Révai Új Lexikona 7. Fej-Gak (Szekszárd, 2001)

F - Fleischer Tamás, közgazdász, építőmérnök - Fleischmann László, orvos, fül-orr-gégész - Fleischmann Rudolf, növénynemesítő

Fleischer 392 faház teljes repertoárját vezényelte. Mo.-on be­mutatta Verdi Falstaff c. operáját (Operaház, 1927). Opera- és hangversenydirigensként külföldön is sokat vendégszerepelt (1925-től, Francia-, Olasz-, Svéd-, Spanyolo., Ausztria).­­ Az olasz király commendatore címmel tüntette ki (1933). F. m.: Yvonne (opera); Rózsa és csalogány (drámai szim­fónia); Nächtliches Zweikampf (Éjféli párbaj, zenekari ballada); Wilde-szimfónia; két zongoraötös; vonósné­gyes; zenekari dalok; egyházi zene; kórusművek; zongo­raátiratok, hangszerelések. Irod.; Somogyi Vilmos: F. A. (Muzsika, 1961. 6.); Németh Amadé: F. A. (Bp., 1972). Fleischer Tamás (1946. dec. 22. Bp.): közgaz­dász, építőmérnök.­­ A BME Építőmérnöki Kar Közlekedés-építőmérnöki Szakán végzett (1971), a BME Közlekedésmérnöki Karán gazdasági mér­nöki oki. szerzett (1977), az MKKE Nemzetk. Gazdasági Kapcsolatok Szakán is végzett (1984), a közgazdaság-tudomány kandidátusa (1995).­­ A Közúti Közlekedési Tud. Kat. Int. Forgalom­elemzői, ill. Városi Közlekedési Oszt. tud. mun­katársa (1971-1978), a Városépítési Tud. és Terve­ző Int. (VATI) Regionális Tervezési Iroda Infra­struktúra Oszt. tervező mérnöke (1978-1987). Az Ökonometriai Modellezési Társaság tud. főmun­katársa (1987-1988), a Vízgazdálkodási Int. Köz­­gazdasági Főoszt. Környezetgazdálkodási Oszt. kutatómérnök-közgazdásza (1988-1989), az MTA Viággazdasági Kft. Int. Modernizációs és Szol­gáltatási Közp. tud. főmunkatársa (1989-től). Az algériai Szkikdában a Centre National des Études et Réalisations en Urbanisme munkatársa (1980— 1982), a párizsi Alternative Movement East-West Project ösztöndíjasa (1990-1991).­­ A mo.-i infra­struktúra-kutatás jelentős személyisége. Kiemel­kedő szerepet játszott a komplex infrastruktúra­fejlesztés mo.-i megvalósításában, alapvető ered­ményeket ért el a szolgáltatások és az infrastruk­túra gazdasági és környezeti hatásainak vizsgála­ta terén. Egy új, környezetorientált közlekedésfej­lesztési stratégia kidolgozója. F. m.: Az infrastruktúráról rendszerszemléletben. (Köz­­gazdasági Szemle, 1990); Környezetdiplomácia: károk és költségek. (ÖKO, 1990); Hungary Seeks to Lift Blight of Pollution. Vargha Jánossal. (Forum for Applied Research and Public Policy, 1991); Cápafogsor a Dunán. A dunai vízlépcső esete. (Társadalomkutatás, 1992); Adósságcsap­dák és alkalmazkodás. Magyar múlt és jelen. (ÖKO, 1994); Infrastruktúra a világgazdaságban. (Falu­ város-régió, 1994); Az infrastruktúra-hálózatok fejlesztésének egyes kérdéseiről. Kand. értek. (Bp., 1994); Considerations on Advantages and Drawbacks of an Infrastructure. Oriented Development Strategy. (Bp., 1994); Meggondolások egy infrastruktúra-orientált gazdaságfejlesztési stratégia elő­nyeiről és hátrányairól. (Társadalmi Szemle, 1995); A ha­gyományos közlekedéstervezés mítoszai. Magyar közle­kedéspolitikai koncepció környezetorientált értékrendben. (Közlekedéstudományi Szemle, 1995); Budapest regioná­lis szerepköre és az autópályák. Budapest­­ nemzetközi város. (Magyarország az ezredfordulón. Bp., 1998); A köz­lekedést leginkább a forgalom akadályozza. (A természet romlása, a romlás természete. Magyarország. Bp., 2000). Fleischmann Imre —Földes Imre Fleischmann László (1878. márc. 4. Tahitótfalu - 1962. júl. 4. Bp.): orvos, fül-orr-gégész.