Révai Új Lexikona 10. Hom-Kac (Szekszárd, 2002)
J - Jólész (szlovák: Joles, 1948-tól Jovice) - Jolsva (német: Eltsch, Jelsau, Ilsau, szlovák: Jelšava) - Jolsvai András, író, újságíró
Jórész 786 jemzi. Ezt követte geomart, majd hullámvonalas korszaka. Egyenesek ellenhatásaként görbéket, majd újra egyeneseket, derékszögeket, négyszögeket festett, egypólusú, később kétpólusú, a lineáris perspektíva szabályai szerint szerkesztett testjei lebegtek a vásznon. Testjeinek síkjaihoz, azok áthatásaihoz egy harmincezer színből álló morfológiát dolgozott ki. Festményei mellett olykor ugyanannak a mondanivalónak a háromdimenziós makettjét, azaz az objektet is elkészítette. A transzparenciákban a szigorú geometrizmus mellett már a líra is megjelent. Az üvegelem beépítése a tömbszerű formákba új irányba fordította művészetét, a transzparens formával megjelent képein a kontradikció. Festményeken kívül kerámia-faliképeket is készített. Az evryi (Franciao.) Art '62 művészcsoport alapító tagja (1962), az Orsz. Műv. Közp. szaktanácsadója (1981-től), a Tokaji Nyári Művésztelep szitaműhelyének vezetője. M. Szalon Kiállítás Díja (1997). Kiállításai: önálló: Galerie de la Chouette (Párizs, 1967); Galerie Kevi (Koppenhága, 1970); Galerie Nyhavn (Koppenhága, 1972); BME E épülete (Bp., 1975); Várostervezési Int. (VÁTI) Klubja (Bp., 1976); Vajda Lajos Stúdió Galéria (Szentendre, 1976,1979); Bástya Galéria (Bp., 1978); Tokaj Galéria (1980, 1988, 1993); Pataky Műv. Közp. Haász Istvánnal (Bp., 1981); Műv. Ház (Érd, 1982); Helikon Galéria (Bp., 1982); Óbudai Pincegaléria (Bp., 1982); Műv. Ház (Nyíregyháza, 1983); Műv. Közp. (Lenti, 1987); Műv. Ház (Szécsény, 1988); Horváth Endre Galéria (Balassagyarmat, 1988,1993); Ernst Múz. (Bp., 1991); Small Galéria (Hajdúszoboszló, 1993); VSZM Közösségi Ház Galériája (Bp., 1994); Műcsarnok (Győr, 1995); Csepel Galéria. Nagy Gábor Mihállyal (Bp., 1998). F. m.: Csendélet irodai lámpával (1956); Ízisz istennő (1963); Ozirisz feltámadása (1963); Calculatrice électronique (1965); Geometrikus tér (1978); A nagy készülék (1981); Központi térgeometria (1983); Kristálypalota (1989); Etalon (1994); Prizmakemence (1997). Irod.: Frank János: Érzékeny, hideg logika. J. A. művészete. (Élet és Irodalom, 1982. 15.); Frank János-Fitz Péter- Sík Csaba: Szenzibilis, hideg logika. J. A. Kát. (Győr, 1995). Jólész (szlovák: Joles, 1948-tól Jovice): kö. a Gömör-Szepesi-ércig. és a Szilicei-fennsík közötti völgyben, Rozsnyótól DK-re. 1919-ig Mo. (Gömör és Kishont vm.), 1920-1992-ig Csehszlovákia része, 1938-1945 között ismét Mo.-hoz tartozott. 1993-tól Szlovákia része. L: 490, ebből 12 szí., 464 magyar (1900), 415, ebből 10 szí., 385 magyar (1930), 622, ebből 84 szí., 453 magyar, 82 cigány (1991). Vallás: r. k.: 288, ev.: 99, ref.: 95 (1900), r. k.: 365, ev.: 101 (1991). Határa: 1750 kh (1900). - A 20. sz. első két évtizedében és 1938-1945 között kb. a Rozsnyói járásban, körjegyzősége Krasznahorkaváralján volt. 1976-1990 között Rozsnyó (Roznava) v. része volt. Lakosai földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1945 után az 1952-ben alakult tsz, 1962-től az á. g., amint az építőipar, az erdőgazdaság és a közlekedési váll.ok biztosítottak munkalehetőséget. - A 20. sz. első évtizedeiben 9 kisiparos és egy kereskedő volt a településen. - A kö.