Révai Új Lexikona 11. Kad-Kla (Szekszárd, 2004)

K - Kiss Károly, politikus - Kiss Károly, költő, műfordító, publicista - Kiss Károly, agrárközgazdász, mezőgazdasági mérnök

Kiss 888 Kiss Károly (1903. szept. 24. Bicske - 1983. dec. 4. Bp.): politikus.­­ Cipész segédlevelet szer­zett (1922), a moszkvai Nemzetk. Lenin Isk.-n (1931-1932), a bp.-i Zrínyi Miklós Katonai Akad.-n végzett (1949-1952).­­ A bp.-i Korondi­­féle Cipőgyár, a Biermann Cipőgyár (1922-1939), a bp.-i Tátra u.-i Nizza Cipőkülönlegességek Gyá­ra (1939-1943), a Ládi-féle Cipőgyár bőrmunkása (1943-1945). A bőr­p. szakszervezetbe (1918), az MSZDP (1922), az illegális KMP tagja (1923), részt vett a párt legális szervezete, a Mp.-i Szocialista Munkáspárt megalakításában (1925). Több ízben bebörtönözték (1925. szept-1927. jún. 1929. jún.-1930. dec.; 1932. máj.-1934. jún.). A KMP É-i területi biz.-ának tagja (1928), a KMP KB tagja (1932. máj.-1934. jún.). Szülőföldjét jelölték ki szá­mára kényszerlakhelyül, de illegálisan Bp.-en élt, a párt is megszakított vele minden kapcsolatot (1934. jún.-1941. máj.). Hamis névhasználat miatt Kistarcsára, majd Nagykanizsára internálták (1941. máj.-1943 nyara), az ország német meg­szállását követően újra internálták (1944. márc. -1944. szept.). Rajk László ismét bevonta a bp.-i KB tevékenységébe (1944. szept.), részt vett a fegyveres nemzeti ellenállási mozgalomban (1944. szept.-1945. jan.).­­ A H. vh. után a Bp.-en megalakult KB (1945. jan.), majd az MKP KV tag­ja (1945. febr.), a KV Káderoszt.vezetője (1945— 1946), a Politikai Biz. (PB) tagja (1945. máj.-1946. szept.). Az MKP (1946-1948), ill. az MDP Köz­ponti Ellenőrző Biz.-a elnöke (1948-1956). Az Ide­iglenes Ngy. tagja (Nagy-Bp., 1945. ápr.-nov.), az MKP ngy.-i (Nagy-Bp., 1945-1947), az MDP, ill. az MSZMP ogy.-i képviselője (Nagy-Bp., 1947-1949; Zala m., 1949-1967), a bp.-i törvényhatósági biz. tagja (1945-1949), alelnöke (1948), az Elnöki Ta­nács elnökh.-e (1949. aug.-1951. máj.). Az MDP Káderoszt.vezetője (1949. máj.-1950. máj.), a KV Szervezőbiz.-a (1950. máj.-1953. jún.) és a PB tag­ja (1951. febr.-1953. jún.). Külügyminiszter (1951. máj. 12.-1952. nov. 14.), a Minisztertanács elnökh­-e (1952. nov. 14.-1953. júl. 4.), az ún. jún.-i fordulat után kimaradt a legfőbb vezető testüle­tekből, majd harmadszor is bekerült a PB-be (1956. júl.).­­ A forr. és szabadságharc alatt a hat­tagú pártelnökség tagja (1956. okt. 28-30.). Az MSZMP Ideiglenes Intézőbiz.-a, a szervezőbiz., majd a PB tagjaként (1956. nov.-től), a KB titkára­ként (1957. febr.-tól) tevékenyen részt vett a Ká­dár-féle restaurációban. Az Elnöki Tanács tagja (1957. máj.-1958. nov.), elnökh.-e (1958. nov.-1961. okt.), a konszolidációval véget ért politikai karri­erje, leváltották KB titkári funkciójából (1961. szept.), a PB-ből is kihagyták (1962. aug.), nyugdí­jazásáig az Elnöki Tanács titkára (1961. okt.-1967. ápr.). A Szakszervezetek Orsz. Tanácsa (SZOT, 1967. máj.-1983. dec.) és a M. Szolidaritási Biz. al­elnöke (1970-1983). F. m.: Nincs megállás. Visszaemlékezések. (Bp., 1974). Kiss Károly (1930. aug. 22. Makó - 1998. dec. 8. Bp.): költő, műfordító, publicista.