Révai Új Lexikona 7. Fej-Gak (Szekszárd, 2001)
F - Forgáchfalva (szlovák: Lom nad Rimavicou) - Forgács András, diplomata, politikus - Forgács Antal, rendező - Forgács Antal; Freud, költő, újságíró - Forgács Éva, énekesnő (szoprán) - Forgács Éva, művészettörténész
497 (Shakespeare); Jágó (Shakespeare: Othello); Lucifer (Madách L: Az ember tragédiája). F. r.: Hoffmanstahl H. von: Jedermann. Forgáchfalva (szlovák: Lom nad Rimavicou): falu a Vepor-érchg.-ben, a Rimóca-patak forrásvidékén, Breznóbányától D-re. 1919-ig Mo. (Gömör és Kis-Hont vm.), 1920-1992 között Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 1020, ebből 969 szt., 48 magyar (1900), 1029, mind szí. (1930), 366, mind szí. (1991). Vallás: r. k.: 992, szr.: 23 (1900), r. k.: 291 (1991). Határa: 1552 kh (1900). - A 20. sz. első két évtizedében a Rimaszombati járáshoz tartozott. Lakosai mg.-gal, állattenyésztéssel és erdőgazdasággal foglalkoztak. A 19. sz.-tól üveghuta, papírmalom és fűrésztelep működött a kö.-ben. 1945 után a lakosság egy része Breznóbányán talált munkaalkalmat. R. k. temploma 1821-ben klasszicista stílusban épült. - A II. vh. idején a Szt. Nemzeti Felkelés katonai kórháza működött in. Forgács András (1936. szept. 7. ): diplomata, politikus. - Az ELTE BTK-n történelem-francia szakos tanári oki. szerzett (1959), az MSZMP Politikai Főiskoján végzett (1984). - A Külügymin. munkatársa, előadója (1959-1962), az athéni m. követség kulturális attaséja, harmadtitkára (1962- 1968), a Művelődésügyi Min. Külföldi Ösztöndíjak Oszt.-ának vezetője (1969-1973), saigoni m. tanácsos (1974-1975), a Külügymin. IV. (1975-1978), X. Főoszt.-ának főosztályvezető-helyettese (1983- 1985), főosztályvezetője (1985-1988). A tokiói követség tanácsosa (1978-1982), tokiói nagykövet (1988-1992), a Pénzügymin. és a Suzuki cég nemzetk. tanácsadója (1992-1994), a Külügymin. segélykoordinációért felelős miniszteri biztosa (1994-1995), a Műv. és Közoktatási Min. nemzetk. kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár-helyettese (1996. jan.-1996. dec.). Az Interkoncert Rt. igazg.-ának tagja (1993-tól). F. m.: Görögország. Útikönyv. (Bp., 1977); A görög szigetvilág. Útikönyv. (Bp., 1998). Forgács Antal (1881 Szolnok - 1930. nov. 4.): rendező. Színiisko-ba járt Bp.-en, Pozsonyban színig. Behatóbban az 1910-es évek elején kezdett érdeklődni a film iránt. Szkeccseket készített, s amikor már elegendő rutinra és tőkére tett szert, 1918-ban megalapította a Gloria Filmgyárat. Különféle műfajok érdekelték; gyakran rendezett irodalmi művekből filmet, s közel álltak hozzá a vidám darabok is. F. filmjei: Érdekházasság (1918); Leányvásár (1918); Luxemburg grófja (1918); Szép Ilonka (1920); Gyimesi vadvirág (1921); A kis rongyos (1923); Az elhagyottak (1925); A cigány (1925); Tatárjárás (1927); Mária nővér (1929). Forgács Antal: Freud (1910. febr. 10. Bicske - 1944. márc. Németo.): költő, újságíró. Bp.