­­ A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okt. (1902), a fülészeti műtéttan, fülgyógyászat, különös tekin­tettel a koponyaűri szövődményekre tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946), az orvos­­tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).­­ A bp.-i tudományegyetem Kórbonctani Int. gyakornoka, tanársegéde (1902-1905), a Fül­gyógyászati Klinika tanársegéde (1906-1915), közben a bécsi Fülgyógyászati Klinika ösztöndí­jas vendégkutatója (1906). Az Újpesti Gyermek­­kórház fül-orr-gégész főorvosa (1915-1919), köz­ben az I. vh.-ban a bp.-i Zita Kórház osztályos or­vosa (1915-1918), a bp.-i Szeretetkórház, ill. a bp.-i Zsidó Kórház Fülészeti, ill. Fül-Orr-Gégészeti Oszt. osztályvezető főorvosa (1919-1947), a bp.-i Péterfy Sándor u.-i Kórház Fül-Orr-Gégészeti Oszt. osztályvezető főorvosa (1947-1961). A Páz­mány Péter Tudományegyetem c. rk. tanára (1947-1949).­­ Otoneurológiával, fülészeti műtét­tannal, fülsebészettel fogl. Elsősorban az otogén agyi szövődmények műtéti megoldásai, az ún. la­birintus-betegségek és a szervezet egyensúlyérzé­kelő rendszere más betegségeinek gyógyítása te­rén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. Mo.-on elsőként végzett otoszklerózis műtétet.­­ Az Orvosegyesület Fülorvos Szakoszt. alelnöke (1926-1928), elnöke (1928-tól). F. m.: Újabb irányok a fülsebészetben. (Therapia, 1929); A hallószerv baleseti sérülései és azok véleményezése. (Munkaügyi Szemle, 1936); Az otosclerosis pathológiája és therapiája. (Gyógyászati Közlemények, 1942); Az otogén meningitis operatív kezeléséről. (Orvosok Lapja, 1945); A pyramiscsúcs osteomyelitiséről. (Oto-Rhino- Laryngologica Danubiana, 1947); Bevezetés az otoneu­­rológiába, különös tekintettel a vestibuláris szédülésre. (Orvosi Hetilap, 1952); Sinusthrombosis kapcsán fellépő koponyaűri keringési zavarokról. (Orvosi Hetilap, 1958). Fleischmann Leó —Forgács Leó Fleischmann Miksa —Fenyő Miksa Fleischmann Rudolf (1879. nov. 29. Eger [ma: Cheb, Cseho.] - 1950. nov. 14. Kompolt), növény­nemesítő.­­ Az alsó-ausztriai klosterneuburgi po­­mológiai int.-ben kertész és szőlész oki. szerzett (1896),­­ Brioni szigeten (1896-1898), Újlakon gaz­dasági segédtiszt (1898-1906), a Pejacsevics-féle rumai uradalom intézője (1906-1918); közben a németo.-i loosdorfi uradalomban volt tanul­mányúton, a Vetőmagnemesítő és Értékesítő Rt. kompolti növénynemesítő telepének a vezetője (1918-1949), a Kompolti Kísérleti Gazdaság ig.-ja (1949-1950).­­ A mo.-i növénynemesítés korsza­kos jelentőségű egyénisége, számos új korszerű nemesítési módszer mo.-i bevezetője. Összegyűj­tötte a mo.-i és a délvidéki kukoricafajtákat, első­ként vizsgálta összehasonlító kísérletben a ter­méshozamukat. Az általa nemesített rumai lófo­gú kukorica nemzetközileg is a legismertebb faj­ták közé tartozott. Nevéhez fűződik a szerémségi tájfajtákból nemesített rumai 244 búzatörzs, majd sikerült kialakítania a kiváló minőségű F481-es

Next