Révai Új Lexikona 12. Klc-Ky (Szekszárd, 2003)

K - Kovalovszki Júlia; Kovalovszky, régész - Kovalovszki Lajos, orvos, gyermekgyógyász, neonatológus - Kovalovszky Márta, művészettörténész - Kovalovszky Miklós, nyelvész, irodalomtörténész

511 F. rádió: Húszas stúdió (Hegyi Imrével, 1970-től); Ifjúsá­gi randevú (1975-től); Látószög (1983); Rádiómagazin (1984-től); Szeánsz (Hegyi Imrével, 1985); Ketrecben (He­gyi Imrével, 1986); Nem éltem a küszöbökön (Hegyi Im­rével, 1988); Mi lesz veled, Norbi? (Lengyel Nagy Anná­val, 1990); Szépeket álmodtam az Andrássy út 60-ban (Hegyi Imrével, 1990); Alvilág (1989). Kovalovec —Kiskovalló Kovalovszki Júlia: Kovalovszky (1931. nov. 29. Gyulavári): régész. - Az ELTE BTK-n régész aki. szerzett (1955), doktorált (196?).­­ A békéscsa­bai Munkácsy Mihály Múz. muzeológusa (1955— 1958), a MNM Középkori Oszt. tud. munkatársa, majd tud. főmunkatársa (1958-tól).­­ M. középko­ri régészeti kutatással, elsősorban falutelepülések és építészeti emlékek régészetével, vár-, kolostor-, templomfeltárásokkal, ill. középkori bútortörté­nettel fogl. A bashalmi, a dobozi, a visegrád-vár­­kerti falukutatások, ill. a feldebrői 11. sz. templom ásatásának vezetője.­­ Kuzsinszky Bálint-emlék­­érem (1985); Széchenyi Ferenc-érem (1996). F. m.: Régészeti adatok Szentes környékének település­történetéhez. (Bp., 1957); Gótikus és reneszánsz bútorok. (Bp., 1980; angolul, oroszul, franciául, németül is Bp., 1981) ; Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon. (Bronz­kor, III—IV. és XI-XII. század). (Bp., 1980); A magyar falu régésze: Méri István, 1911-1976. Összeáll. (Cegléd, 1986); Feldebrő, plébániatemplom. (Bp., 1987; 3. kiad. 1997); Magyarország története az őskortól a honfoglalásig. 1. Fodor Istvánnal. (Magyar Nemzeti Múzeum, Mila­­no-Bp., 1992). Kovalovszki Lajos (1934. jún. 4. Sarkad -1999. márc. 20. Szentes): orvos, gyermekgyógyász, neonatológus. - A SZOTE-n ált. orvosi okt. szer­zett (1958), csecsemő- és gyermekgyógyász (1962), neonatológus szakorvosi vizsgát tett (1980), az orvostudomány kandidátusa (1985). - A Szentesi M.-i Kórház Csecsemő- és Gyermek­­gyógyászati Oszt. Újszülött és Koraszülött Rész­leg gyakornoka, alorvosa (1958-1966), klinikai adjunktusa (1966-1968), másodfőorvosa (1968-1982) , osztályvezető főorvosa (1982-1999), egyút­tal a Szentesi járás, ill. Szentes városa gyermek­­gyógyász főorvosa.­­ Neonatológiával, a peri­­natális halálozások kutatásával, elsősorban a mé­hen belüli fertőzések vizsgálatával fogl., számos új diagnosztikai módszer bevezetője és rutineljá­rássá fejlesztője. Jelentős eredményeket ért el a méhlepény (placenta) gyulladása és a művi abor­tuszok, a tejelválasztás zavarai, ill. egyéb magza­ti károsodások között. F. m.: Összefüggés az urogenitális infekciók és a koraszü­lés gyakorisága között. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1979); Milyen tényezők befolyásolhatják a tejelvá­lasztást? Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980); Effect of Steroid Prophylaxis and of Elective Caeserean Section on Maternal and Fetal Cortisol Values. Többekkel. (Acta Medica, 1980); Isolation of Aerobic Bacteria from the Pla­centa. Többekkel. (Acta Paediatrica, 1982); Összefüggés a méhlepény gyulladása és a magzat károsodása között. Kand. értek. (Szentes, 1983). Kovalovszky Márta (1939. júl. 2. Bp.): művé­szettörténész. - Apja Kovalovszky Miklós (1910— Kovalovszky 1997) nyelvész, irodalomtörténész. Férje Kovács Péter (1939) művészettörténész. - Az ELTE BTK-n művészettörténész aki. szerzett (1962). - A szé­kesfehérvári István Király Múz. muzeológusa, tud. munkatársa (1963-1992), osztályvezetője (1992-től). - 19. és 20. sz.-i m. és egyetemes szob­rászattörténettel, a kortárs m. textilművészet ku­tatásával fogl. Számos történelmi és kortárs mű­vészeti kiállítást szervezett.­­ Az MTA Művészet­­történeti Biz. tagja. - Munkácsy Mihály-díj (1986); Martyn Klára-díj (1991); Széchenyi-díj (1998). F. m.: Bokros Birman Dezső. (Bp., 1971; 2. kiad. 1982); Kozma Lajos, Ferenczy Béni, Pór Bertalan. (Bp., 1974); Szenes Zsuzsa. (Bp., 1976); Az emlékműszobrászat. (Bp., 1978); Don Giovanni. Kalandozás a magyar művészet félmúltjában. (Bp., 1998); „Örülök, hogy itt lóghat". Mű­vészeti gyűjtemények Székesfehérvárott. Kovács Péter­rel. (Székesfehérvár, 2000); Újházi Péter. Tanulmány. (Székesfehérvár, 2000). Irod.: Tisztelt Mesterek. K. M. és Kovács Péter köszönté­se. (Székesfehérvár, 2001). Kovalovszky Miklós (1910. szept. 29. Mór -1997. febr. 23. Bp.): nyelvész, irodalomtörténész. - Leánya Kovalovszky Márta művészettörténész (1939). - A Pázmány Péter Tudományegyetemen m.-francia szakos tanári okt. (1933), bölcsészdok­tori oki. szerzett (1935), a nyelvtudományok kan­didátusa (1970).­­ A szolnoki keresk. középisk. óraadó tanára (1934-1937), a pestszentlőrinci keresk. isk. rk., majd r. tanára (1937-1941), a bp.-i gyakorló keresk. isk. (1941-1946), a bp.-i V. ker.-i leányisk. r. tanára (1946). A Keresk. Szakoktatási Főigazg. (1946-1947), a Keresk. Min. Oktatási Oszt.-a előadója (1947-1949), a Bp.-i Pedagógiai Főisk. r. tanára (1949-1950), bp.-i XIX. ker.-i ált. isk.-ban ált. isk. tanár és igh. (1950-1952). Az MTA Nyelvtud. Int. tud. munkatársa (1952— 1970), tud. főmunkatársa (1970-1975).­­ Tud. pá­lyafutását Gombocz Zoltán tanítványaként névta­ni és nyelvesztétikai kutatásokkal kezdte, majd érdeklődése stilisztikai és nyelvhelyességi kérdé­sek felé fordult. Irodalomtörténeti kutatásainak központjában elsősorban Ady Endre munkássága állt. A II. vh. után újraszervezett m. nyelvművelés egyik legjelentősebb személyiségeként fontos sze­repet vállalt a nyelvi ismeretterjesztésben. Alap­vető eredményeket ért el a nyelvben keletkező új alakulatok nyelvi helyességének feltárása terén, a m. szociolingvisztikai kutatások kezdeményező­jeként elsők között fogl. az ifj. nyelvvel.­­ Ady Endre-jutalom (1976,1985), Révai-díj (1990), Aka­démiai díj (1990). - A hétkötetes Magyar Nyelv Ér­telmező Szótára (1959-1962) és az egykötetes Ma­gyar Értelmező Kéziszótár egyik szerkesztője (1972), az Ady Endre Kritikai Kiadás munkatársa. A Magyarosan c. nyelvművelő folyóirat szerkesztője (1946-1949), a Magyar Hírlap nyelvművelő rovat­vezetője (1969-től). F. m.: Az irodalmi névadás. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1934; új kiad. 1977); Irodalmunk Párizs-szemlélete a há­ború után. (Bp., 1938; új kiad. Szolnok, 1986); Ady Endre önképzőköri tag. (Bp., 1943); Magyar írók Petőfitől József Attiláig. (Bp., 1945); Nyelvművelésünk főbb kérdései.

Next