-en magántisztviselő (1928-1938)., Párizsban telepedett le (1938-1940), a francia összeomlás után Grenoble-ba menekült (1942), a Gestapo elfogta, a drancyi gyűjtőtáborba, majd Németor-ba hurcolták (1942-1944), halálának körülményei és időpontja ismeretlenek. Első verseit a Jóság c. antológia közölte (1929). A Nyugat harmadik nemze Forgács békével rokonítható líráját a kiábrándultság, a magány, az önmarcangolás és az otthontalanság alapélménye jellemzi. Költészetét József Attiláéhoz hasonlítják, példaképe azonban Vajda János volt, melyre pesszimista gondolati lírája, s polgári radikalizmusa is utal. Az illegális kommunista mozgalom tagja (1920-as évek végétől), a Gondolat és a Társadalmi Szemle munkatársa (1931- 1938). Sallai és Fürst pere kapcsán letartóztatták, de bizonyítékok hiányában szabadon engedték (1932). A Korunk (1932-1938), a Független Szemle (1933-1935), a Nyugat (1935-1938), a Válasz (1936- 1938), az Új Idők (1937), a Szocializmus (1938), a párizsi Üzenet c. lap munkatársa (1938). F. m.: Fanyar idő. Versek. (Bp., 1933); Hűvös magány. Versek. (Bp., 1936); Időm törvénye szerint. Versek. (Bp., 1938); A világ nem felel. Vál. versek, prózai írások. (Bp., 1963). Irod.: Takáts Gyula: F. A. lírájáról. (Kortárs, 1964); Takáts Gyula: F. A. költészete. (T. Gy.: Egy kertre emlékezve. Bp., 1971); Rónay László: F. A. költészete. (R. L.: Hűséges sáfárok. Bp., 1975); F. A. levelei. Szerk., bev. Takáts Gyula. (Somogy, 1982); Rónai Mihály András: F. A. (R. M. A.: Magyar lant. Bp., 1984). Forgács Éva (1933. aug. 22. Bp.): énekesnő (szoprán). A Bartók Béla Zeneművészeti Szakisk. zongora-ének tanszakán Molnár Béláné és Zöllner Edit tanítványaként végzett (1948-1954), magánúton Ormay Imréné növendékeként tanult énekelni. - A M. All. Operaház tagja (1957-1989), az Orsz. Filharmónia szólistája (1959-1966, 1970- től nyugdíjba vonulásáig), közben a linzi Landestheather magánénekese (1966-1968). - A Zeneművész Szakszervezet elnökségi tagja, a M. Zeneművészek Szövetségének tagja, a M. Kodály Társaság alapító tagja. Bemutatta Farkas Ferenc, Sugár Rezső, Szelényi István, Tardos Béla műveit. Európa számos országában vendégszerepeit. F. sz.: Ariadné (Strauss, R.: Ariadné Naxos szigetén). Aida (Verdi). Forgács Éva (1947. máj. 8. Bp.): művészettörténész. -Apja Forgács Tibor közgazdász. Férje Gazdag Gyula filmrendező. - Az ELTE BTK-n angol szakos tanári oki. (1970), francia szakos tanári oki. (1971), művészettörténész oki. szerzett (1972), a művészettörténeti tudomány kandidátusa (1992). - Az MTA KFKI nyelvtanára (1968-1976), az Iparművészeti Múz. Modern Gyűjteményének muzeológusa (1976-1987), a M. Iparművészeti Főisk. Tanárképző Int. és Mesterképző Int. oktatója, főisk. adjunktusa (1987-1992), főisk. docense (1992-től). A Los Angeles-i University of California (1986, 1990), az Új Mexikó-i College of Santa Fé (1989), és a pasadenai Art Center College of Design (1990,1994), a Rutgers Egyetem vendégtanára (1997). A 20. sz.-i m. és egyetemes művészet, elsősorban az ipar- és az építőművészet történetével, ill. a Bauhaus történetével és mo.-i kapcsolataival fogl. Feldolgozta Kállai Ernő művészettörténeti és -kritikai tevékenységét. Művelődésügyi Min. Nívódíja (1981), IRAT-különdíj (1992), Ferenczy Noémi-díj (1994). F. m.: Művészet veszélyes csillagzat alatt. Kállai Ernő írásai. Összeáll., szerk. (Bp., 1981); A Bauhaus és a műve