Révai Új Lexikona 8. Gal-Gyi (Szekszárd, 2001)

G - Gáspár Vince, politikus - Gáspár Zoltán, újságíró, szerkesztő, szociográfus - Gáspár Zsolt, építőmérnök, alkalmazott matematikus

169 Chemistry A, 2000); Káosz és rend kémiai rendszerek­ben: káoszszabályozás és mintázatképződés. Doktori ér­ték. (Debrecen, 2000). Gáspár Vince (1888. jan. 19. Balatonfőkajár - 1969. szept. 9. Balatonfőkajár): politikus.­­ Hat elemit végzett.­­ Házasságkötése (1910) után több mint 150 kh földön gazdálkodott. - A Nagyatádi Szabó-féle kisgazdapárt tagja, az FKgP alapító al­­elnöke (1930-tól), az orsz. nagyválasztmány tagja, a párt balatonfőkajári szervezetének elnöke (1930-1945). - A II. vh. után az FKgP orsz. intéző­­biz.-ának tagja (1945. aug.-1948), Nagy Ferenc emigrációba kényszerítése után támogatta az új, baloldali pártvezetést, így pártja egyik alelnöke és a Politikai Biz. tagja lett (1948. ápr.-1949). Az Ide­iglenes Ngy. tagja (Dunántúl, 1945. jún.-nov.), az FKgP ngy.-i képviselője (orsz. lista, 1945-1947), ogy.-i képviselőjelöltje (1947). A balatonfőkajári tsz. megalakulásakor (1950) legtöbb földjét és in­góságát beadta a közösbe, de ő maga nem lépett be, hanem 14 kh-en egyénileg gazdálkodott (1950-1953), kuláklistára helyezték, földjére akko­ra adót vetettek, hogy nem tudta megfizetni. Adóssága miatt bebörtönözték (1953-1955), sza­badulása után szőlője műveléséből élt (1955— 1969). Gáspár Zoltán (1901. okt. 17. Nyíregyháza - 1945. jan. 13. Bp.): újságíró, szerkesztő, szociográ­­fus.­­ A szegedi Ferenc József Tudományegyete­men állam- és jogtud. doktori okt., a bp.-i tudo­mány egy. közgazdaság-tud. karon közgazdász oki. szerzett (1930-ig).­­ Szegeden élt (1920-1937), a Szegedi Fiatalok Művészeti Koll.-ának tagja és a koll. kiadványainak szerkesztője. A Délmagyar­­ország, a Századunk és a Szép Szó munkatársa (19297-1937). Felköltözött Bp.-re, a Szép Szó fele­lős szerkesztője (1937-1938), kiadója (1938-1939), az Esti Kurír belmunkatársa (1938-1944), a Ma­gyar Csillag (1942-1944), a Vigilia munkatársa (1943-1944). Az ország német megszállása után a nemzeti ellenállás tagja, egy német tiszt a bp.-i rejtekhelyén agyonlőtte.­­ A Szegedi Fiatalok moz­galmának egyik meghatározó tagja, írásaiban mind a népi, mind a polg. eszmevilág megtalál­ható. A baktói és a sándorfalvai parasztok között végzett szociográfiai gyűjtő- és kutatómunkát (1920-as évek vége). Publicisztikáit antifasiszta humanizmus jellemezte, élesen tiltakozott min­den faji előítélet, mindenféle totális diktatúra el­len. Radnóti Miklóshoz barátság fűzte, ő ismertet­te meg József Attilával. József Attila koporsója fö­lött a Kerepesi temetőben elmondott híres beszé­dét a Magyar Csillag közölte (1942), s ő vezette be a Vándor-kórus híres József Attila-estjét (1943). Fő művében, nagyívű történeti esszéjében Európa közelmúltjának történetét írta meg (Húsz év törté­nete, 1939). B. Brecht egyik korai fordítója volt. F. m.: Totális állam, totális ember. (Századunk, 1938); Húsz év története. 1918-1938. Történeti tanulmány. (Bp., 1939) ; Kié József Attila? (Delta-almanach. Bp., 1940); A költő és a köztudat. Esszé József Attiláról. (Nyugat, 1940) ; Mai encikloédia. Szerk. Csetényi Józseffel, Erdődi Elekkel. (Bp., 1941). Gáspár írod.: Bóka László: G. Z. (B. L.: Arcképvázlatok és tanul­mányok. Bp., 1962); Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. (Bp., 1967); Füst Milán: Emléke­zés G. Z.