Révai Új Lexikona 8. Gal-Gyi (Szekszárd, 2001)

G - Garas Klára, művészettörténész

Garas 130 Színház, Bp., 1987); Prospero (Shakespeare: A vihar, Áll. Bábszínház, rendezte is, 1988; Katona József Színház, Bp., 1999); Ronda tanár úr (Mann, H.: A kék angyal, Rad­nóti Miklós Színház, 1989); José Arcadio Buendía (Garcia Marquez, G.: Száz év magány, Szolnok, 1990); J. Nagy (Örkény I.: Rózsakiállítás, Pesti Színház, 1990); Liliomfi (Szigligeti E., Szolnok, 1991); Sir Toby (Shakespeare: Víz­kereszt, vagy amit akartok, Művész Színház, Bp., 1993); K. herceg (Dosztojevszkij: A nagybácsi álma, Bo., 1994); Oscar Madison (Simon, N.: Furcsa pár, Játékszín, Bp., 1994); A szélmolnár (Schwajda Gy.: Miatyánk, Szolnok, 1995; Játékszín, Bp., 1996); Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája, Várszínház, Bp., 1997); Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár, Szolnok, 1998); Jani pincér (Müller R: Szomorú vasárnap, Vidám Színpad, Bp., 1999); Prospero (Shakespeare: A vihar, Katona József Színház, Bp., 2000); Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely, Új Színház, Bp., 2001). F. filmjei: Liliomfi (1956); Az eltüsszentett birodalom (1956); A csodacsatár (1956); Mese a tizenkét találatról (1956); Bolond április (1957); Gerolsteini kaland (1957); Bogáncs (1958); Csempészek (1958); Razzia (1958); Vasvi­rág (1958); Kölyök (1959); Gyalog a menyországba (1959); A megfelelő ember (1959); Szerelemcsütörtök (1959) ; Kard és kocka (1959); Két emelet boldogság (1960) ; Mindenki ártatlan? (1961); Két félidő a pokolban (1961) ; Legenda a vonaton (1962); Meztelen diplomata (1963); Özvegy menyasszonyok (1964); Sok hűség sem­miért (1966); Mi lesz veled, Eszterke? (1968); Bűbájosok (1969) ; Egy őrült éjszaka (1969); A gyilkos a házban van (1970) ; Régi idők focija (1973); Hazudós Jakab (1974, NDK-csehszlovák); Herkulesfürdői emlék (1976); Egy­szeregy (1978); Szabadíts meg a gonosztól (1978); Ripa­­csok (1981); Szerencsés Dániel (1982); Csak egy mozi (1985); Malom a pokolban (1986); Szamárköhögés (1986); Miss Arizona (1988); A hecc (1989); A legényanya (1989, rendező és társforgatókönyvíró is); A három nővér (1991); Hoppá (1992); Szeressük egymást gyerekek - Ég a város, ég a ház is (1995); Banánhéjkeringő Perlasca (2001). F. J.: Müller R: Búcsúelőadás. (Kaposvár, 1983); Fejes E.: Cserepes Margit házassága. (Játékszín, Bp., 1985); Kál­mán I.-Békeffi I.-Kellér D.: Csárdáskirálynő. (Margitszi­geti Szabadtéri Színpad, 1985); Sárospataky I.: Drágama­ma. (Szolnok, 1985); Shakespeare: A vihar. (Áll. Bábszín­ház, 1988); Molnár E: Az üvegcipő (Szolnok, 1988); Schwajda Gy.: Csoda. (József Attila Színház, Bp., 1990); Shakespeare: A makrancos hölgy. (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, 1998); Gershe, L.: A pillangók szabadok. (Madách Kamaraszínház, Bp., 1999); Madách I.: Az em­ber tragédiája. Bábelőadás. (Bp. Bábszínház, 1999); F. tv. Róna T.: Pesti kellemetlenkedők. (1959); Capek, K.: Benda színész és a többiek. (1964); Moldova Gy.: Magyar apa; Grabócz a süket szabó. (1965); Petőfi L.: A helység kalapácsa. (1966); Heltai J.: Jaguár. (1967); Tabi L.: Szo­morú szerelmesek szanatóriuma. (1968); Gogol: A revi­zor. (1970); Molnár Ferenc: Pesti erkölcsök. (1970); Cse­hov: Leánykérés. (1971); Déry T.: Felelet. (1975); Moliére: Tudós nők. (1975); Jacobi V.-Bródy M.