Révai Új Lexikona 11. Kad-Kla (Szekszárd, 2004)
K - Kazsó (1904-ig Kazsu, német: Kahn, szlovák: Kožuchov) - Kazsok - KDB Bank (Magyarország) Rt. (Bp.) - Kebele (román: Hodeni, 1930-tól Sânişor) - Kebeles (1907-ig Szterzsenics, szlovák: Streženice) - Kebeleszentivány (román: Ivăneşti) - Kebeleszentmárton (1908-ig Kebele, szlovén: Kobilje) - kece, koca
437 F. m.: Az önkiszolgáló bolt. Horváth Imrével. (Bp., 1960; 2. kiad. 1962); Munkaszervezés és az eladás technikája az önkiválasztó boltokban. Horváth Imrével. (Bp., 1960); A supermarket hazai megvalósítása előtt. (Kereskedelmi Szemle, 1961); A városi kereskedelmi hálózat tervezése. (Bp., 1964); A marketing szemlélet elemei kereskedelmi vállalatainknál. (Marketing-Piackutatás, 1969); Vállalati szervezeti-működési modell az élelmiszer-kiskereskedelemben. I—II. (Bp., 1970); A kereskedelmi vállalat működése és szervezete. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1977); Környezeti feltételek és a vállalati szervezet. (Kereskedelmi Szemle, 1979); Változó gazdaság - változó szabályozás. (Bp., 1993); Kazsó (1904-ig Kazsu, német: Kahn, szlovák: Kozuchov): falu Tőketerebestől D-re. 1919-ig Mo. (Zemplén vm.), 1920-1992 között Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 319, ebből 113 szí., 200 magyar (1900), 288, ebből 273 szí. (1930), 250, ebből 243 szí. (1991). Vallás: r. k.: 32, g. kát.: 215, ref.: 60, izr.: 12 (1900), r. k.: 57, g. kát.: 106, ev.: 67 (1991). Határa: 1019 kh (1900). - Kk. a Gálszécsi járásban, körjegyzősége Tőketerebesen volt. Lakosai mg.-gal, fuvarozással és szénégetéssel foglalkoztak. Tsz-t 1957-ben, á. g.-ot 1965-ben alapítottak. - R. k. temploma a 13. sz. első felében román stílusban épült, 1912-ben neoklasszicista stílusban építették át. A Bernáth (később Dues család) kúriáját a 19. sz. első felében klasszicista stílusban emelték. Kazsok: kö. Somogy m.-ben, Külső-Somogyban, a Hársas-berkipatak mentén, Igástól DDK-re. L: 561 (1900), 590 (1949), 341 (1990), 364 (2001). Vallás: r. k.: 168, ref.: 372 (1930). Határa: 1079 ha (1984). Ebből 870 ha szántó. 1950-ig kk. az Igali járásban, a büssüi körjegyzőségben. 1950-1968 között önálló tanácsú kö. a Kaposvári járásban. 1969-től Igal kö.-i közös tanács társkö.-e. 1990-től önkormányzat irányítja. A falu lakossága mg.-i termelésből élt. 1945-ben 36 családnak 200 kh földet osztottak szét. A tsz 1959-ben alakult, 1968-ban egyesült a magyaratádival. - 1945 előtt a kö.-ben 15 iparos dolgozott és két vízimalom működött. - Kereskedelem: tejszöv. (1919), 1976-tól az Igás és Gölle Vidéke ÁFÉSZ. - 1948-ig népisk.-ban, 1974-ig ált. isk.-ban tanítottak. 1945 előtt kisgazdakör (1911), ref. ifj. egyesület volt. Könyvtár van. KDB Bank (Magyarország) Rt. (Bp.): A Korea Development Bank (KDB) 2002. dec. végén megvásárolta a Daewoo Securities Co. Ltd.-től aDaewoo Bank Magyarország Rt.-t, amelynek neve 2003 márc.