-ra. (F. M.: Emlékezések és tanulmányok. Bp., 1967); Csaplár Ferenc: G. Z. (Tiszatáj, 1971); Keresztényi Nándor: G. Z. ébresztése. (Magyar Hírlap, 1972. júl. 22.). Gáspár Zsolt (1944. dec. 13. Bp.): építőmérnök, alkalmazott matematikus.­­ Apja Gáspár László id. (1918-1996) építőmérnök. Testvére Gáspár László ifj. (1943) építőmérnök. - Az ÉKME Mér­nöki Kar Szerkezetépítő Szakán építőmérnök oki. (1967), az ELTE TTK-n alkalmazott matematikus oki. szerzett (1970), doktorált (1972), a műsz. tu­dományok kandidátusa (1977), doktora (1986), az MTA tagja (1., 1993; 1., 1998). - A BME-MTA Műsz. Mechanikai Tanszéki Munkaközösség, ill. Műsz. Mechanikai Tanszéki Kutatócsoport tud. ösztön­díjas gyakornoka (1967-1969), tud. segédmunka­társa (1969-1970), tud. munkatársa (1970-1979), tud. főmunkatársa (1979-1987), tud. tanácsadója (1987-1991), a BME Építőmérnöki Kar Mechanika Tanszék, ill. Tartószerkezetek Mechanikája Tan­szék egy. tanára (1991. júl. 1-jétől), tanszékvezető­je (1993-1996), közben a kar dékánhelyettese (1991-1994). A győri Közlekedési és Távközlési Műsz. Főisk. tanársegéde (1970-1971). A Univer­sity College of London (1976-1977), a coventryi University of Warwick vendégkutatója (1980- 1981).­­ Tud. pályafutásának a kezdetén a rugal­mas szerkezetek nem lineáris viselkedésének vizsgálatával, a rúdszerkezetek állapotváltozásá­nak követésével, rúdszerkezetek stabilitásvizsgá­latával fogl. Később a diszkrét rugalmas rendsze­rek stabilitáselméletét, tökéletlenségérzékenysé­gét, a katasztrófa-elmélet alkalmazását vizsgálta. - A Bp. Medosz Erdért kardvívója (1958-tól), majd a vívószakoszt. vezetője (1982-től). - Az MTA Tu­dományetikai Biz. tagja, az MTA Doktori Tanács póttagja, az MTA Elméleti és Alkalmazott Mecha­nika Biz. titkára (1990-1997), elnöke (1997-től).­­ Szent-Györgyi Albert-díj (1999). F. m.: Ideálisan rugalmas rúdszerkezetek stabilitásvizs­­gálata az egyensúlyi módszerrel. Egy. doktori értek. (Bp., 1972); A véges szabadságfokú szerkezetek másodrendű elméletének néhány kérdéséről. Roller Bélával. (Építés- és Építészettudomány, 1973); Rugalmas rúdszerkezetek nagy elmozdulásának vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1976); Establishment of the Tangent Stiffness Matrix of an Ideally Elastic Space Bar. (Acta Technica, 1977); Suga­rasan merevített kötél optimális méretezése és ellenőrzé­se. (Építés- és Építészettudomány, 1978); Critical Imper­fection Territory. (Journal of Structural Mechanics, 1983); A katasztrófaelmélet alkalmazása a szerkezetek stabili­tásvizsgálatában. (Bp., 1983; angolul Göteborg, 1988); Rugalmas szerkezetek tökéletlenségérzékenysége. Dok­tori érték. (Bp., 1984); Post-buckling of Elastic Structures. Proceedings of the Euromed­ Colloquium. Mátrafüred, 5-7. October, 1985. Szerk. Szabó Jánossal, Tamnai Tiborral. (Bp.-Amsterdam, 1986); A végeselem módszer. Bojtár Imrével. (Bp., 1992); Rúdszerkezetek. (Bp., 1993); Szerke­zetek stabilitási kérdései. Akad.-i székfoglaló. (Bp., 1994); A számítógépek hatása a tartószerkezetek mechanikájá­ra. Akad.-i székfoglaló. (Bp., 1999).

Next