Révai Új Lexikona 10. Hom-Kac (Szekszárd, 2002)

J - József Ágost főhg.; Habsburg József, honvéd tábornok - József Attila Emlékmúzeum (Balatonszárszó) - József Attila Emlékszoba (Bp., Ferencv.) - József Attila Kör, JAK, irodalmi egyesület - József Attila Múzeum (Makó), tájmúz.

József Ágost 814 (1919. márc.). Hazatérése (1922) után a főv.-i törvényhatósági biz. tagja (1925-től). A II. vh. után a Húsip. Munkások Szabad Szakszervezetének főtitkára (1945-1948), a Szabad Szakszervezetek képviseletében az Ideiglenes Ngy. tagja (Dunántúl, 1945. jún.-nov.), ismét a főv.-i törvényhatósági biz. tagja (1945-1948). - A Húsipari Munkások Lapja felelős szerkesztője (1908-1918,1922-1939). József Ágost főlg.: Habsburg József (1872. aug. 9. Alcsút - 1962. júl. 6. Rain bei Straubing, Németo.), honvéd tábornok. - A Habsburg-Lotharingiai-ház tagja, apja József Károly főlg., a honvédség főparancsnoka. Az MTA tagja (ig.: 1906-1945; t.: 1917-1945; kizárták: 1945), az MTA elnöke (1936-1944). Katonai pályáját a troppaui 1. sz. császári és kir. gyalogezredben hadnagyként kezdte (1890-1893), főhadnagy (1893-1898), százados (1898-1902), majd a m. honvédségben őrnagyként szolgált (1902-1903), alezredes (1903-1905), az 1. honvéd huszárezredben ezredes (1904-1908), vezérőrnagy (1908-1911), altábornagyi rangban a bp.-i 31. gyaloghadoszt. parancsnoka (1911-1914). Az I. vh. kitörése után hadosztával a szerb (1914. jún.-szept.), az orosz fronton harcolt (1914. szept.-nov.) lovassági tábornokként a VII. (temesvári) hadtest parancsnokaként (1914. nov.-1916. nov.) több mint egy évig tartotta az Isonzó vonalát (1915 máj.-ától); közben vezérezredessé léptették elő (1916). Az 1., a 3. és a 7. hadseregből álló hadseregcsoport élén az erdélyi és romániai hadműveletek irányítója (1916. nov.-1918. jan.). A fegyverszünet (1918. jan.) után a 6. hadsereg parancsnokaként ismét Olaszokba került, részt vett a piavei átkelési kísérletben (1918. jún.), Franz Conrad von Hötzendorf utódjaként tábornagyi rangban a 10. és 11. hadseregből álló tiroli hadseregcsoport vezetője (1918 júl.ától). Az őszirózsás forr. idején, mint homo regius - IV. Károly m. király személyes mo.-i meghatalmazottja - ő tárgyalt a m. politikusokkal (1918. okt. 27-31.), majd a békés megoldást választva ő nevezte ki gr. Károlyi Mihályt miniszterelnökké (1918. okt. 31.). A forr. után visszavonult alcsúti birtokára, de az országot nem hagyta el, a Tanácsköztársaság idején házi őrizetben tartották. A proletárdikatúra bukása után a politikai vákuumhelyzetet kihasználva Bp.-re utazott, s bejelentette, hogy kormányzóként átveszi az ideiglenes államfői tisztet (1919. aug. 6-ától), kinevezte Friedrich István kormányát (1919. aug. 7.), majd Horthy Miklóst a m. haderő fővezérévé (1919. aug. 12.), nem sokkal később az antanthatalmak felszólítására, - akik tartottak egy esetleges Habsburg-restaurációról - lemondott (1919. aug. 26.). Államfői ambícióit feladva támogatta Horthy kormányzóvá választását, az első volt, akit vitézzé avattak. Ogy.-i képviselő, a Felsőház tagja (1927-1944). A Hvh. végén ellenezte a háborúból való kiugrást (1944 ősze), vezetésével alakult meg a Felsőházi Tagok Nemzeti Szövetsége (1944. okt. 30.), részt vett Szálasi Ferenc nemzetvezetői eskütételén (1944. nov. 4.), a háború végén Németo.