-Martos E: Leány­vásár. (1985); Kafka, E: Útrakelés. (1986); Karinthy Fri­gyes: Férfi és nő. (1987); Örkény I.: Szövegek. (1987); Kosztolányi D.: Hajnali párbeszéd. (1988); Fejes E.: Mo­corgó. (1989); Steinbeck, J.: Lement a Hold. (1992); Szerb A.: VII. Olivér. (1998); Jókai M: A vasrács. (1998); Illyés Gy.: Ozorai példa. (1999); F. rádió: Jimm (Saroyan, W.: Az ünnep harmadnapján, 1960); Géza (Kosztolányi D.: Pacsirta, 1961); Bertram Wooster (Wodehouse-Turián Gy.: Tóbiás, 1962); Eddie (Steinbeck, J.: A kék öböl, 1964); Larry Black (Freston, D.: Zongora a folyóban, 1966); Vitya (Nusic, B.: A gyanús személy, 1966); Leon (Abramov, J.: Öt perc dicsőség, 1970); Chalinus (Plautus: Casina, 1970); Beszélő (Plater, A.: Az a mize a lépcsőházban, 1972); H. Kovács (Mol­dova Gy.: Börtönválogatott, 1974); Johann (Kästner, E.: Három ember a hóban, 1976); Schmidt (Moldova Gy: Mózes hatodik könyve, 1977); Károly (Vészi E.: Nyulacs­káim, 1977); Küllei (Vészi E.: A sárga telefon, 1979); Weiss (Zola, E.: Az összeomlás, 1979); Fiú (Thurzó G.: Anyám nagyon messze van, 1979); Krucha (Herschelmann, F. von: Esperanza, 1979); Mangor József (Páskándi G.: Más­nap, avagy az alibi, 1979); IV. Fülöp, spanyol király (Re­ményi Gyenes I.: Szövőnők és udvarhölgyek, 1980); Gé­za (Mándy I.: Hang a telefonban, 1982); Férj (Vámos M.: Ritka szép madár, 1983); Orvos (Fendrik E: Akar örököl­ni?, 1985); A nagykövet (Szimonov, K., 1986); Hadnagy (Mészöly M.: Bunker, 1987); Az író (Szép E.: Három­levelű lóhere, 1987); Pincér (Forgách A.: A pincér, 1988); Viktor (Jozephson, E.: Egy éj a svéd nyárban, 1989); Dü­rer (Szentkuthy M., 1992); Jakab (Kundera, M.: Jakab és az ő ura, 1992); Sidney Colywesten (Walker, S.: A pápa öccse, 1993); Goldberg (Pinter, H.: A születésnap, 1993); Ricardo (Vaszary J.: A kaméliás özvegy, 1996); Esperes (Béres A.: Boldogasszony lovagja, 1996);­­Szorin (Cse­hov: Sirály, 1997); Csorna-Greschner Ferenc (Kertész Á.: Bukarest, Budapest de csodás, 1997); Báró Arstein Nát­hán (Szabolcsi L.: Négy levél, 1997); Néma (Kosztolányi D.: Csoda, 1997); Odüsszeusz (Andrzejewski, J.-Sol­­ténszky T.: Senkise, 1997); Dávid (Gosztonyi J.: A köd, 1998). Irod.: Molnár Gál Péter: Garas. (Tükör, 1969. febr. 25.); Szép maszkok. (Bp., 1974); G. D. - A színész arca­­. Szerk. Bernáth László, Haraszin Tiborné. (Bp., 1976); Nádudvari Anna: A történetet végig kell játszani. (Film, Színház, Muzsika, 1976. nov. 20.); Ézsiás Erzsébet: A Fél­szeg Pisti: G. D. (Színház, 1979); Baló Júlia: „Ilyen sza­badnak még soha nem éreztem magam." (Film, Színház, Muzsika, 1981. júl. 11.); Róna Katalin: A játékmester. (Film, Színház, Muzsika, 1985. jún. 1.); Koltai Tamás: Háromgarasos színész. (K. T. Közjáték, Bp., 1986); Baló Júlia: „Maradok tisztelettel: színész." (Film, Színház, Muzsika, 1987. máj. 9.); Illés Jenő: G. D. filmet rendez. (Film, Színház, Muzsika, 1988. jún. 11.); Tarján Tamás: Garas. (Bp., 1991); Ligeti Szabó László: G. D. aki felemel­te a márványtömböt. (Népszava Magazin, 1999. jan. 18- 24.); Bóta Gábor: „G. D. színművész az idei szemle egyik életműdíjasa. Sok pofont kapott a filmszakma önmagától és kívülről is." (Magyar Hírlap, 1999. febr. 5.); Garas Klára (1919. jún. 19. Rákosszentmihály): művészettörténész.­­ A Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen művészettörténet és régészet tárgyból bölcsészdoktori okt. szerzett (1941), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1955), doktora (1961), az MTA tagja (1. 1973; r. 1985).­­ A Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténet Tanszék gyakornoka (1941- 1943), Bp.-en gyári tisztviselő (1943-1944), az Orsz. Szépművészeti Múz. Régi Képtár múz.-i őre (1945-1951), muzeológus tud. munkatársa

Next