Révai Új Lexikona 12. Klc-Ky (Szekszárd, 2003)
K - Kleb Béla, geológus - Klebelsberg Kunó, gr. politikus
5 Klebelsberg Kirov -~Kolcsó Kirovany —Istvánlak Kleb Béla (1938. márc. 29. Felsőmocsolád, Somogy vm.): geológus. - Az ELTE TTK-n geológusokit szerzett (1962), alkalmazott földtanból doktorált (1968), a földtudományok kandidátusa (1981). - Az ÉKME, ill. a BME Építőmérnöki Kar Ásvány- és Földtani Tanszék, ill. Mérnökgeológiai Tanszék tanársegéde (1962-1966), egy. adjunktusa (1966-1981), egy. docense (1981-től), a tanszék vezetője (1982-től). A győri Közlekedési és Távközlési Műsz. Főisk. főisk. adjunktusa (1968-1971), az egri városi tanács műsz. oszt. tud. szaktanácsadója (1973-1975). Műsz. kőzettannal, felszínmozgások vizsgálatával, mérnökgeológiai térképezéssel, környezetföldtani állapotfelvétellel, távérzékeléssel fogl. Elvégezte a mecseki pannon üledékföldtani vizsgálatát, elkészítette Eger város részletes mérnökgeológiai vizsgálatát és térképezését, megszerkesztette - többek között - Mo. 1:500.000 méretarányú mérnökgeológiai térképét. A Magyarhoni Földtani Társulat társelnöke (1985-1990), az Oktatási Biz. elnöke. Az MTA Alkalmazott Földtud. Biz. társelnöke, a Földtani és a Hidrológiai Tud. Biz. tagja (1990-től). Pro Agria-díj (1975), Apáczai Csere János-díj (2000). F. m.: Építőipari és díszítő célra alkalmas kristályos és tömött mészköveink kőzettani vizsgálata. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1964); A pannon emeletbeli kiédesedés üledékföldtani és geokémiai vizsgálata. (A magyarországi pannonkori képződmények kutatása. Bp., 1971); A mecseki pannon földtana. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1973); Mérnökgeológia. Egy. jegyz. (Bp., 1975); Eger építésföldtani térképsorozata. (Bp., 1978); Eger múltja a jelenben. A város alatti üregek településtörténeti és építésföldtani vizsgálata. (Bp., 1978); Eger építésföldtana. Kand. értek. (Bp., 1980); Magyarország mérnökgeológiai áttekintése. Fodor Tamásnéval. (Bp., 1986); Magyarország mérnökgeológiai térképe. (Bp., 1986). Klebelsberg Kunó, gr. (1875. nov. 13. Magyarpécska - 1932. okt. 11. Bp.): politikus. - A bp.-i tudományegyetemen államtud. doktori okt. szerzett (1898), az MTA tagja (t.: 1922; ig.: 1924). A Miniszterelnökség segédfogalmazója, fogalmazója, majd osztálytanácsosi rangban a harmadik ügyoszt. vezetője (1898-1910), a közig.-i (1910— 1912), a hatásköri bíróság tagja (1912-1914). Tisza István második kormányában a Vallás- és Közoktatásügyi Min. adminisztratív államtitkára (1914. jan.-1917. márc.), a Miniszterelnökség politikai államtitkára (1917. márc.-jún.), a Rokkantügyi Hív. (1915. aug.-1917) és az Orsz. Hadigondozó Hív. ügyvezető alelnöke (1917. márc.-jún.). A Nemzeti Munkapárt programjával ogy.-i képviselő (Kolozsvár II. választókén, 1917-1918), a Berinkey-kormány idején a gr. Bethlen István vezette, nyíltan forradalomellenes Nemzeti Egyesülés Pártja alapító tagja (1919. febr.), a Tanácsköztársaság alatt a letartóztatás elől bujkálni kényszerült (1919. márc.-júl.). Valóságos belső titkos tanácsos (1917-től). A Keresztény Nemzeti Párt (1920-1922), a kormányzó Egységes Párt tagja (1922-1932), ngy.