Révai Új Lexikona 8. Gal-Gyi (Szekszárd, 2001)

G - Gutheil Jenő, r. k. pap, levéltáros - Guthi Soma; 1886-ig Guttmann, álneve Gutius, ügyvéd, író - Guti József, id., festőművész - Guti József, ifj.; Guti J. Soma, festőművész - Gutin (románul: Munţii Gutin)

Gutheil 770 irodájának legfontosabb összefüggései. Kand. értek. (Gödöllő, 1993). Gutheil Jenő (1887. febr. 13. Kaposvár - 1963. okt. 4. Veszprém), r. k. pap, levéltáros.­­ A bp.-i tu­dományegyetemen hittud. doktori okt. szerzett (1916).­­ Murakeresztúron pappá szentelték (1910), Murakeresztúron (1910-1911), Felsőke­­resztúron káplán (1911-1913), Kaposvárott hitta­nár (1913-1914), helyettes teológiatanár (1914— 1915), a Szt. Anna-kápolna ig.-ja és hitoktatója (1915-1916), a veszprémi papnevelde r. tanára (1916-1937), veszprémi kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő és a káptalan levéltárosa (1937- 1948). Kaposfői c. prépost (1943-tól), pápai prelá­­tus (1948-tól). A Hitterjesztés Egyesületének egy­házmegyei tg­ja (1937-1943).­­ Egyházjoggal, az Árpád-kori Mo. egyháztörténetével, Veszprém és Veszprém m. helytörténetével, az Árpád-kor veszprémi emlékeivel fogl.­­ A Veszprémi Egyház­­megyei Főtanfelügyelőség Köriratának szerkesztője (1947-1948). F. m.: A tévedés, mint házassági akadály. Egy. doktori ér­tek. (Veszprém, 1916); A kommunisták uralma Veszp­rémben. (Veszprém, 1920); A veszprémi Margit-romok és a Szent Margit egyház. Helyrajzi adatok Veszprém kö­zépkori történetéhez. (Veszprém, 1929); Veszprém, Szent Imre városa. Adatok Veszprém Szent István-kori történe­téhez. (Veszprém, 1930); Veszprém és a Király-díjas Veszprémi Dalegyesület. (Veszprém, 1931); A veszprémi Pósa-ház. (Veszprém, 1931); Veszprém és a Szent István év. (Veszprém, 1937); Veszprém zenei múltjából. (Veszp­rém, 1939); Mátyás korának veszprémi emlékei. (Veszp­rém, 1940); Árpádházi Boldog Margit Veszprémben. (Veszprém, 1942); Az Árpád-kori Veszprém. Sajtó alá rend. Kredics László. (Veszprém, 1977; 2. kiad. 1979). Irod.: ‘Gulyás: téves születési adat: febr. 12.­ Guthi Soma, 1886-ig Guttmann, álneve Gutius (1865. Tállya - 1930. jan. 5. Bp.), ügyvéd, író.­­ Unokája Devecseri Gábor költő.­­ Jogász okleve­let szerzett, ügyvédi vizsgát tett.­­ A Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa, itt tette közzé tör­vényszéki karcolatait (1885-től). A századelő nép­szerű írója, számos humoros tárca és detektívre­­gény szerzője. Gutius álnéven hétkötetnyi humo­ros karcolatot tett közzé (Fekete könyv, 1908). Víg­játékait, népszínműveit és bohózatait sikerrel ját­szotta a Vígszínház és a Nemzeti Színház. F. m.: Kacagó Themis. (Bp., 1888); Egy könnyelmű leány története. Reg. (Bp., 1893); A vádlottak padján. (Bp., 1894); A polgári házasságról. (Bp., 1894); Doktor Szele­­burdi. A zsadányi boszorkány. Népszínmű. Hegedűs Gyulával. (Bp., 1900); Szmólen Tóni. Bohózat. (Arad, 1905); Fekete könyv. 1-7. Bűnügyi történetek. (Bp., 1908); Egy detektív naplójából. Elb.-ek. (Bp., 1910); A cilinder. Bohózat. (Bp., 1914); bemutatott színdarabjai: Egy nap a paradicsomban. Bohózat. (Bp., 1893); A mádi zsidó. Bo­hózat. Rákosi Viktorral. (Bp., 1905); A kormánybiztos. Bohózat. Rákosi Viktorral. (Bp., 1905); Az éjjeli ügyész. Életkép. Rákosi Viktorral. (Bp., 1906); Házasodjunk. Bo­hózat. (Bp., 1920); Guti József, id. (1914. szept. 