Révai Új Lexikona 7. Fej-Gak (Szekszárd, 2001)
F - Fejér Ádám, irodalomtörténész - Fejér Endre, orvos, bőrgyógyász - Fejér Ernő, fotóművész, grafikus
Fejér Ó lom története 1772-től 1867-ig. (Bp., 1942; 2. kiad. 1943); Magyar irodalomszemlélet. (Bp., 1942); Örök magyar március. Cikkek. (Bp., 1942); Nagy vállalkozások kora. A magyar irodalom története 1867-től napjainkig. (Bp., 1943); Bresztováczy és az ördög. Novellák. (Bp., 1957); A Viharsarok-per törvényszéki tárgyalásának anyaga. Sajtó alá rend. Féja Endre. (Bp., 1957; 3. kiad. 1980); Bölcsődal. Életreg. (Bp., 1958); Kuruc idő. Történelmi reg. a XVII. századból. (Bp., 1962; 2. kiad. 1967); Sarjadás. Sárközi élmények és utazások. (Bp., 1963); Szabadcsapat. Életreg. (Bp., 1965); Embert becsülő őrség. (Szombathely, 1966); Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében. (Bp., 1967; 2. jav. kiad. 1970); Csillagok vigyáznak. Történelmi reg. (Bp., 1968); Lázadó alkonyat. Tanulmányok. (Bp., 1970); Visegrádi esték. Történelmi reg. (Bp., 1974; 2. kiad. 1976) ; Kráterarc. Versek. (Bp., 1975); Sűrű, kerek erdő. Elb.-ek. (Bp., 1976); Törzsek, hajtások. Esszék. (Bp., 1978); Lapszélre. Emlékezések, esszék. Sajtó alá rend. Féja Endre. (Bp., 1982); Magyar haláltánc. Szociográfiai és publicisztikai cikkek. Összeáll., sajtó alá rend. Féja Endre. (Bp., 1984); Arcképek régi irodalmunkból. Tanulmány. Sajtó alá rend. Féja Endre. (Bp., 1986); Kossuth Lajos. (Bp., 1987); Hazatérés. Novellák. (Bp., 1990); A léleklátó kutya. Kiadatlan novellák. (Békéscsaba, 1994); szerk.: Ady Endre: Jóslások Magyarországról. Tanulmány és jegyzetek a magyar sorskérdésekről. (Bp., 1936); Fiatal magyar líra. Antológia. (Tornalja, 1940); Arany János kisebb elbeszélő költeményei és balladái. Sajtó alá rend. (Bp., 1941); Papp Dániel: Tündérlak Magyarhonban. Elbeszélések. Vál. (Bp., 1944); Reviczky Gyula: Apai örökség. Reg. Sajtó alá rend. (Bp., 1944); Török Gyula: A Rózas lánya. Novellák. Összeáll. (Bp., 1944); Tamási Áron válogatott művei. 1-2. Vál., sajtó alá rend. (Bp., 1974). Irod.: A „Viharsarok" a bíróság előtt. F. G. pere. A per teljes szövege. (Bp., 1937); Diószegi András: A stílus bűvkörében. (D. A.: Megmozdult világban. Bp., 1967); Laczkó András: Költészet versben, prózában. (Napjaink, 1977) ; Péter László: Lapszélre. (Irodalomtörténet, 1984); Csűrös Miklós: F. G. irodalomszemléletéről. (Cs. M.: Színképelemzés. Bp., 1984); Fűzi László: F. G. szerepe. (Új Forrás, 1985); Zimonyi Zoltán: „Lobogó tüzű igehirdető". (Tiszatáj, 1986); Annus József: F. G. (Hitel, 1989); Zimonyi Zoltán: Öt közelkép. (Miskolc, 1989); Balogh Ferentz: F. G., a népkönyvtárőr. (Békéscsaba, 1991); Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. (Bp., 1996); Balogh Ferentz: F. G. bibliográfia. (Békéscsaba, 1997); Fejér Ádám (1940. jún. 7. Debrecen): irodalomtörténész. A JATE BTK-n m.-orosz szakos tanári oki. szerzett (1964); közben a leningrádi Zsdanov Egyetemen ösztöndíjas (1963-1964), a JATE-n doktorált (1966), az irodalomtudományok kandidátusa (1976). - A JATE BTK Orosz Nyelvi és Irodalmi Int., ill. Szláv Filológiai Int. gyakornoka, tanársegéde (1964-1969), adjunktusa (1969- 1976), egy. docense (1976-tól). - 19. sz.