Révai Új Lexikona 10. Hom-Kac (Szekszárd, 2002)

J - József Attila Színház (Bp.) - József Attila Tudományegyetem (Szeged) - József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Bp.) - József-hegyi-barlang - Józseffalva (1910-ig Torontáljózseffalva, német: Josephsdorf, szerb: Obiličevo)

815 ka­t.-a jóvoltából 1979-ben előbb az irodalmi em­lékeknek otthont adó kiállítóhely, az ún. Espersit Ház készült el, majd 1981-ben felavatták a­­ fő­épületét (Vincze Mihály tervei alapján épült), amelyben egymás után nyíltak meg az állandó ki­állítások. A képzőművészeti gyűjtemény tartal­mazza a Grafikai Művésztelepen született alkotá­sokat. A múz. gyűjtőterülete az egykori Makói já­ráshoz tartozó 16 kö.-re terjed ki. Állandó kiállítá­sok: Makó 700 éve; Szabadtéri kiállítás; A makói hagy­matermesztés története. A múz. kiadványa: A makói múzeum füzetei (100. száma 2002-ben jelent meg). József Attila Színház (Bp.): Ered. műv. ház­nak készült. Befogadó épületében 1953. dec. 14-én Déryné Színpad néven operettszínház nyílt, amely 1954. okt. 28-ától Déryné Színház néven a M. Nép­hadsereg Kamaraszínházaként működött. 1955- ben vette fel a­­ nevet. 1956-ban önálló színházzá szervezték. A színház életében - ig.-i mellett - meghatározó volt Berényi Gábor (1971-1982) és Iglódi István (1982-1990) főrendezői működése is. A színház alapítói változatos repertoárral, élve­zetes előadásokkal siettek az angyalföldi mun­kásközönség érdeklődését kielégíteni. Klasszikus és modern drámai műveket is játszottak, a műsor gerincét azonban inkább népszerű műfajok alkot­ták, s alkotják ma is. A krimik, bulvárdarabok, ze­nés játékok és musicalek szerepeit kitűnő művé­szek - Bodrogi Gyula, Voith Ági, Komlós Juci, Szemes Mari, Káldi Nóra, Kállai Ilona, Káló Flóri­án, Láng József - alakították. Rövid ideig - bünte­tésből - Gobbi Hilda, Darvas Iván és Sinkovits Imre is a társulathoz tartozott. Az 1990-es évek­ben az együttes vezető tagjai: Galambos Erzsi, Sztankay István, Schütz Ila, Fehér Anna, Józsa Imre, Radó Denise, Ulmann Mónika, Hegyi Bar­bara, Mihályi Győző; vendégként Koltai Róbert és Kern András. Léner Péter új játszóhely kialakí­tásával (Aluljáró) új színházi műhely alapítására tett kísérletet. A ~ számos előadása a m. színház­­történet jelentős eseményévé vált, így Schönthan A szabin nők elrablása (1956), Gáli József Szabadság­­hegy (1956), Lope de Vega A kertész kutyája (1958), Giraudoux Párizs bolondja (1966), Barillet-Grédy A kaktusz virága (1966), Kertész Ákos Makra (1972), Göncz Árpád Magyar Médeia (1976), Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja (1977), Né­meth László Eklézsia-megkövetés (1978), Száraz György Ítéletidő (1979), Siklós Olga A legnagyobb magyar (1983), Simon Mezítláb a parkban (1987), Gorkij Éjjeli menedékhely (1992), Cooney A minisz­ter félrelép (1996), Kander Chicago (1998), Weber Balfácánt vacsorára (1999) c. művének bemutatása. Ig.-k: Szendrő József (1954-1956), Fodor Imre (1956-1975), Miszlay István (1975-1982), Szabó Ervin (1982-1990), Léner Péter (1990-). József Attila Tudományegyetem (Szeged): a­­Szegedi Tudományegyetem neve 1963-1999 között. József Attila-díj: irodalmi díj. A Miniszterta­nács 1950-ben alapította három fokozatban. 1977- ben a művészeti díjak összegének egységesítésé­vel megszüntették fokozatait. A műv. és közokta­tási miniszter a 4/1992. (III. 6.) MKM rendelettel Józseff­alva újjáalapította. Adományozásának hatályos rend­jét a nemzeti kulturális örökség minisztere a 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelettel szabályozza. 1992-ig a művelődésügyi, ill. a kulturális minisz­ter­­ az érdekelt művészeti szövetségek véleményé­nek meghallgatásával - adományozta kiemelke­dő irodalmi alkotómunka, ill. tevékenység elis­merésére. Évente áll. nyolc díjat osztottak ki. 1992-től évente tíz, 2001-től tizenhárom díj ado­mányozható. Az átadásra a hatályos szabályozás alapján márc. 15-én kerül sor. A díjhoz pénzjuta­lom (a hatályos rendelet szerint 200 ezer Ft) és érem társul. A kerek bronzplakett első változata József Attila szembeforduló, jobbra néző portréját ábrázolja „JÓZSEF ATTILA 1905-1937" körirattal. Hátlapján vízszintes elrendezésben „JÓZSEF AT­TILA DÍJ" felirattal. Az 1992-től érvényben lévő változat 80 mm átmérőjű egyoldalas bronzpla­kett. Vigh Tamás szobrászművész alkotása. Elő­lapja plasztikus alapon József Attila szembenéző mellképét ábrázolja, jobb oldalán „JÓZSEF ATTI­LA DÍJ" felirattal. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetem (Bp.): a­­Budapesti Műszaki Egyetem (2000-től Bp.-i Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem) neve 1946-1948 között. József-hegy —Szemlő-hegy József-hegyi-barlang: fokozottan védett termé­szeti érték Bp. II. ker.-ében. A József-hegyi úton, 218 m tengerszint feletti magasságban nyílik. A ma már több mint 4800 m hosszban ismert rend­szerbe egy ház alapozása során talált járat kibon­tásával jutottak be 1984-ben. A Budai-hg. harma­dik, Mo. hatodik leghosszabb barlangja. A triász mészkőben, felső-eocén nummuliteses­ discocyc­­linás mészkőben, amint márgában főként K-Ny-i irányú törésvonalak mentén húzódó járatokat a középső-pleisztocénban feltörő meleg vizek ol­dották ki. A felszín alatt mintegy 55 m mélység­ben húzódó járatok tágas termeit keskenyebb, ha­­sadék jellegű folyosók kötik össze. Egyes aknák 110 m mélységig is lenyúlnak. A falakat díszítő oldásformákat, gömbfülkéket, gömbüstöket nagyrészt ásványlerakódások fedik. A járatokat hófehér borsókő, tűs aragonitcsoportok, kalcitle­­mezekből kialakult piramisok, gipszvirágok, gipsztőrök, gipsz kristályszálak, kalcit, barit, amint változatos színű és formájú cseppkövek borítják. A­­ lezárt, engedéllyel, szakmai indokok alapján látogatható. Józseffalva —Josupeni Józseffalva (1910-ig Torontáljózseffalva, né­met: Josephsdorf, szerb: Obilicevo): falu É-Bánát­­ban, a Tisza folyó mel­lett.­­ 1918-ig Mo. (To­­rontál vm.), 1918 után a Szerb-Hor.-Szb­. Király­ság, majd 1929-től Ju­goszlávia része. 1941— 1944 között a. megszállás alatt volt. - L. 1900-ban, 2429, ebből 1285 magyar, 27 n., 1112 szerb (1900).

Next