29. Debrecen): fes­tőművész.­­A M. Képzőművészeti Főisk.-n Kan­dó László, Gáborjáni Szabó Kálmán és Morinyi Marinó Ödön tanítványaként végzett (1943), ta­nulmányait Párizsban egészítette ki.­­ Festményei kezdetben impresszionista, majd posztimpresszi­onista hatást mutatnak, később eljutott a konst­ruktivizmushoz is. Ezt követően szürrealista ké­peket, grafikákat készített, majd táblaképeket, li­nómetszeteket alkotott, és alkalmazott grafikával is fogt. A szín, a vonal, a forma ritmusa jellemzi műveit.­­ A bp.-i Belvárosi Művészek Társaságá­nak alapító tagja. Kiállításai: önálló: Galerie Atelier (Bécs, 1942); Nemzeti Szalon (1952); Galerie D'Art (Paris, 1974); Hamburg (1985) ; Hollandia (1990); Quernheim Fine Arts (Monte Carlo, Monaco, 1991); csoportos: Alkotás Művészház (Bp., 1949); Műcsarnok (1955, 1960, 1961, 1966); Galerie Levy, (Hamburg, Hafen Klub, 1985); Ezüstgerely (Győri Kisfaludy Színház, 1986); Egri Műv. Otthon (1986); Kiál­lítási Csarnok (Moszkva, 1986); Hollandia (1990); Quern­heim, Dallas Uhler & Co. Inc. (München, 1991); Monaco (1991); Nemzetk. Kortárs Képzőművészeti Kiállítás (1993); Bp.-i Art Expo '96 (Hungexpo, 1996). Guti József, ifj.: Guti J. Soma (1946. febr. 17. Bp.): festőművész.­­ AM. Képzőművészeti Fő­­isk.-n Bernáth Aurél, Iván Szilárd, Raszler Károly tanítványaként végzett (1970), több európai or­szágban járt tanulmányúton, hosszabb időt töltött Olaszok­ban és Szardínián (1987-1989).­­ Konst­ruktív elemeket is magában foglaló szürrealista formavilágra épülnek képei, határozott színekkel dolgozik, és többnyire nonfiguratív alkotásokat készít. Vásznain fosszíliák, kövek, totemek, az ős­időket idéző elemek, kőfigurák láthatók, a hátte­rek maguk is képzeletbeli, apokaliptikus tájak. Kiállításai: önálló: Zichy-kastély (Bp., 1984); Paál László Terem (Bp., 1985); Galerie Levy (Hamburg, 1985); Mé­szöly Terem (Székesfehérvár, 1987); Circolo Artistico (Bergamo, 1988); Gallerie II Mecenate (Velence, 1989); Csók Galéria (Bp., 1989); Quernheim Fine Arts (Monte Carlo, 1991); Galerie Quernheim (München, 1991); Ná­dor Galéria (Bp., 1999); csoportos: Studio '76 (Műcsar­nok, 1976); Stúdió-kiállítás (Pécs, 1979); Ezüstgerely (Győri Kisfaludy Színház, 1984,1986); Egri Műv. Otthon (1986) ; Kiállítási Csarnok (Moszkva, 1986); Dorotheum (Bécs, 1989); Expo Arte (Bari, 1989); L'Art en marche (Toulouse, 1989); Galleria d'Arte moderna Re di Quadri (Livorno, 1989); La Rotonda (Barcelona, 1989); Bias '89, SIAC 4 (Firenze, 1989); Sedan, Dallas Uhler & Co. Inc. (Paris, 1991); Nemzetk. Kortárs Képzőművészeti Kiállí­tás (Catilina, 1993). F. m.: A jó hír hírnöke. Irod.: Pognucco, L., G. J. (Új Művészet, 1989); Guti J. So­ma. (Bp., 1997). Gutin (románul: Munţii Gutin), hg. Romániá­ban, az —Északkeleti-Kárpátok belső, vulkanikus hegységláncának utolsó, DK-i tagja —Erdély É-i ré­szén, a —Szamos és az —Iza folyók között. É-ról és Ny-ról a —Kőhát hegyvonulatai, É felől a —Lapos hg., D-ről és DNy-ról a Szamos széles völgye hatá­rolja. Legmagasabb csúcsa, a Gutin (1445 m), amelynek közvetlen környéke, a Kakastaréj nevet viselő hegygerinc, szigorúan védett természeti ér­ték. Az érctelepekben igen gazdag­­ területen már a római időktől termelik a különféle nemes- és szí­

Next