-ben a 20. sz. első felében r. k. és ref. elemi isk. működött. Orvost és gyógyszertárat Rozsnyón találtak a 20. sz. első felében. Jolsva (német: Eltsch, Jelsau, Jisau, szlovák: Jelsava), v. a Gömör-Szepesi-érchg. és a Gömör- Tornai-karszt között, a Murány bal partján, Nagyrőcétől DK-re. 1919-ig Mo. (Gömör és Kishont vm.), 1920-1992-ig Csehszlovákia része, 1938-1945 között ismét Mo.-hoz tartozott. 1993- tól Szlovákia része. L: 2790, ebből 565 szí., 2167 magyar, 31 n. (1900), 3493, ebből 2781 szí., 255 magyar, 197 n. (1930), 2508, ebből 2086 szí., 24 cseh, 115 magyar, 279 cigány (1991). Vallás: r. k.: 893, g. kat.: 23, ev.: 1598, ref.: 111, izr.: 165 (1900), r. k.: 803, ev.: 510 (1991). Határa: 8133 kh (1900). A 20. sz. első két évtizedében és 1938-1945 között v., vm. és rendőrkapitányság székhelye volt. 1966- tól ismét v. Lakosai iparosok (főleg tímárok, cipészek és harangöntők) voltak, és a h. zsírkő- és magnezitbányákban, ill. az azokra telepített iparban dolgoztak. A 20. sz. elején 3 magnezitpörkölője működött, 1928-tól új magnezitgyár létesült. 1945 után a kör jelentős magnezitip. centrummá fejlődött. A környékbeli települések határában új magnezitbányák nyíltak, új kemencékkel bővítették a magnezitgyárat, és felújították a zsírkőkitermelést is. Emellett az á. g. biztosított munkaalkalmat. A 20. sz. első évtizedeiben 5 asztalosműhely, a Magnezitip. Rt., Schwartz Ferenc fiai malma, Jánik János lakatosműhelye és Weisz Béla nyomdája (1911-1944) működött, több mint száz kisiparos és 48 kereskedő, ill. vendéglős volt a településen. Amikor Mo.-hoz tartozott, a kereskedelmet a Hanza Szöv.-i Közp. tagszervezete és a Hangya Szöv. biztosította, a hiteléletet a hitelszöv., a ~i Takarékpénztár Rt. (1866) és a Losonci Ált. Bank fiókja szervezte. A kö.-ben a 20. sz. első felében polg., tanonc- és áll. elemi isk., 1901-1944 között süketnéma-int., 1944- től mng.-i gépészeti középisk. működött. A 20. sz. elején az Egyesült Cseresnyés Társulat, polg. olvasókör, izr. nőegylet, ifj. egylet, a sz. közepén ipartestület, polg. társalgókör és a Wesselényi Olvasókör tevékenykedett. A 20. sz. közepén szállodája és mozija üzemelt. 1945 után műv.ház és könyvtár épült. 1925-ben alakult első sportegyesülete. Orvos, gyógyszertár és állatorvos h. volt a 20. sz. első felében. Fürdőjének kénes gyógyvizét ízületi és idegbetegségek kezelésére használják. A v. feletti magaslaton láthatók a 13. sz.-ban, ill. a 14. sz.-ban emelt két várának romjai. A Koháry-Coburg család kastélya 1796-1801 között, copf-klasszicista stílusban épült. A Városházát 1871-ben rokokó, az ev. templomot 1789-1834 között copf-klasszicista stílusban emelték. Vigadója 1845-ben, r. k. temploma 1838-1840 között, klaszszicista stílusban épült. Polgárházait a 18-19. sz.ban copf-klasszicista stílusban emelték. A kö. magyar lakosságából 1946-1947-ben a magyarszl. lakosságcsere-egyezmény keretében számos családot kitelepítettek. - A kö.-ben született Basilides Mária (1886-1946) operaénekes. Jolsvai András (1953. dec. 19. Bp.): író, újságíró. - Az ELTE BTK-n mű szakos tanári-népműve