-i klasszikus orosz irodalommal, elsősorban Csehov, Tolsztoj és Tyutcsev munkásságával, ill. ezzel összefüggő nyelv- és, kultúrfilozófiai, ill. mítoszelméleti kérdésekkel fogl. - A Modern Filológiai Társaság tagja (1991-től). - A Szegedi Bölcsészfüzetek szerkesztője. F. m.: Csehov elbeszéléseinek líraisága. Egy. doktori értek. (Szeged, 1966); Túl a szecesszión, túl a realizmuson. Krúdy Gyula Utolsó szivar az arabs szürkénél és Móricz Zsigmond Barbárok című novellájának elemzése. (A novellaelemzés új módszerei. Szerk. Bp., 1971); Lev Tolsztoj és a lélekábrázoló regény problémája. Kand. értek. (Szeged, 1974); Raszkolnyikov, a humanista eszme áldozata. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényének értelmezése. (Bp., 1989); A magyar kultúra helye és szerepe Közép- és Kelet-Európában. (Szeged, 1991); Röpirat a humán műveltségről. (Szeged, 1991); Egzisztencia és kultúra. Többekkel. (Szeged, 1992); Kereszténység és zsidóság Európában és nálunk. (Szeged, 1992); Régiónk népeinek kulturális önmeghatározása és a regény. (Szeged, 1993); Magyarok és szlávok. Szerk. (Szeged, 1993); A puskini klasszika szellemi aktualitása. (Szeged, 1995); Orosz szimbolista költők. Szerk. (Szeged, 1995); Polgárosodásunk esélyei és akadályai. Többekkel. (Szeged, 1995); Fejér Endre (1901. nov. 19. Szécsény-1971. júl. 12. Bp.): orvos, bőrgyógyász. - A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen ált. orvosi okt. szerzett (1929), bőrgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1931), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). - A bp.-i Szt. László Kórház gyakornoka (1929-1931), a Szt. István Kórház Bőrgyógyászati Oszt. klinikai orvosa (1931-1945), alorvosa (1946-1947), klinikai adjunktusa (1947- 1951), a Gyermek-bőrgyógyászati Oszt., ill. a Bőrgyógyászati Oszt. főorvosa (1951-1965). Gyermek-bőrgyógyászattal fogl., a gombás eredetű fertőzések nemzetközileg is elismert kutatója, elsősorban a túlérzékenységgel összefüggő bőrbetegségek, az ekcémák vizsgálata terén ért el jelentős eredményeket. F. m.: Bőrtünetek és szájbeli gócok. (Fogorvosi Szemle, 1948). Gyermekek tömeges venereás családi fertőzése a II. világháború utáni venereás hullám kapcsán. (Orvosok Lapja, 1948); A mycogen ekzema pathogenesise. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1951); A füllel összefüggő ekcémák kórtanára és gyógyítására vonatkozó vizsgálatok. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1953); A láb, a kéz és a körmök gombás betegségei. A gombás allergia. (Orvosi mykológia. Bp., 1957); Pilzallergie. Allergie Mykogenes. (Allergie und allergische Erkrankungen. Bp., 1959). Irod.: Nebenführer László: F. E. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1972). Fejér Ernő (1945. nov. 3. Miskolc): fotóművész, grafikus. Gépésztechnikusi okt. (1964), magántanulóként fényképész szakmunkás bizonyítványt szerzett (1979). Különböző tervezőiizeknél épületgépész tervező (1964-1976). A miskolci József Attila Könyvtár kiállítótermének kiállításszervezője,rendezője (1976-1987). A fotólaborban helytörténeti diagyűjteményt, ill. képző- és iparművészeti szakkönyvtárat hozott létre. A Miskolci Déli Hírlap fotóriportere (1987-1989). Szabadfoglalkozású alkalmazott fotós és grafikus (1989-től). Kunt Ernő meghívására a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékén tanított (1993-tól). Szabadfoglalkozású (1996-tól). Cikkei, képzőművészeti kritikái, művészettörténeti írásai a Művészet, a Magyar Grafika, a Mozgó Világ és a Fotóművészet c. folyóiratban jelentek meg. Fekete-fehér szociofotókat, városké