Révai Új Lexikona 10. Hom-Kac (Szekszárd, 2002)
H - Homa János, politikus, újságíró - Hóman Bálint, történész, kultúrpolitikus - Homapatak (1912-ig Homosdia, román Homoşdia, 1967-től Homojdia)
5 Homapatak Homa János (1956. júl. 11. Szikszó): politikus, újságíró. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főisk.-n történelem szakos ált. isk. tanári-népművelői oki. szerzett (1984), a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen történelem szakon végzett (2001). Miskolcon könyvesbolti eladó (1974— 1977), népművelő (1977-1978), a M. Rádió miskolci stúdiójának újságíró-gyakornoka (1982- 1983), a Népújság munkatársa, rovatvezető-h.-e, főmunkatársa és ogy.-i tudósítója (1982-1989). A miskolci Heti Hírnök c. regionális lap szerkesztőségvezetője, főszerkesztő-h.-e (1989-1991), az É-i Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető ig.-ja és a Hétvégi Extra c. hetilap főszerkesztője (1991-1993), az Észak-magyarországi Extra menedzserfőszerkesztője (1993-1995), a Heves Megyei Nap főszerkesztő-h.-e (1994), kiadóig.-ja és az Agriapress Kft. cégvezetője (1995-1999). Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főisk. előadó tanára (1999-től). Az MSZMP (1988. szept-1989. jún.), a Fidesz-MPP tagja (1996. okt.-től), a Fidesz-MPP egri és Heves m.-i szervezetének alelnöke (1997-től), ogy.-i képviselője (Eger, 1998-tól). Hóman Bálint (1885. dec. 25. Bp. -1951. jún. 2. Vác): történész, kultúrpolitikus. A bp.-i tudományegyetemen középisk. tanári szakvizsgát tett (1907), bölcsészdoktori okt. (1908), a középkori m. művelődéstörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1917), az MTA tagja (r.: 1918; r.: 1929; ig.: 1933; kizárták: 1945). A bp.-i Egy. Könyvtár segédtisztje (1908-1909), könyvtártisztje (1909-1915), könyvtárőre (1915-1922), közben a Tanácsköztársaság alatt a könyvtári tanf. előadó tanára (1919). Az MNM Könyvtára ig.-ja (1922-1923), az MNM főig.-ja (1923-1932). A bp.-i, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1917-1922), az 1926 előtti m. történelem h. (1922-1925), ny. r. tanára (1925-1932). Vallás- és közoktatásügyi miniszter (1932. okt. 1.-1938. máj. 14.; 1939. febr. 16.-1942. júl. 3.), tárca nélküli nemzetnevelésügyi miniszter (1938. máj. 14.—júl. 11.). Kormánypárti programmal a székesfehérvári választóker. Ogy.-i képviselője (1931-1944), Sopronban részt vett a nyilas Ogy. tevékenységében (1944. nov.-1945. márc.). A II. vh. végén Németo.-ba ment (1945. márc.), Bad Ausseeben az amerikai hatóságok letartóztatták (1945. júl.), visszaszállították Bp.-re (1945. nov.). A népbíróság háborús bűnösként életfogytig tartó fegyházbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte (1946). A bp.-i Gyűjtőfogházban (1946-1950) , majd a váci börtönben raboskodott (1950-1951) . M. kir. titkos tanácsos (1936-tól). A m. történettudomány egyik kimagaslóan jelentős személyisége. Több területen (forráskutatás, honfoglalás kor, pénztörténet, gazdaságtörténet) alapvető eredményeket ért el a középkori m. történelem és művelődéstörténet kutatásában. Szekfű Gyulával írt Magyar Története alapvetően befolyásolta a két vh. közötti mo.