Révai Új Lexikona 8. Gal-Gyi (Szekszárd, 2001)
G - Gál Éva Emese; Burján, grafikusművész, költő, újságíró - Gál Félix; 1904-ig Goldenberg, orvos, szülész-nőgyógyász - Gál Ferenc, teológus
z Gál tének történetével, az ezzel összefüggő topográfiai és településtörténeti kérdésekkel fogl. Elsősorban a budai hegyvidék és a Krisztinaváros újkori betelepülését, a Zichyek óbudai uradalmának történetét, az óbudai zsidók 18. sz.-i történetét vizsgálta. F. m.: Újházi László, a szabadságharc utolsó kormánybiztosa. Kismonográfia. (Bp., 1971); A budai hegyvidék újkori beépülésének kezdetei. (Történelmi Szemle, 1971); Építészeti emlékek a budai hegyekben. (Műemlékvédelem, 1971); A Krisztinaváros topográfiája. (Tanulmányok Budapest múltjából. XIX. köt. Bp., 1972); Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig. (Tanulmányok Budapest Múltjából. XXI. köt. Bp., 1973); Térkép a Zichyek Óbudájáról. (Geodézia és Kartográfia, 1978); Óbuda az óbudai uradalom és a Zichyek földesurasága alatt. 1659-1766. Kand. értek. (Bp., 1979); A budai hegyvidék. Juhász Árpáddal. (Bp., 1988); Óbuda. 1541-1848. (Tanulmányok Óbuda történetéből. Bp., 1990); Pilisszántó a török hódítástól a 19. századig. (Pilisszántó, 1996); A rózsadombi villanegyed kezdetei. (Az egyesített főváros. Bp., 1998); Nagymaros és környéke a XVIII. század első felében. (Tanulmányok Vörös Károly emlékére. A pesti polgár. Debrecen, 1999); Az óbudai uradalom zsidósága a XVIII. században. (Századok, 1992); Margitsziget. (Bp., 2000). Gál Éva Emese: Burján (1955. márc. 25. Szatmárnémeti): grafikusművész, költő, újságíró. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőműv. Főisk. Grafikai Szakán Feszt László növendékeként végzett (1980). - A gyergyóalfalui isk. rajztanára (1980- 1982), a gyergyószentmiklósi Gyergyói Múz. muzeológusa (1982-1989), a Romániai Magyar Szó c. lap munkatársa, kritikusa (1990-től). Grafikusként a kollográfia műfajában alkot, mestere, Feszt László metszéstechnikáját követi. Kollázsai hatása a linóleummetszetére hasonlít. Rajzsorozata jelent meg erdélyi várakról, kastélyokról, templomokról (1989-1990). Első versét a Szatmári Hírlap Forrás c. melléklete közölte (1973), verseit rendszeresen közli az Utunk, a Korunk, az Igaz Szó, az Ifjúmunkás, a Művelődés, a Dolgozó Nő, a Napsugár és a Hargita c. lap (1976-tól). Kiállításai: önálló; Korunk Galéria. Burján Emillel (Kolozsvár, 1980); Műv. Ház. Burján Emillel (Gyergyószentmiklós, 1982); Művészeti Galéria (Csíkszereda, 1984); Gyergyói Múz. (Gyergyószentmiklós, 1982); Galerie im Pfarrhof (Salzburg, 1991); Műv. Ház (Fehérgyarmat, 1992). F. m., verseskötetei: Ajándékgömb. (Bukarest, 1982); Álomjog. (Kolozsvár, 1985); Örökölt csend. (Bukarest, 1988); Vízesések. (Fehérgyarmat, 1994); Igazságszobor. (Székelyudvarhely, 1997); Világévszak. (Csíkszereda, 1998); könyvillusztrációja: Panigay R.: Muki. Egy medvebocs története. (Bukarest, 1988). Irod.: Banner Zoltán: Kirakójáték. G. É. E. grafikái. (Utunk, 1984. 