­­ Gyári mun­kás, katona, majd néhány évig az ELTE BTK hall­gatója volt. Másfél év börtönre ítélték (1947), bün­tetésének kitöltése után a Népművelési Int. szer­kesztője. A Szabad Ifjúság (1952-1955), majd a Nép­szava munkatársa. A Kábel- és Műanyaggyár üze­mi lapját szerkesztette (1956-1957). 1956-os tevé­kenysége miatt, államellenes szervezkedés vádjá­val három és fél évi börtönre ítélték (1959). Szaba­dulása után a VILLÉRT váll. áruforgalmi, majd oktatási előadója (1961-1963). Az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgja (1962-1964). A Magyar Nemzet újságírója (1963-1965). A M. Postánál szo­ciológus (1969-1972). Ismét a Magyar Nemzet munkatársa, majd főmunkatársa, kritikusa (1973-1984) . A Budapest c. folyóirat főszerkesztő-h­-e (1987-től), a Híd alapító főszerkesztője (1989-től). 1993-ban nyugalomba ment.­­ 1952-ben részt vett az Új termés antológiában, ahol Csoóri Sándorral, Eörsi Istvánnal együtt síkraszállt „a formalizmus sematizmusa" ellen. Műfordításai a­z­ európai népek folklórját dolgozták fel; publicisztikájában pusztuló történelmi, népművészeti emlékeink vé­delméért küzdött. F. m.: Karagőz, a bűvös varázsló. Rosda Endrével. (Bp., 1953); Zrínyi énekek. A szigetvári hős Zrínyi Miklós alakja a szomszéd népek költészetében. Vál., ford. (Bp., 1956); Mohács emlékezete. A mohácsi csatára vonatkozó legfontosabb magyar, nyugati és török források. A csata­hely régészeti feltárásának eredményei. Vál. Katona Ta­mással. (Bp., 1976; 2. bőv. kiad. 1979); Ebek harmincad­­ján. Összegyűjtött cikkek. (Bp., 1982); Kiss Károly (1934. jan. 1. Gyoma): agrárköz­gazdász, mezőgazdasági mérnök.­­ Az Agrártud. Egyetem Agronómiai Kar Öntözési Szakán mg.-i mérnöki okt. szerzett (1958), doktorált (1961), a mg.-i tudományok kandidátusa (1970), doktora (1994).­­ Az Agrártud. Egyetem Mezőgazdaság­tud. Kar Üzemtani Tanszék gyakornoka (1958-1959), tanársegéde (1962-1966), egy. adjunktusa (1966-1973); közben a szarvasi Öntözési és Rizs­termesztési Kat. Int. Üzemszervezési Csoport tud. segédmunkatársa (1960-1962). A Mg.-i és Élelmezésügyi Min. Statisztikai és Gazdaság­­elemző Közp. (MÉM STAGEK) Gazdaságelemző Igazg. osztályvezetője, igh.-e (1974-1978), a szarvasi Öntözési Kút. Int. ig.-ja (1978-1984), a GATE, ill. a Szt. István Egyetem Mezőgazdaság­tud. Kar Vállalatgazdasági Int. Statisztikai és Gazdaságelemzési Tanszék egy. docense (1984— 1985) , egy. tanára (1985. júl. 1-jétől), a tanszék ve­zetője (1984-től), a kar ált. dékánh.-e (1984-1987), az int. ig.-ja (1987-1989).­­ Az öntözés, a vízgaz­dálkodás vállalatgazdasági kérdéseivel, gazda­ságfejlesztési, ökonometriai kutatásokkal fogl. Az öntözéses növénytermelő ágazatok ökonómiai elemzésének és értékelésének új rendszerét dol­gozta ki. - Az MTA Mg.-i Üzemi Vízgazdálkodá­si Biz. (1978-1985), az Agrárközgazdasági Biz. tagja (1990-től), a Statisztikai Biz. tagja (1991-től). F. m.: A rizstermelés eredményességére ható tényezők vizsgálata. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1961); A cukor­répa és búza öntözéses termelésének gazdaságossága. Kand. értek. (Gödöllő, 1969); Magyarország öntöző gaz­daságai. Többekkel. (Bp., 1977); Olajnövények termesz­tése. Oroszlány Istvánnal, Vajdai Imrével. (Bp., 1978);

Next