Révai Új Lexikona 10. Hom-Kac (Szekszárd, 2002)
J - József Farkas, irodalomtörténész - József Jolán, író - József Mór; Reisz Móric, politikus
813 József Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozatának egyik alapítója, szervezője. Az Építésztud. Egyesület Színdinamikai Szakoszt. vezetőségi tagja (1986-tól). - Hild János-emlékérem (1997). - A Műszaki Tervezés szerkesztőbiz.-ának tagja. F. m.: Az építészeti környezet esztétikai értékei. (Építész Építészettudomány, 1986); A korszerű ipari építészeti környezet. Az információesztétika alkalmazása a környezet tervezésében és értékelésében. Kand. értek. (Bp., 1986); Egy számszerű értékelést kínáló esztétikai elemzési módszer. Az információelmélet építészeti alkalmazásai. (Magyar Építőművészet, 1987); Az információesztétika építészeti alkalmazása. (Magyar Építőművészet, 1989); Dilemmas der Entwicklung der Industriearchitektur. (Wissenschaftliche Zeitschrift der Hochschule für Architektur und Bauwesen. Weimar, 1991); Chandigarh As World Heritage? An Aesthetic Analysis Technical. (Bp., 1996); Bevezetés a környezetesztétikába. (Bp., 1997). József Farkas (1921. aug. 10. Balassagyarmat): irodalomtörténész. Az ELTE BTK-n mű szakos tanári oki. szerzett (1950), az irodalomtudományok kandidátusa (1956), doktora (1987). A Győri Textilművek gépmunkása (1941-1942), munkaszolgálatos (1942-1945). A SZOT Kulturális Oszt. munkatársa (1948-1949), a M. Rádió lektora (1949-1950), a M. Írók Szövetsége lektorátusának munkatársa és a Fiatal írók Munkaközösségének titkára (1950-1951), a M. Rádió Irodalmi Oszt.ának csoportvezetője (1955-1956), az ELTE BTK tud. munkatársa (1957-1958), az MTA Irodalomtud. Int. tud. munkatársa (1958-1969), tud. főmunkatársa (1969-1990); közben a Szoc. Irodalomtörténeti Oszt. osztályvezetője (1973-1990). Az I. vh. és a forradalmak időszakának irodalmával fogl., jelentős eredményeket ért el a m. szoc. irodalom kialakulásának vizsgálata terén. Forráskiadói tevékenysége is fontos, teljességre törekedve tette közzé az 1918-1919. évek irodalmi termését, az ezzel kapcsolatos dokumentumokat és írói publicisztikákat. - Akadémiai Díj (1969, 1987), Gábor Andor-díj (1995). Az Irodalom - Szocializmus c. könyvsorozat társszerkesztője (1973-1990). F. m.: „Rohanunk a forradalomba". A modern magyar irodalom útja. 1914-1919. Részben kand. értek. is. (Bp., 1957; 2. kiad. 1969); A szocialista irodalom kialakulása. Az I. világháború és a forradalmak évei. A magyar avantgarde kezdetei. (A magyar irodalom története. V. köt. Bp., 1965); Írók, eszmék, forradalmak. (Bp., 1979); Értelmiség és forradalom. Kultúra, sajtó és irodalom a Magyar Tanácsköztársaságban. Doktori értek. is. (Bp., 1984); Erkölcs és hivatástudat. Irodalmi tanulmányok. (Bp., 1989). szerk.: A magyar sajtótörténet irodalmának válogatott bibliográfiája. 1905-1945. (Bp., 1972); Tanulmányok a szocialista magyar irodalom történetéből. IV-V. Illés Lászlóval. (Bp., 1975-1977; németül 1977- 1979); Gábor Andor: Így volt, kortársaim! Vál. publicisztikai írások. Vál., szerk. és a bevezetőt írta. (Bp., 1984); Sinkó Ervin: Az út. Naplók. 