-i történetszemléletet. Politikai felfogását a nácizmus nélküli, de feltétlen történelmi szükségszerűségnek tartott németbarátság jellemezte. Minisztersége idején épült ki az egységes középisk. rendszer és a tanfelügyelő-hálózat, s ekkor rakták le a nyolcoszt.os isk. alapjait. A Szt. István Akad. r. (1918- 1935), t. tagja (1935). A Porosz Tud. Akad. r. tagja (1935). A M. Numizmatikai Társaság, a Tud. Társulatok és Egyesületek Orsz. Szövetsége, a Minerva Társaság, a M. Történelmi Társulat (1933- 1945), a Teleki Pál Tud. Int. (1941-1945), a Körösi Csoma Társaság elnöke (1942-1945), a M. Heraldikai és Genealógiai Társaság t. elnöke (1933- 1945). A M. Néprajzi Társaság elnöke, majd védnöke. A Bp.-i Philologiai Társaság (1933), a M. Nyelvtud. Társaság t. tagja (1939). A Lengyel Tört. Társulat és a helsinki Finnugor Társaság t. tagja. A Pázmány Péter Tudományegyetem (1935), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem (1935), a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem (1935), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1940). Corvin-koszorú (1930); Corvin-lánc (1935). F. m.: A magyar városok az Árpádok korában. (Bp., 1908); Magyar pénztörténet. 1000-1325. (Bp., 1916; hasonmás kiad. 1991); Tudományos történetírásunk megalapítása a XVIII. században. (Bp., 1920); A székelyek eredete. (Bp., 1921); A magyarság megtelepülése. (Bp., 1920); A magyar királyság pénzügyei és gazdasági politikája Károly Róbert korában. Akad.-i székfoglaló is. (Bp., 1921); A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. (Bp., 1923); A forráskutatás és a forráskritika története Magyarországon. (Bp., 1925); A hűn hagyomány és a hűn monda. (Bp., 1925); A Szent László-kori Gesta Hungarorum és XII-XIII. századi leszármazói. (Bp., 1925); A magyar történetírás első korszaka. (Pécs, 1927); Magyar Történet. Szekfü Gyulával. 1-8. (Bp., 1928-1934; 7. kiad. 1-5. 1941; hasonmás kiad. 1-5. 1990); A történelem útja. (A magyar történetírás új útjai. Szerk. Bp., 1931); Szent István. (Bp., 1938; németül Breslau, 1941); H. B. munkái. 1—3. (Bp., 1938); GU Angioni di Napoli in Ungheria. 1290-1403. (Roma, 1938); Geschichte des ungarischen Mittelalters. 1-2. (Berlin, 1940); Magyar sors - magyar hivatás. (Bp., 1942); Ősemberek - ősmagyarok. Szerk. Szendrey Tamás, Clementis-Záhony Botond. (Atlanta, 1985). Irod.: Szendrey Tamás: H. B. helye és szerepe a magyar tudományos életben. (A XVIII. Magyar Találkozó krónikája. Cleveland, 1978); Glatz Ferenc: H. B. Németbarátság, történelmi alapokon. (Magyarország históriája az 1944. évben. Bp., 1985; G. F.: Nemzeti kultúra - kulturált nemzet. 1867-1987. Bp., 1988); Glatz Ferenc: Előszó a „Hóman-Szekfű"-höz. (H. B.-Szekfű Gyula: Magyar Történet hasonmás kiad. melléklete. Bp., 1990); Ifj. Hóman Bálint: Emlékeim apám utolsó éveiről. (Lic itur ad astra, 1993); Nagy Péter Tibor: „Oktatásállamosítás" a harmincas években. (Világosság, 1993); H. B. a magyar-német kapcsolatokról. Szerk. Bencsik Zsuzsanna. (Világosság, 1994); Ahol véget ért a tudomány. Humanügy az Akadémián. (Heti Világgazdaság, 1994. 20.); Tőkéczki László: H. B. művelődési és művelődéspolitikai eszményei. (Protestáns Szemle, 1995): A Hóman-Mályusz-ügy. Szerk. Erős Vilmos. (Aetas, 1996): Homapatak (1912-ig Homosdia, román: Homosdia, 1967-től Homojdia): falu az Erdőhát és a