Révai Új Lexikona 8. Gal-Gyi (Szekszárd, 2001)
G - Gutheil Jenő, r. k. pap, levéltáros - Guthi Soma; 1886-ig Guttmann, álneve Gutius, ügyvéd, író - Guti József, id., festőművész - Guti József, ifj.; Guti J. Soma, festőművész - Gutin (románul: Munţii Gutin)
Gutheil 770 irodájának legfontosabb összefüggései. Kand. értek. (Gödöllő, 1993). Gutheil Jenő (1887. febr. 13. Kaposvár - 1963. okt. 4. Veszprém), r. k. pap, levéltáros. A bp.-i tudományegyetemen hittud. doktori okt. szerzett (1916). Murakeresztúron pappá szentelték (1910), Murakeresztúron (1910-1911), Felsőkeresztúron káplán (1911-1913), Kaposvárott hittanár (1913-1914), helyettes teológiatanár (1914— 1915), a Szt. Anna-kápolna ig.-ja és hitoktatója (1915-1916), a veszprémi papnevelde r. tanára (1916-1937), veszprémi kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő és a káptalan levéltárosa (1937- 1948). Kaposfői c. prépost (1943-tól), pápai prelátus (1948-tól). A Hitterjesztés Egyesületének egyházmegyei tgja (1937-1943). Egyházjoggal, az Árpád-kori Mo. egyháztörténetével, Veszprém és Veszprém m. helytörténetével, az Árpád-kor veszprémi emlékeivel fogl. A Veszprémi Egyházmegyei Főtanfelügyelőség Köriratának szerkesztője (1947-1948). F. m.: A tévedés, mint házassági akadály. Egy. doktori értek. (Veszprém, 1916); A kommunisták uralma Veszprémben. (Veszprém, 1920); A veszprémi Margit-romok és a Szent Margit egyház. Helyrajzi adatok Veszprém középkori történetéhez. (Veszprém, 1929); Veszprém, Szent Imre városa. Adatok Veszprém Szent István-kori történetéhez. (Veszprém, 1930); Veszprém és a Király-díjas Veszprémi Dalegyesület. (Veszprém, 1931); A veszprémi Pósa-ház. (Veszprém, 1931); Veszprém és a Szent István év. (Veszprém, 1937); Veszprém zenei múltjából. (Veszprém, 1939); Mátyás korának veszprémi emlékei. (Veszprém, 1940); Árpádházi Boldog Margit Veszprémben. (Veszprém, 1942); Az Árpád-kori Veszprém. Sajtó alá rend. Kredics László. (Veszprém, 1977; 2. kiad. 1979). Irod.: ‘Gulyás: téves születési adat: febr. 12. Guthi Soma, 1886-ig Guttmann, álneve Gutius (1865. Tállya - 1930. jan. 5. Bp.), ügyvéd, író. Unokája Devecseri Gábor költő. Jogász oklevelet szerzett, ügyvédi vizsgát tett. A Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa, itt tette közzé törvényszéki karcolatait (1885-től). A századelő népszerű írója, számos humoros tárca és detektívregény szerzője. Gutius álnéven hétkötetnyi humoros karcolatot tett közzé (Fekete könyv, 1908). Vígjátékait, népszínműveit és bohózatait sikerrel játszotta a Vígszínház és a Nemzeti Színház. F. m.: Kacagó Themis. (Bp., 1888); Egy könnyelmű leány története. Reg. (Bp., 1893); A vádlottak padján. (Bp., 1894); A polgári házasságról. (Bp., 1894); Doktor Szeleburdi. A zsadányi boszorkány. Népszínmű. Hegedűs Gyulával. (Bp., 1900); Szmólen Tóni. Bohózat. (Arad, 1905); Fekete könyv. 1-7. Bűnügyi történetek. (Bp., 1908); Egy detektív naplójából. Elb.-ek. (Bp., 1910); A cilinder. Bohózat. (Bp., 1914); bemutatott színdarabjai: Egy nap a paradicsomban. Bohózat. (Bp., 1893); A mádi zsidó. Bohózat. Rákosi Viktorral. (Bp., 1905); A kormánybiztos. Bohózat. Rákosi Viktorral. (Bp., 1905); Az éjjeli ügyész. Életkép. Rákosi Viktorral. (Bp., 1906); Házasodjunk. Bohózat. (Bp., 1920); Guti József, id. (1914. szept. 