1916-1939. Illés Lászlóval. (Bp., 1990); Hungarian Studies on György Lukács. In. Többekkel. (Bp., 1993); Álmok és tények. Magyar írók a demokráciáról és a nemzeti kérdésről a monarchia felbomlása idején. Gyűjtötte, szerk., a bevezetőt és a jegyzeteket írta. (Bp., 2001). József Jolán (1899. jan. 16. Bp. - 1950. jún. 25. Bp.): író. Testvére József Attila (1905-1937) költő. Első férje Pászti Elemér (1889-1965) tornász, testnevelő tanár, második férje Makai Ödön (1889-1937) ügyvéd, harmadik férje Bányai László irodalomtörténész. A polg. isk. négy oszt.-ot és egy keresk. tanf.-ot végzett (1914), a bp.-i tudományegyetem Bőrklinikáján dolgozott (1914- 1915), házasságot kötött Pászti Elemérrel, a nehéz anyagi körülmények között élő József család a férfi lakásába költözött. A házasság megromlása után visszaköltözött, majd anyja halála után (1919) éveken át gondozta, nevelte József Attilát. Makai Ödön ügyvéd alkalmazottja, majd baráti, később szerelmi kapcsolat alakult ki közöttük. Miután felbontották első házasságát, Makai Ödön feleségül vette, egyúttal az ügyvéd József Attila gyámja is lett (1920. jún.-tól). Makai önálló ügyvédi irodát nyitott, s a két fiatalabb József testvér, Attila és Etelka is hozzájuk költözött. Második házassága is megromlott, egy rövid ideig a győri színház segédszínésze (1922-1923), hamarosan kibékült Makaival és Bécsbe utaztak (1923). Elvált Makaitól (1929), aki húgát, Etát vette feleségül. József Attila utolsó éveiben a költő támasza, ő kísérte öccsét a szanatóriumból Balatonszárszóra (1937). A Zilahy Lajos szerkesztette Híd c. folyóirat szerkesztőségi titkára (1940-től), majd részt vett a háborúellenes mozgalomban (1942-től). Mihályfi Ernő helyett a Független Magyarország c. lap felelős kiadója (1944 nyarától). A II. vh. után az MKP, ill. az MDP aktivistájaként mozgalmi és népnevelői, 1945-től mozgalmi és pártmunkát végzett. József Attila élete (1940) c. művét Cserépfalvi Imre könyvkiadó biztatására írta. Később az MDP elvárásainak megfelelően regényes formában átdolgozta, és újraírta A város peremén címmel (1950). F. m.: József Attila élete. (Bp., 1940); A város peremén. (Bp., 1950). Irod.: Schöpflin Aladár: Asszonyok költőkre emlékeznek. (Nyugat, 1940); Zsoldos Andor: A nővér. (Haladás, 1947); Török Sándor: J. J.-nal arról, hogy „hazudik-e a költő?". (T. S.: Vasárnapi beszélgetések. Bp., 1990); Magyar Éva: Névjáték. (Liget, 1998); Murányi Gábor: A testvér peremén. J. J. életrajzai József Attiláról. (Heti Világgazdaság, 1999); N. Horváth Béla: J. J., az édes mostoha. Egy önérvényesítő nő a 20. század első felében. (Jelenkor, 1999); Péter László: József Attila nyomában. (Bp., 2000). József Mór: Reisz Móric (1876. ápr. 10. Bp. - 1952. márc. 10. Bp.): politikus. Hentes segédlevelet szerzett. Az MSZDP tagja (1895-1948). A mp.-i húsip. munkások szakszervezeti mozgalmának egyik kezdeményezője, részt vett a nagy húsip. sztrájkok megszervezésében (1902, 1908). A Községi Élelmiszerüzem és az Ált. Fogyasztási Szövetkezet (ÁFOSZ) húsüzemeinek megalapítója. A Mészárosok és Hentessegédek Szakegyletének titkára (1907-1918), a Mo.-i Húsip. Munkások Orsz. Szövetségének alelnöke és a Szakszervezeti Tanács tagja (1918). A Károlyi-kormány közélelmezési biztosa (1918. nov.-1919. jan.), orsz. közélelmezési biztos (1919. jan.-márc.). A Tanácsköztársaság kikiáltása után elhagyta az országot