ában -re változott. KDNP —Kereszténydemokrata Néppárt KDP —Kereszténydemokrata Párt Kebele —Kebeleszentmárton Kebele (román: Hodeni, 1930-tól Sânişor): falu Marosvásárhelytől K-re. 1919-ig Mo. (Maros- Torda vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 keze között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 202, ebből 128 magyar, 74 rom. (1900), 298, ebből 205 magyar, 83 rom., 10 cigány (1941), 196, ebből 175 magyar, 21 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 123, ref.: 62 (1900), g. kat.: 28, ref.: 185, g.kel.: 59 (1941), ref.: 162 (1992). Határa: 908 kh, amelynek a fele szántóterület. Ebből 696 kh Osváth Domokosé (1909). - Kk. a Marosi felső járásban, a jeddi körjegyzőségben. Gazdaköve volt. A g. kat. fa templomot 1985-ben áttelepítették. A ref. imaház 1974-ben épült. Kebeles (1907-ig Szterzsenic, szlovák: Strezenice): falu Puhótól DNy-ra. 1919-ig Mo. (Trencsén vm.), 1920-1992 között Csehszlovákia, 1993- tól Szlovákia része. - L: 361, ebből 354 szí. (1900), 542, ebből 536 szí. (1930), 773, ebből 759 szt. (1991) . Vallás: r. k.: 235, ev.: 123 (1900), r. k.: 612, ev.: 100 (1991). Határa: 1425 kh (1900). - Kk. a Puhói járásban és körjegyzőségben. Lakosai földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Határában két szénsavas ásványvízforrás található. Kebeleszentivány (román: Ivăneşti), falu Marosvásárhelytől K-re. 1919-ig Mo. (Maros-Torda vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 212, ebből 173 rom., 37 magyar (1900), 284, ebből 88 magyar, 171 rom., 25 cigány (1941), 296, ebből 210 rom., 45 magyar, 41 cigány (1992). Vallás: g. kát.: 174 (1900), g. kát.: 187, ref.: 81 (1941), g. kat.: 179, g.kel.: 69, ref.: 33 (1992) . Határa: 671 kh. - 1919-ig kk. a Marosi felső járásban, a jeddi körjegyzőségben. - 1912-ben áll. elemi népisk. kezdte meg működését. Ref. temploma 1796-ban, a g.kel. az 1930-as években épült. Kebeleszentmárton (1908-ig Kebele, szlovén: Kobilje): falu a Muravidéken, Lendvától Era, a Kebele-patak partján. 1997-ben nemzetk. határátkelőhely nyílt Mo. (Nemesnép) felé. 1919-ig Mo. (Zala vm.), 1919 után a Szerb-Hor.-Szlo. Királyság, 1929-től Jugoszlávia, 1991-től Szlovénia része. 1941-1944 között visszacsatolták Mo.-hoz. - L: 1045, ebből 1019 magyar, 26 szlo. (1900), 873, ebből 663 magyar, 209 szlo. (1941), 658, ebből 12 magyar, 634 szlo. (1991). Vallás: r. k.: 1007, ev.: 25 (1900). Határa: 3458 kh (1910). - 1919-ig kb. az Alsólendvai járásban, a lendvavásárhelyi körjegyzőségben. A 19. sz.-tól híres volt fazekasmestereiről. Kebesd —Biharkaba Kece —Maroskece kece, koca: a hagyományos folyóvízi halászatban a kishalászok által használt, 150-180 cm szélességű, léckeretes húzóhálóféle, melyet egy, a csónakban (ladikban) álló halász, egyik kezével evezve (ciklendezve, zaklantva), másik kezével a ~ kötelét fogva a vízfolyással egyező irányban szokott vontatni. A Dunán, a Tiszán és a nagyobb mellékfolyókon két altípusa volt (ill. szórványosan ma is) használatos. Az altípusok közös jellemzője, hogy a hálót egy A alakú léckeretre szerelik fel; a háló a hosszú-, báné esetében hosszú zsák, a kusza-, gusza-, csontos esetében három hálórétegű ún. tükörháló. A hosszú fn a fakeret alsó végein