-i (Sopron, 1920-1922; Komárom, 1922-1926), ogy.-i képviselő (Szeged, 1927- 1932). A Bethlen-kormány belügy- (1921. dec. 3.-1922. jún. 16.), majd vallás- és közoktatásügyi minisztere (1922. jún. 16.-1931. aug. 24.). Az I. vh.-ban legyőzött, területének kétharmadát elvesztett ország megmaradásának és naggyá tételének egyetlen lehetőségét a művelődés fejlesztésében látta, amit a politikai felemelkedés előkészítőjének tartott. Un. konzervatív reformjaival célja a nemzet erejét adó középoszt. újraszervezése, megerősítése és hatalomra juttatása volt. A népoktatás fejlesztésére a birtokosok kötelezésével az Alföldön kiépíttette a tanyasi isk.-k rendszerét, 5784 tantermet, 2278 tanítói lakást, ill. 1555 népkönyvtárat, 1500 iskolakönyvtárat és 500 óvodát állíttatott fel. Felépíttette a szegedi, a pécsi és az I. vh. miatt félbemaradt debreceni tudományegyetemet, emellett kezdeményezte 3 főisk. és 21 klinika megszervezését. Megreformálta az alap-, a közép- és a felsőfokú iskolarendszert, 16 éves korra emelte a tankötelezettséget, nagy hangsúlyt helyezett a népek.-re és a tehetségkutatásra. A vezető- és posztgraduális képzés céljából Ny-Európában létrehozta a Collegium Hungaricumok szervezetét, kultúrdiplomáciájának köszönhetően jöttek létre a korábban nem létező amerikai, brit és francia tud. kapcsolatok. A kutatások fejlesztésére felállította az Orsz. Természettud. Tanácsot, az anyagi támogatás biztosítására az Orsz. Természettud. Alapot. Tudatos sportpolitikát ésdiplomáciát folytatott, nevéhez fűződik a M. Olimpiai Biz. modern szervezetének kialakítása, ő építtette fel a Nemzeti Sportuszodát és alapította meg a Testnevelési Főisk.-t. - A M. Történelmi Társulat (1917-1932), az Orsz. M. Gyűjteményegyetem Tanácsának elnöke (1927-1932). A M. Paedagogiai Társaság t. tagja (1915). - Római Egyetem t. doktora (1927); Corvin-lánc (1930). F. m.: Gróf K. K. beszédei, cikkei és törvényjavaslatai. 1916- 1926. (Bp., 1927); Neonacionalizmus. (Bp., 1928); Küzdelmek könyve. (Bp., 1929); Jöjjetek harmincas évek. (Bp., 1930); Világválságban. (Bp., 1931); Utolsó akkordok. (Bp., 1933); Gróf K. K. válogatott beszédei és írásai. 1917- 1932. Szerk. Glatz Ferenc. (Bp., 1990); Művek. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta T. Kiss Tamás. (Bp., 1999). Irod.: Huszti József: Gróf K. K. életműve. (Bp., 1942); Szily Kálmán: Gróf K. K. ig. és t. tag emlékezete. (Bp., 1943); Balogh Sándor: K. K. és a magyar neonacionalizmus. (Valóság, 1959); Szabolcs Ottó: A Klebelsberg-féle iskolapolitika osztályjellegének kérdéséhez. (Pedagógiai Szemle], 1962); Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány. (Századok, 1969); Sárközi István: K. K. kultúrpolitikája és annak szegedi aspektusai. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 1979); Tőkéczki László: Egy elfelejtett kultúrpolitikus. K. K. (Századvég, 1986); Móra László: Klebelsberg szervezetei a természettudományos kutatások támogatására. (Természet Világa, 1990); K. K.-emlékalbum. Összeáll. Széplaki Sándor. (Hatvan, 1992); Életutunk. Gróf K. K.-né visszaemlékezései. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta Máriaföldy Márton. (Szeged, 1992.