46.). Gál Félix, 1904-ig Goldenberg (1888. ápr. 4. Bécs - 1951. febr. 3. Bp.): orvos, szülész-nőgyógyász. A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okt. (1911), a női betegségek fizikális terápiája, különös tekintettel a sugaras kezelésre tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1931).A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem 2. sz. Női Klinika (Tauffer-klinika) gyakornoka (1911-1920); közben az I. vh.ban ev.-i frontszolgálatot teljesített (1914-1918), a 2. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika tanársegéde (1920-1931), magántanára (1931-1946, megszakítással), a szülészet és nőgyógyászat rk. tanára (1946-1951). A Charité Poliklinika Szülészeti és Nőgyógyászati Oszt. osztályvezető főorvosa (1947-1951). Nőgyógyászati daganatok (méhnyakrák, hüvelyszarkóma stb.) és a női ivarszervek tbc-s megbetegedéseinek műtéti megoldásaival fogl. Számos új nőgyógyászati műtéti eljárást dolgozott ki, nevéhez fűződik a női betegségek kemoterápiás gyógykezelésének mp.-i bevezetése. F. m.: Die Resultate der operativen und Strahlenbehandlung des Gebärmutterfibroms mit besonderer Berücksichtigung. (Berlin, 1933); Méhvérzések kezelése lépbesugárzással. (Orvosi Hetilap, 1929); Physikalische Therapie der Frauenkrankheiten. Egy. tankönyv. (Wien, 1932); Jóindulatú méhvérzések radiumkezelése. (Orvosi Hetilap, 1933); A méhrák recidivákról. (Orvosképzés, 1934); A női nemzőszervek tuberculosisának diagnosztikája és therápiája. (Orvosképzés, 1936); A méhrák gyógykezelése. (Magyar Orvos, 1936); A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem II. számú Női Klinikáján használatos szülészeti és nőorvosi gyógyeljárások. (Bp., 1936); A hüvelysarcomák gyógykezelése. (Orvosképzés, 1938); Gál Ferenc (1915. márc. 14. Pácin, Zemplén vm. - 1998. júl. 24. Bp.): teológus. A Collegium Germanicum Hungaricumban végzett, pappá szentelték (1939), a Pázmány Péter Tudományegyetemen teológus doktori okt. szerzett (1940), Bodrogkeresztúron (1940), Szerencsen káplán (1941), Kassán püspöki szertartó és a Hittud. Főisk. r. tanára (1942-1946), Szerencsen hitoktató (1946-1947), Göncön plébános (1948-1954), Egerben teológiatanár (1954-1959), a bp.-i Hittud. Akad.-n a Dogmatika Tanszék tanszékvezető egy. tanára, egyúttal a felsőkrisztinavárosi plébánia lelkipásztora (1959-1986), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora (1990-1998). C. prépost (1965). Dogmatikus teológiával fogl., jelentős eredményeket ért el a hagyományos skolasztikus teológia átalakítása, tematikai és nyelvi megújítása terén, sikeresen ötvözte a hagyományos teológiát a modern teológiával, átültetve a hermeneutikus teológiát m. nyelvű dogmatikájába. Értékesek Szentírás-magyarázatai, amelyekben az exegézist és a biblikus teológiát szisztematikus teológiába építette be. Mo.on elsőként közvetítette az ún. üdvtörténeti módszert, amely szerint nem elvont hittételekből kell kiindulni, hanem a Biblia üdvösségtörténetéből. Sokat tett a keresztények egységéért, az volt a törekvése, hogy a híveknek szerves, logikus és egyszerű rendszerben, érthető nyelvi kifejezésekkel vázolja fel a hit alapjait. Jelentősek Szentírás-fordításai is. A Communio nemzetk. katolikus lap m. nyelvű kiadásának főszerkesztője (1993-1998), a Teológia szerkesztőbiz.-ának tagja.