-ba menekült (1945 eleje), majd az USA-ban élt, később Regensburgban telepedett le. Bp.-en a nádori kriptában újratemették (1992). A Vitézi Rend főkapitánya. A Petőfi Társaság (t.: 1927-1944), a Kisfaludy Társaság tagja (1929— 1944), a Légoltalmi Liga elnöke (1937-1944). F. m.: A magyar vitézség nagy napjai. Képek a háborúból. Akad.-i székfoglaló is. (Bp., 1922); Véres kárpáti virágok. (Bp. 1924); A világháború, ahogy én láttam. 1-7. (Bp., 1926-1934). Irod.: Payr Hugó: J. Á. királyi herceg. 1914-1917. (Bp., 1917); Pandula Attila: József főherceg Szent István-rend nagykeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal. (Turul, 1993). József Attila Emlékmúzeum (Balatonszárszó): emlékmúz., muzeális emlékhely. A Somogy M.-i Múz.-ok Igazg.-a Rippl-Rónai Múz. szervezeti egysége. A balatonszárszói villasoron álló, egykori Horváth-panzió épületében rendezték be, ahol József Attila életének utolsó heteit töltötte (1937. nov. 5.-dec. 3.). A házban 1957-től mutatják be a költő műveit, kéziratait, a róla készült fényképeket, írásokat, művészeti alkotásokat (pl. Kondor Béla festményét, Nagy László versét). 1997. ápr. 11-én - József Attila születésnapján - nyílt meg az új, Az Utca és a Föld fia c., orsz. jellegű és jelentőségű kiállítás, amelynek anyaga a Petőfi Irodalmi Múz. és a Somogy M.-i Múz.-ok Igazg.-ának anyagából származik. József Attila Emlékszoba (Bp., Ferencv.): emlékmúz. 1964. ápr. 11-én, Kassák Lajos beszédével nyitt meg a költő egykori szülőházában. A Gát u.-i, 30 m2-es szoba-konyhás lakásban kialakított tárlaton József Attila életének jelentősebb állomásai és könyvtára látható. 2002. ápr. 11-én adták át a két új helyiséggel kibővített József Attila-emlékhelyet. Az új termekben József Attila költészetét mutatják be korabeli dokumentumok segítségével. József Attila Kör, JAK, irodalmi egyesület. Fiatal írók, költők, kritikusok, irodalomtörténészek és -szervezők nemzeti. szervezete. Tagja lehet bármely 40 évnél fiatalabb irodalmár. Célja a m. kulturális élet mindenkori körülményeihez és elvárásaihoz való igazodás, ill. a kör irodalmi tevékenységének propagálása. Az irodalmi rendezvényeket (Bp.), táborokat (Tata, Szigliget) szervez, műfordításokat ad közre. Sorozatai: JAK (1992-től), JAK füzetek (1982-től, a Magvető Kiadóval közösen; szerk. Csapody Miklós, Elek István, Jankovics József, Kulcsár Szabó Ernő, Parti Nagy Lajos, Vilmon Gyula, Pócs Péter), JAK füzetek. Műfordítások (1986-tól, az Európa Kiadóval közösen), ill. JAK világirodalmi sorozat (JAK-műfordító füzetek, 1999- től, az Osiris, ill. a Scolar Kiadóval közösen). József Attila Múzeum (Makó), tájmúz. A Csongrád M.-i Múz.-ok Igazg.a Móra Ferenc Múz. szervezeti egysége. Jogelődje felállításának terve 1885-ben vetődött fel először. Az összegyűjtött muzeális anyagot egy polgárházban őrizték. A háborús veszteségek miatt 1950-ben a múz.-ot hiv.-an újjáalakították. Az 1960-as évektől az anyag folyamatosan gyarapodott; kialakult a helytörténeti, néprajzi, irodalmi és képzőművészeti gyűjtemény. Szükségessé vált a gyűjtemények új, tágasabb épületben való elhelyezése. Ma-