Révai Új Lexikona 8. Gal-Gyi (Szekszárd, 2001)
G - Gulyás Zoltán, építészmérnök - Gulyás Zoltán, színész - Gulyás Zsolt, festőművész - gumiipar
755 F. m.: A Selaginellák levélepidermisének vizsgálata. Egy. doktori értek. (Szeged, 1961); Angaben zur Anatomie der Nektarien der Centaureae. Pesti J.-vel. (Acta Biologica Szegediensis, 1966); Szerkezet és produkció kapcsolata Labiatae nektáriumokban. Kand. értek. (Szeged, 1968); Ultrastructure and Mechanism of Secretion in Extrafloral Nectaries of Ricinus Communis. (Acta Biologica Szegediensis, 1975); A méhlegelő. Halmágyi Leventével, Keresztesi Bélával. (Bp., 1979; 2. átd. kiad. 1991); Az őszibarack gyógymetszése. Hegedűs Antallal. (Bp., 1979); Floral Nectaries of Species of Papilionaceae. Kincsek Irénnel. (Acta Biologica Szegediensis, 1982); A méhészet kézikönyve. 1-2. Nikovitz Antallal. (Bp., 1983); Gulyás Zoltán (1930. ápr. 10. Bp.): építészmérnök. A BME-n építészmérnöki okr. szerzett (1952). Mesterisk.-t végzett (1958). A Középülettervező Váll. (Közti) (1952-1955), az Iparterv tervező építésze (1956-tól). Angliában járt tanulmányúton (1964-1965). - Bp.-i lakóépületeket tervezett, amelyek a funkcionális esztétika legjobb hagyományait követték. Számos vendéglátóip. létesítmény tervezett Tihanyban, Hévízen és a budai Várnegyedben, az ő tervei alapján építették át a volt Chemolimpex (ma: OTP Bank és Irodaház) épületét (1995). A tapolcai városközp. és a zalaszántói faluközp. tervezője. Ybl Miklós-díj (1962), Sportcsarnok-pályázat I. Díja (Rimanóczy Jenővel, 1966). F. m. épületei: budai Várnegyed rekonstrukciója (1952); ó-koreai orvosi egyetem (1954-1955); lakóház (Bp., Fehérvári út 17., 1957); lakóház (Bp., Madách út 4-6., 1962); Chemolimpex-OTP épülete (Bp., Bécsi u., 1960-1964; átépítve: 1995); bisztró és csemege (Tihany, 1963); gyógyszerkiszerelő üzem (Debrecen, 1964); Rózsakert eszpresszó és bisztró (Hévíz, 1969); Ikernyaraló (Ábrahámhegy, 1972); Medicor-törzsgyárak (Bp., Röntgen u., 1973). Gulyás Zoltán (1958. jún. 10.): színész. A bp.-i Madách Színház (1980-1983), a kecskeméti Katona József Színház tagja (1983-1994). Szabadfoglalkozású színész (1995-től). Klasszikus és modern drámákban, amint zenés darabokban egyaránt játszik. F. sz.: Boross Sándor (Hernádi Gy.: Királyi vadászat, Kecskemét, 1983); Kapitány (Molnár E: Liliom, uo., 1983); Alberto (Goldoni, C.: Nem mindennapi házasság, uo., 1985); Fűrész Róbert (Brecht, B.: Koldusopera, uo., 1985); Zoli (Szép E.: Vőlegény, uo., 1985); Ló Szerafin (Kaláka Együttes-Galkó B.-Lázár E.: Gyere haza, Mikkamakka! Uo., 1985); Memnon (Weöres S.: A holdbéli csónakos, uo., 1986); Borcsakov (Jacobi V.-Martos F.: Sybill, uo., 1986); Salarino (Shakespeare: A velencei kalmár, uo., 1987); Kóbor (Machiavelli N.: Mandragora, 1988); Ápoló; Munkanélküli; Főkomornyik (Zilahy, L.: A tizenkettedik óra, uo., 1988); Hidvégi Egon (Németh L.: Szörnyeteg, uo., 1988); Korláthy gróf (Szirmai A.-Bakonyi K.: Mágnás Miska, uo., 1989); Claire Zachanassian férjei VII-IX (Dürrenmatt, E: A milliomosnő látogatása, uo., 1990); Ambrose Kemper (Herman, J.: Hello, Dolly , uo., 1991); Ösztövér (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1992); Főpolgármester (Hauptmann, G.: Naplemente előtt, uo., 1992); Üteg (Presser G.