Révai Új Lexikona 10. Hom-Kac (Szekszárd, 2002)
J - Józsa Sándor, matematikus - József Attila, költő, műfordító
Józsa 808 -AM. Képzőművészeti Főisk.-n Vaszary János növendéke, majd a párizsi École Supérieure des Beaux-Arts-ban tanult (1938-tól). Művészi pályafutásának elején az MKP-nek készített röplapokhoz linómetszeteket. Illegális mozgalmi tevékenysége miatt feleségével, Fiszl Ilonával együtt letartóztatták (1936), kiszabadulásuk után (1938) Párizsban telepedtek le (1938), ahol szintén répes szórólapokat, egyleveles nyomtatványokat illusztrált és művészileg szerkesztett. Festményeinek fő témája a II. vh. alatt és az 1940-es évek végén a történelmi eseményeknek kiszolgáltatott emberek ábrázolása. Később elsősorban könyvillusztrációkat és rajzfilmeket készített, majd az ember és a természet viszonyát kutatta kubista tájképein. Beaux-Arts I. Díja (1974), Moret M. Gillet-díj (1976), Société des Amis des Arts de Seine et Marne-dij (1977). Kiállításai: önálló: Galerie du Bac (Párizs, 1946); Front Nationale szerkesztősége (Párizs, 1949); Galerie Camion (Párizs, 1964); Galerie Berri-Lardy (Párizs, 1966); Galerie Apruses (Fontainebleau, 1977); M. Munkásmozgalmi Múz. Fiszl Ilonával (Bp., 1983); csoportos: Salon de la Résistence (Párizs, Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris, 1944); Salon d'Automne (Párizs, 1944); Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő m. származású művészek II. kiállítása (Bp., Műcsarnok, 1982). F. m.: Munka nélkül (1938); Kivégzés (1942); Tüntetés (1948); Felfordulás (1968); Alvó ember (1977); Pihenés (1977); Concameau-i kikötő (1980). Irod.: Oelmacher Anna: J. S. és Fiszl Ilona festőművészek kiállítása. Kat. (Bp., 1983). Józsa Sándor (1942. aug. 30. Mezőberény): matematikus. Az ELTE TTK-n matematikus és matematika szakos tanári okt. szerzett (1965), az Agrártud. Egyetemen doktorált (1979), a mg.-i tudomány kandidátusa (1990). - Az MTA Matematikai Kutatóink gyakornoka (1965-1969), az MTA Biológiai Tudományok Oszt.-a tud. segédmunkatársa (1969-1972), az ATEK, ill. a Keszthelyi Egyetem Matematikai, ill. Gazdaságmatematikai Tanszék tanársegéde (1972-1975), egy. adjunktusa (1975-1990), egy. docense (1990-től). Matematikai statisztikával, a mg.-i tudományok biometriai problémáival, elsősorban mg.-i adatok matematikai statisztikai feldolgozásával fogl. A többváltozós adatfeldolgozás módszertanában bevezette az érdeklődés-irányított predikció fogalmát és mérőszámát, amellyel jelentős eredményeket ért el az ilyen jellegű számítógépes adatfeldolgozás eredményeinek helyes értelmezéséhez. F. m.: Erős kölcsönhatásokat jelző kéttényezős mezőgazdasági kísérletek statisztikai értékelése Módosított Variencia Analízissel. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1979); Kukoricahibridek kukorica csíkos mozaikvírus rezisztenciaértékelése. Többekkel. (Növénytermelés, 1984); Components of the Effect Due to Uneven Plant Spacing. László A.-val. (Georgicon for Agriculture, 1989); Értelmezési bizonytalanságok háttere a többváltozós elemző módszerek gyakorlati alkalmazásánál. Kand. értek. (Keszthely, 1989); József Attila (1905. ápr. 11. Bp. - 1937. dec. 3. Balatonszárszó), költő, műfordító. - Apja József Áron (1907-ig Iosify Áron; 1871-1937), szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919). Testvére József Jolán (1899-1950) és József Etelka. Apja 1908-ban eltűnt, a családi legenda szerint az USA-ba vándorolt, valójában Romániába utazott, s új családot alapítva, Temesvárott telepedett le. Anyja napszámos munkákból, mosásból, egyéb házimunkákból próbálta eltartani gyermekeit, azonban még albérleti díjukat sem tudták fizetni, ezért állandó költözésre kényszerültek. 1910. febr. végén anyja kénytelen volt a két kisebb gyermeket, Attilát és Etelkát az Orsz. Gyermekvédő Liga gondjaira bízni. A két testvér Öcsödre került, nevelőszülőkhöz, Gombai Ferenc parasztgazdához. Az ellátás fejében a házimunkákban és az állatok ellátásában kellett segédkezniük. Tanulmányait, az öcsödi ref. elemi isk.-ban kezdte meg (1911). Anyja közben igyekezett jobb körülményeket teremteni, lakást szerzett, azonban munka közben súlyos baleset érte, s a gyerekek csak egy évvel később térhettek haza Öcsödről (1912). Bp.-en az Ipar u.-i népisk.-ban (1912— 1913), majd a Mester u.-i isk.-ban folytatta tanulmányait (1913-1916). Különböző módon próbálta anyját segíteni, kosarat hordott a vásárcsarnokból, forgókat és ivóvizet árult a Haller moziban, tüzelőt lopott. Sokat betegeskedett, súlyos tüdőgyulladáson esett át (1913). Jolán közben elvégezte a polg. isk. négy oszt.-át és egy keresk. tanf.-ot. A nővérével történő összeszólalkozást követően először kísérelt meg öngyilkosságot (1914). Anyjuk betegsége miatt helyzetük még kilátástalanabbá vált, a későbbi költő alkalmi munkákat vállalt, rikkancsként dolgozott. A polg.-t az Üllői úti isk.-ban kezdte (1916-1917), anyja közben munkaképtelenné vált, klinikán kezelték. Sok időt töltött Szabadszálláson rokonainál, anyja halálakor is ott tartózkodott (1919. dec.). Anyja halála életre szóló, mély nyomot hagyott a fiúban, a labilis idegzetű, sokat szenvedett költő soha nem heverte ki ezt a csapást. Nagykorúságáig Makai Ödön, József Jolán férje volt a gyámja, az árván maradt gyerekek a nővérükhöz költöztek. Gyámja a makói m. áll. főgim.-ba íratta, s helyet szerzett neki a D-mo.-i Közműv. Egylet makói internátusában. Az 5. oszt.-hoz különbözeti vizsgát kellett tennie, ennek kapcsán atyai baráti kapcsolatba került egyik előkészítő tanárával, Galamb Ödönnel. 1921-től folyamatosan írta verseit, a tanév végén önképzőköri jutalomban részesült. A szünidőt Mezőhegyesen töltötte, ahol korrepetálás fejében ellátást kapott. Az internátusba visszatérve, anyagi gondjainak enyhítésére tanítványokat vállalt. Versengett az osztályelsőségért, sikereket ért el az önképzőkörben, jó kapcsolatot alakított ki egyik önképzőköri tanárával, Tettamanti Bélával (1922). Megpróbálta verseit közöltetni a helyi lapok valamelyikében, de nem járt sikerrel, azonban próbálkozásai során barátságot kötött a Makói Friss Újság felelős szerkesztőjével, Sajtos Gyulával. Tavasszal a makói értelmiség vezetői, az Otthon kávéház asztaltársasága felfigyelt tehetségére. Megismerkedett Espersit Jánossal, a műve