 1996); Médeia-történetek (Miskol­ci Csarnok Kultusz Motel, 1997); köztéri belsőépítészeti munkák: Opart Dance Club (1996); Arab kávézó (1996); Aboriginal vendéglő (1996); Persona Ruhabolt, Bp., (1998); cikke: Kovács Attila: Önéletrajzi dokumentumok. (Mozgó Világ, 1980); Irod.: Makovecz Imre: Kőkatlan. Mennyei seregek. (Necropolis. Kat., 1987); Beke László: Beszélgetés F. K. A.-val. (AL, 1983. 3.); György Péter: A múlandóság építé­szete. (Filmvilág, 1986); Beke László: Kat. előszó. Bach­man, Kovács, Szalai, Rajk. (1986); Néray Katalin-Beke László-György Péter-Hegyi Lóránd: Kát. előszó. Necro­polis. (Pécs, 1987); Andrási Gábor: Kőszoba, kőkatlan. Nekropolisz. (Architektúra, 1988); Hegyi Lóránd: Utak az avantgárdból. (Pécs, 1989); Kemács Gabriella: A beépí­tett tértől a Harmadik fokozatig. (Balkon, 1994); Krasz­­nahorkai László: A bevezető szavak F. K. A. bársonyko­porsójához. (Balkon, 1994). Ferenczi András (1946. márc. 10. Bp.): közgaz­dász. - Az MKKE Keresk. Kar Külkeresk. Szakán végzett (1968), doktorált (1970), a közgazdaság­­tudományok kandidátusa (1979). - A Ferumion Váll. (1968-1970), a Metalimpex Külkeresk. Váll. üzletkötője (1970-1972), a Külkeresk. Min. Fejlett Nem-szocialista Országok Államközi Főoszt. fő­előadója (1972-1989).­­ Külkeresk. gazdasággal, Mo. és a fejlett ázsiai, ausztrál és közép-amerikai országok gazdasági kapcsolatainak vizsgálatával fogla, elsősorban a japán, az ausztrál és az új-zé­­landi gazdaságot és kereskedelmet vizsgálja. Út­törő jelentőségű tevékenysége Japán gazdaságirá­nyításának, pénzügyi életének, váll­­ainak széles körű bemutatása, ill. gazdasági növekedése fi­nanszírozásának gyakorlatát felölelő elemzése. Az utóbbi években a mo.-i privatizáció közgazda­­sági kérdéseivel fogl. F. m.: Latin-amerikai gazdasági integrációk. Egy. doktori értek. (Bp., 1970); Magyarország importja Japánból. (Ma­gyar Import, 1972); Magyar-japán gazdasági kapcsola­tok. (Hungarian Foreign Trade, 1974); A japán gazdaság­­irányítás és külgazdasági vetületei. Kand. értek. (Bp., 1979); Külkereskedelmi és vállalati irodai költséggazdál­kodás. Szerk. (Bp., 1988); A vegyesvállalatok működésé­nek egyes kérdései: ingatlan, árképzés, külkereskede­lem, minőségvédelem, pénzügy, felszámolás, munkaügy, vám. Szerk. (Bp., 1989); Az átalakulás, privatizáció és va­gyonértékelés technikája és számvitele. Szerk. Tompa Miklóssal. (Bp., 1992). Ferenczi György (1946. okt. 21. Bp. - 1993. febr. 15. Bp.): fizikus. - Az ELTE TTK-n fizikus­okt. szerzett (1970), a fizikai tudományok kandi­dátusa (1977), doktora (1987). - Az MTA Műsz. Fizikai Kat. Int. (MFKI) tud. segédmunkatársa (1970-1972), tud. munkatársa (1972-1976), a re­kombinációs jelenségek témavezetője (1977-1981), a Félvezető Főoszt. tud. főosztályvezető-helyette­se, egyúttal a Félvezető-spektroszkópiai Oszt. ve­zető tud. főmunkatársa (1981-1989), a Semilab Félvezető Fizikai Laboratórium Rt. alapító ig.-ja (1989-1993). Az angliai Warwick Egyetem ven­dégkutatója (1973-1974).­­ Félvezetők fizikájával, félvezető eszközök, lézerek, fénymu­táló diódák minősítő méréseinek kidolgozásával, mélynívó spektrométer (DLTS) kifejlesztésével fogl. Alap­vető eredményeket ért el a különböző típusú fél­vezetők szennyezési nívóinak vizsgálata terén. Számos új admittencia spektroszkópiai módszert dolgozott ki.­­ Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat Félvezető Fizikai Szakcsoport elnöke (1986-1993).­­ MTA MFKI Intézeti Díja (1974), Akadémiai Ifjú­sági Díj (1975), Gyulai Zoltán-díj (1979), MTA Ku­tatási Főirány Díj (1983), Kiváló Feltaláló (1984, 1988), Állami Díj (1988), Eötvös Loránd-díj (1991), Gábor Dénes-díj (1991). F. m.: Spectroscopy of Impurity Levels by Measuring the Microplasma. (Solid-State Electronics, 1974); Lavinaletö­rés és szennyezési nívók vizsgálata GaP/Zn-O/ p-n át­menetekben. Kand. értek. (Bp., 1976); Properties of Extended Defects in GaAs62P3g­ (Lecture Notes in Physics, 1980); Nitrogen Related Deep Electron Trap in GaP.N. Krispin, P.-vel, Somogyi M.-mel. (Journal of Applied Physics, 1983); Mélynívó spektroszkópia alkalmazása a félvezető anyagkutatásban. (Fizikai Szemle, 1987); Mély­nívó spektroszkópia alkalmazása félvezetők hibaszerke­zetének vizsgálatára. Doktori értek. (Bp., 1987); Correla­tion of the Concentration of the Carbon Associated Radia­tion Damage Levels with the Total Carbon Concentration in Silicon. Többekkel: (Journal of Applied Physics, 1987). Ferenczi Ibi (1915. febr. 26. Zenta - 1960. ápr. 5. Szabadka): színésznő.­­ A gimn. negyedik oszt.-a után masamódmesterséget tanult egy zen­­tai kalapszalonban (1930-1932), utána ott dolgo­zott (1932-1934). Műkedvelőként játszott Zentán. Először 1937-ben vendégszerepelt Szabadkán a Népkörben. Bp.-en elvégzett egy gép- és gyors­írói tanf.-ot (1939). Titkárnőként dolgozott, köz­ben rendkívüli hallgatóként beiratkozott a Szé­­kesfőv. Kö.-i Iparrajzisk. ruhatervező szakára (1940). Bp.-en egy tud. int.-ben tisztviselő (1942- 1944), majd visszatért Zentára, segédkönyvelő egy váll.-nál (1947), de rövidesen Szabadkára, a Szabadkai Népszínházhoz szerződött (1947).­­ Szerepeit sokoldalúan, drámai erővel, hitelesen formálta meg, s gyorsan a Szabadkai Népszínház vezető színészévé vált. F. sz.: Rosina (Beaumarchais: A sevillai borbély, Szabad­ka, 1948); Genevra (Gow, J.-D­usseau, A.: Mélyek a gye­

Next