29. Debrecen): festőművész.A M. Képzőművészeti Főisk.-n Kandó László, Gáborjáni Szabó Kálmán és Morinyi Marinó Ödön tanítványaként végzett (1943), tanulmányait Párizsban egészítette ki. Festményei kezdetben impresszionista, majd posztimpresszionista hatást mutatnak, később eljutott a konstruktivizmushoz is. Ezt követően szürrealista képeket, grafikákat készített, majd táblaképeket, linómetszeteket alkotott, és alkalmazott grafikával is fogt. A szín, a vonal, a forma ritmusa jellemzi műveit. A bp.-i Belvárosi Művészek Társaságának alapító tagja. Kiállításai: önálló: Galerie Atelier (Bécs, 1942); Nemzeti Szalon (1952); Galerie D'Art (Paris, 1974); Hamburg (1985) ; Hollandia (1990); Quernheim Fine Arts (Monte Carlo, Monaco, 1991); csoportos: Alkotás Művészház (Bp., 1949); Műcsarnok (1955, 1960, 1961, 1966); Galerie Levy, (Hamburg, Hafen Klub, 1985); Ezüstgerely (Győri Kisfaludy Színház, 1986); Egri Műv. Otthon (1986); Kiállítási Csarnok (Moszkva, 1986); Hollandia (1990); Quernheim, Dallas Uhler & Co. Inc. (München, 1991); Monaco (1991); Nemzetk. Kortárs Képzőművészeti Kiállítás (1993); Bp.-i Art Expo '96 (Hungexpo, 1996). Guti József, ifj.: Guti J. Soma (1946. febr. 17. Bp.): festőművész. AM. Képzőművészeti Főisk.-n Bernáth Aurél, Iván Szilárd, Raszler Károly tanítványaként végzett (1970), több európai országban járt tanulmányúton, hosszabb időt töltött Olaszokban és Szardínián (1987-1989). Konstruktív elemeket is magában foglaló szürrealista formavilágra épülnek képei, határozott színekkel dolgozik, és többnyire nonfiguratív alkotásokat készít. Vásznain fosszíliák, kövek, totemek, az ősidőket idéző elemek, kőfigurák láthatók, a hátterek maguk is képzeletbeli, apokaliptikus tájak. Kiállításai: önálló: Zichy-kastély (Bp., 1984); Paál László Terem (Bp., 1985); Galerie Levy (Hamburg, 1985); Mészöly Terem (Székesfehérvár, 1987); Circolo Artistico (Bergamo, 1988); Gallerie II Mecenate (Velence, 1989); Csók Galéria (Bp., 1989); Quernheim Fine Arts (Monte Carlo, 1991); Galerie Quernheim (München, 1991); Nádor Galéria (Bp., 1999); csoportos: Studio '76 (Műcsarnok, 1976); Stúdió-kiállítás (Pécs, 1979); Ezüstgerely (Győri Kisfaludy Színház, 1984,1986); Egri Műv. Otthon (1986) ; Kiállítási Csarnok (Moszkva, 1986); Dorotheum (Bécs, 1989); Expo Arte (Bari, 1989); L'Art en marche (Toulouse, 1989); Galleria d'Arte moderna Re di Quadri (Livorno, 1989); La Rotonda (Barcelona, 1989); Bias '89, SIAC 4 (Firenze, 1989); Sedan, Dallas Uhler & Co. Inc. (Paris, 1991); Nemzetk. Kortárs Képzőművészeti Kiállítás (Catilina, 1993). F. m.: A jó hír hírnöke. Irod.: Pognucco, L., G. J. (Új Művészet, 1989); Guti J. Soma. (Bp., 1997). Gutin (románul: Munţii Gutin), hg. Romániában, az —Északkeleti-Kárpátok belső, vulkanikus hegységláncának utolsó, DK-i tagja —Erdély É-i részén, a —Szamos és az —Iza folyók között. É-ról és Ny-ról a —Kőhát hegyvonulatai, É felől a —Lapos hg., D-ről és DNy-ról a Szamos széles völgye határolja. Legmagasabb csúcsa, a Gutin (1445 m), amelynek közvetlen környéke, a Kakastaréj nevet viselő hegygerinc, szigorúan védett természeti érték. Az érctelepekben igen gazdag területen már a római időktől termelik a különféle nemes- és szí