Révai Új Lexikona 11. Kad-Kla (Szekszárd, 2004)
K - Kienitz Vilmos, gépészmérnök - Kiesenwetter-szemesholyva (Stenus kiesenwetteri) - Kiesvölgy (1904-ig Lubnya, szlovák: Luba, orosz, ukrán: Lubnya) - Kiéte (1906-ig Kiette, szlovák: Kyjatice) - kifejezési sík, formai sík - kifosztás - kígyászölyv, kígyászsas (Circaetus gallicus)
Kienitz 710 gálata és a belvíz-jelenség. (Vízügyi Közlemények, 1968); Belvízrendszerek működésének törvényszerűségei, valamint hatékonyságuk növelésének problémái. Kand. értek. (Bp., 1970). Kienitz Vilmos (1889. okt. 14. Alsószeli -1959. máj. 19. Gyula): gépészmérnök. A József Műegyetemen gépészmérnöki okt. szerzett (1912). - A Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat hódmezővásárhelyi közp.-ja és a a temesvári városi vízművek mérnöke (1912-1915), az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1915-1918), az Alsó- Fehérkörösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat szakaszmérnöke (1919— 1932), ig. főmérnöke (1932-1940). Jelentős szerepet játszott a Körös-völgyi öntözések kiépítésében, a belvízrendezés megoldásában. Megszerkesztette a róla elnevezett —féle axiális szivattyút, amely belvízelvezetésre és öntözésre egyaránt használható volt. Nevéhez fűződik a zsilipkapu-szivattyú megalkotása is. F. m.: Újrendszerű szivattyúk a belvízelvezetés szolgálatában. (Vízügyi Közlemények, 1935). Irod.: Baranyó Géza: A Körösök e századi viszonyai K. V. munkássága tükrében. (Hidrológiai Közlöny, 1989). Kierz —Kére Kiesenwetter-szemesholyva (Stenus kiesenwetteri), a bogarak (Coleoptera) rendjébe, a holyvafélék (Staphylinidae) családjába tartozó rovarfaj. Teste 5-6 mm hosszú. Karcsú, hosszú lábú, nagy szemű bogár, fekete színű, szárnyfedőin 1-1 kerek vörös folttal. Európában széles körben elterjedt, de meglehetősen ritka. Tőzeglápok és más nedves helyek lakója. Hazánkban először 1953- ban találták meg Bátorliget (Szabolcs-Szatmár- Bereg m.) védett láperdejében; azóta előkerült a Baranya m.-i Romonyáról is. Nem védett, de aVörös Könyv (1989) az aktuálisan veszélyeztetett fajok közé sorolja. Kiesvölgy (1904-ig Lubnya, szlovák: Luba, orosz, ukrán: Lubnya): falu Kárpátalján, Nagybereznától ÉK-re, az ukr.-lengyel határnál. 1919-ig Mo. (Ung vm.), 1919-től Csehszlovákia, 1939- 1944 között ismét Mo, 1944-1991 között a SZU, 1991-től Ukrajna része. - L: 262, rusz. (1900), 294 ukr. (1989). Vallás: g. kat.: 232, izr.: 30 (1900). Határa: 2472 kh (1910). - Kk. a Nagybereznai járásban, a fenyvesvölgyi körjegyzőségben. Kieszein — Keszler Kiéte (1906-ig Kiette, szlovák: Kyjatice), kö. Rimaszombattól É-ra. - 1919-ig Mo. (Gömör és Kishont vm.), 1920-1992 között Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 172, ebből 168 szí. (1900), 229, ebből 228 szí. (1930), 103, ebből 100 szí. (1991). Vallás: r. k.: 38, g. kat.: 133 (1900), r. k.: 61, ev.: 33 (1991). Határa: 1069 kh (1900). - Kk. a Rimaszombati járásban, körjegyzősége Kőhegyen volt. Lakosai ing.-gal, fatárgyak és fa evőeszközök készítésével foglalkoztak. - Ev. temploma a 13. sz.-ban épült román stílusban, majd a 15. sz.-ban gótikus, 1637-ben pedig reneszánsz stílusban átépítették. A templomot gótikus falfestmények és reneszánsz festett kazettás famennyezet díszíti. kifejezési sík, formai sík: a nyelvi —jelekként felfogott szavak modelljének a jelhordozókból települt síkja. Két válfaja közül az egyik a hallható beszédhangok síkja, a másik a látható íráskép síkja. Vele szemben a nyelv tartalmi síkja a szavak jelentéseit tartalmazza. E megkülönböztetés ritmikai jelentőségű is, a ~ ritmikus rendezettsége a vers, a tartalmi síké viszont a gondolatritmus, kifosztás, vagyon elleni bűncselekmény. Veszélyességét és büntetési mértékét tekintve a lopás és a rablás között helyezkedik el. Elkövetési tárgya a vagyonérték, amelyet a tettes kétféle módon szerezhet meg. Az első változat szerint kifejezetten ebből a célból lerészegíti áldozatát, majd annak védekezésre képtelen állapotát kihasználva veszi el az idegen dolgot. A lerészegítés lehet öntudatlan állapot előidézése, de elég lehet a fizikai cselekvőképesség megbénítása. A lényeg a célzatos lerészegítés: az elkövető a sértettet olyan mértékű alkoholfogyasztásra bírja rá, hogy az képtelenné váljék értékei megőrzésére vagy az elvétel megakadályozására. Ezt a tv.-i tényállást az 1978. évi új Btk. (1978. évi IV. tv.) hívta életre, korábban a rablás egyik változataként lehetett értékelni, az alvilági köznyelvben markecolás volt a neve. A második fordulata közelebb áll a rabláshoz: az elkövető más bűncselekmény során alkalmazott erőszak vagy fenyegetés hatása alatt vesz el dolgot. Ez a bűncselekmény kettős mozzanatú: az előcselekmény egy önmagában büntetendő erőszakos bűncselekmény, ennek hatását kihasználva az elkövető utócselekménye végrehajtja az idegen dolog elvételét. Tipikusan ez a helyzet, amikor az elkövető nyomban a sértett megölése után veszi el annak értékeit. kígyászölyv, kígyászsas (Circaetus gallicus), a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó madár. Teste 62-67 cm hosszú. Feje kerekded, bagolyszerű. Hátoldala szürkésbarna, kézevezői feketések. Hasoldala majdnem tiszta fehér, csak a melle és a torka sötétebb; a szárny alsó oldalán apró foltokból álló mintázat látható. Elterjedési területe Európa D-i részétől és E-Afrikától K felé Mongóliáig terjed. Indiában elkülönült állománya fordul elő. Hazánkban a középhg.-ek (főleg az E-i-középhg.) D-i fekvésű tölgyeseiben kis számban (évente mintegy 50 pár) fészkel; néha a dombvidékek és a Duna-Tisza köze erdeiben is megtelepszik. Kóborló példányai az Alföldön rendszeresen megfigyelhetők. Költési ideje ápr. végétől aug. végéig tart. Évente egyszer költ. Maga építette fészke száraz ágakból készül, amelyet zöld lombbal bélel. A pár néha évente több fészket is épít, ill. karbantartja a korábban készülteket, de végül csak egyet készít fel a költésre. Az egyetlen tojást szinte kizárólag a tojó költi ki 45 nap alatt, közben a hím táplálékot hord neki. A kikelt fiókát a két szülő közösen eteti, eleinte felaprított, később egészben átadott zsákmánnyal. A fiatal madár 10 hetes korában válik röpképessé. Tápláléka túlnyomórészt siklókból, néha gyíkokból, kisemlősökből, madárfiókákból áll. Röpte