-Sztevanovity D.: A padlás, uo., 1993); Georgie; Weber; Goldstone; Pastey; Renée öltöztetőnő (Styne, J.-Laurents, A.: Gypsy, uo., 1993); Sasek elvtárs gumiipar (Eisemann M.-Baróti G.: Bástyasétány 77, uo., 1999); Zwinger báró (Huszka J.-Zerkovitz B.-Pozsgai Zs.: Égi szerelem, uo., 2000); Körösi (Pozsgai Zs.: A szörny és a szép, uo., 2001). Gulyás Zsolt (1963. szept. 8. Bp.): festőművész. Balogh Jenő (1979-1981), Fischer Ernő növendéke (1985-1989). Expresszív módon festi figurális és elvont képeit, csendéleteket és természeti motívumokat is ábrázol. Kiállításai: önálló: Pataky Műv. Közp. (Bp., 1991); ELTE Klub (Bp., 1991); Ferencvárosi Műv. Ház (Bp., 1992); Bocskai Galéria (Bp., 1994); Műv. Közp. Torjay Valterrel (Celldömölk, 1995); Főv.-i Szabó Ervin Könyvtár (Bp., 1995); csoportos: Fáklya Klub (Bp., 1986,1987). Gulyvész —Sósgyülvész gumiipar: kaucsuk felhasználásával, vulkanizálással nagymértékű reverzibilis deformációra képes termékeket előállító, elsősorban beszállítói jellegű iparág. Nagymértékű fejlődését leginkább a gépkocsik megjelenésének és rohamos elterjedésének köszönheti. Jelentős felhasználók vannak ezen kívül pl. a bányászatban, a szállításban, az építőiparban, a vízgazdálkodásban, az energiaiparban, a gépgyártásban, a mg.-ban. A m a vele rokon műanyagiparral együtt - szakmai besorolása szerint - vegyip. ágazat. A kaucsukfeldolgozás fő technológiai műveletei: keverékgyártás, kalanderezés, extrudálás, itatás, konfekcionálás, vulkanizálás. Készülnek termékek közvetlenül természetes és szintetikus latexből is, ami a kaucsuk tejszerű alapanyaga. Ebben az esetben a nyersanyag folyékony állapota miatt a technológia egyszerűsödhet, a formára mártással lehet felvinni a nyersanyagot. A vulkanizálás során a kaucsuk láncmolekuláit ált. kénnel térhálósítják. A vulkanizálás rendszerint a késztermék megjelenését meghatározó, alakadó szerszámban („formában") történik, a profilzsinórok és szalagok vulkanizálása azonban forma nélkül megy végbe. A mobil termelési értéke jelenleg az Európai Unió termelésének kb. 0,6%-a, a m. vegyipar 5,3%-a. Bizonyos gyártmányoknál a mp.-i termelés részesedése világviszonylatban is jelentős. Pl. a 33 m-nél rövidebb mélyfúró és speciális tömlők területén a világpiaci részarány 20%. A vitág legnagyobb gyártói között vannak a m. gyárak mg.-i abroncsokból és légrugókból is. Mo.-on kisebb kaucsukfeldolgozó manufaktúrák már a reformkorban működtek, de az igazi fejlődés 1882-ben indul meg, amikor Schottola Ernő megalapította pesti üzemét. A cég később beleolvadt az 1881- ben osztrák tőke bevonásával alapított M. Ruggyantaárugyárba (MRG), amelynek vezérig.-ja hosszú ideig Rechnitz Béla volt. A gumi helyett használt nyelvújítás korabeli „ruggyanta" szó csak a gyár nevében maradt fenn. Az MRG jelentős áll. támogatást kapott, fő megrendelője sokáig a vasút volt (ütközők, fékelemek, tetőfedő-lemezek stb.). A következő évek néhány új terméke: kerékpárgumi (1893), gumijáték, labda (1895), azbesztgumi tömítőlemez (1901), Palma gumisarok (1909); utóbbi jó minősége és a kitűnő reklámok miatt nagy sikert aratott. 1912-ben kezdődött meg