Révai Új Lexikona 12. Klc-Ky (Szekszárd, 2003)
K - Kőszegpaty (1907-ig Kis- és Nagypaty) - Kőszegremete (román: Remetea Oaşului) - Kőszegszerdahely (1907-ig Szerdahely) - Kőszegvári Tibor, honvédtábornok - kőszén - Kőszénbánya- és Téglagyár Társulat Pesten (Drasche) (Bp.)
Kőszegpaty 672 carthusiana), a semlyékekben mindenütt fellelhetők a tőzegmohapárnák. 5. Gyapjúsásos. A láp közepét és K-i nyúlványát a védett keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) és a zsombéksás alkotja, tőzegmohával. 6. Kékperjés. A láp belsejének D-i részét szinte kizárólag ez alkotja, tőzegmoha csak elvétve fordul elő. Kőszegpaty (1907-ig Kis- és Nagypaty), kö. Vas m.-ben, a Kiskozár-patak mellett, Szombathelytől ÉK-re. L: 484 (1900), 411 (1949), 223 (1990), 218 (2001). Vallás: r. k.: 432 (1930). Határa: 1225 ha (1984). Ebből 778 ha szántó és 249 ha erdő. - Kk. 1950-ig a Kőszegi, majd az írottkői, 1954-től a Szombathelyi járásban, a nemescsói körjegyzőségben. 1950-1968 között önálló tanácsú kö. 1969-től Nemescsó, 1973-tól Lukácsháza kö.-i közös tanács társkö.-e. 1990-től önkormányzat irányítja. Legnagyobb birtokosai: Lóránd Nándor és neje (1170 kh, 1935). A kö.-ben 1960- ban alakult meg a Rákóczi Mgtsz, amely 1967-ben egyesült a nemescsói Egyetértés és a kőszegfalvi Hétforrás Mgtsz-szel. - Az elemi isk. 1870 k. épült, 1948-tól a körzetesítésig ált. isk. Művelődési háza van. - A Patthy-kastély szociális otthon volt. - Vezetékes vízzel a lakások 85%-a ellátott. - Barokk stílusú az 1710 k. épült Patthy-kastély. A Mária-szobor a 19. sz. elején késő barokk stílusban készült. - Az I. vh.-ban 17-en, a II. vh.-ban 25- en haltak meg , lakosai közül. Kőszegremete (román: Remetea Oaşului): falu a K-i-Kárpátok É-i részén, az Avas-hg.-től D-re, Avasfelsőfalutól Ny-ra. - 1919-ig Mo. (Szatmár vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 726, ebből 653 magyar (1900), 882 (1941), 663, ebből 607 magyar (1992). Vallás: ref.: 627 (1900), ref.: 558 (1992). Határa: 2761 kh, 391 kh a kö.-é (1909). Kk. az Avasi járásban, a kányaházai körjegyzőségben. Az 1900- as évek első felében magyar tanítási nyelvű ref. elemi isk. volt. Kőszegszerdahely (1907-ig Szerdahely), kö. Vas m.-ben, Kőszegtől D-re. Vize a Szerdahelyipatak. - L: 419 (1900), 454 (1949), 451 (1990), 503 (2001). Vallás: r. k.: 482, izr.: 11 (1930). Határa: 738 ha (1984). Ebből 429 ha szántó és 127 ha erdő. - Kk. 1950-ig a Kőszegi, majd az írottkői, 1954-től a Szombathelyi járásban. Körjegyzőségi székhely volt. 1950-1966-ig önálló tanácsú kö. 1966-tól ~ néven és székhellyel, Cák, Kőszegdoroszló és Velem köz-gel kö.-i közös tanácsot szerveztek. 1969- ben Bozsok csatlakozott a közös tanácshoz. 1990- től önkormányzat irányítja. Legnagyobb birtokosa: Egerváry Gézáné (243 kh, 1911). A kö.-ben 1960-ban alakult meg az írottkői Mgtsz, amely 1964-ben egyesült a velemi Rákóczi és a cáki Hegyaljai Népfront Mgtsz-ekkel. Ez 1968-ban egyesült a bozsoki és a kőszegdoroszlói mgtszszel Kőszeg-Hegyalja Mgtsz néven. Az ezredfordulón Parkett Kft. és a Vasi Leder Kft. működött. A kereskedelmet az 1940-es évek végéig a Hangya Szöv. szervezte. A r. k. elemi népisk. 1820 k. épült. 1948-után ált. isk.-ban tanítanak. 1945 előtt ny-mp.-i földművelők gazdasági egyesületének gazdaköre, ifj. egyesület és daloskör működött. Művelődési ház és könyvtár van. - Vezetékes ivóvíz minden lakásban van. - Műemlék a román és gótikus stílus jegyeit őrző, a barokk korszakban átépített r. k. templom. Faluképi jelentőségű az 1796-ban épült présház. Kőszegvári Tibor (1931. okt. 1. Sashalom): honvédtábornok. A bp.-i Katonai Akad.-n (1959-1962), a moszkvai Vezérkari Akad.-n tanult (1965-1967), a hadtudományok kandidátusa (1971), doktora (1988). Hivatásos tisztként a tábori tüzérségnél különböző parancsnoki és törzstiszti beosztásokban szolgált (1950-1977), a Zrínyi Miklós Katonai Akad., ill. Nemzetvédelmi Egyetem tanszékvezető tanára (1977-1988), tanszékvezető egy. tanára (1988-2001). A Honvédelmi Min. Stratégiai és Védelmi Kutatóint.-ének ig.ja (1990-1993), vezérőrnagyi rangfokozatban nyugdíjazták (1993). Biztonságpolitikával, a 20. sz.-i hadviselés különböző kérdéseivel, elsősorban a gerillaharc és a katonai diverziók stratégiai problémáival, katonai doktrínákkal és az európai biztonság egyéb kérdéseivel fogl. Az MTA Közgyűlés képviselője (1997-2000). Az MTA Hadtud. Biz. és a Doktori Tanács Hadtud. Szakbiz.-ának tagja (1997-től). Zrínyi Miklós-díj (1993); F. m.: Magyarország biztonsága és az új kihívások. (Bp., 1993) ; Katonapolitikai szövetségek a múltban. (Bp., 1994) ; A jövő fegyverei és harceljárásai. (Bp., 1995); A közép-európai térség és Magyarország biztonságát fenyegető veszélyek az 1990-es években. (Bp., 1996); Az amerikai szárazföldi haderő reformja és tanulságai. (Bp., 1997); Hadviselés a 21. században. (Bp., 2001); kőszén: szerves (növényi) eredetű üledékes kőzet. A szénültség foka szerint megkülönböztetnek —lignitet, —barnakőszenet, —feketekőszenet és antracitot. (»szénbányászat) Kőszénbánya- és Téglagyár Társulat Pesten (Dräsche) (Bp.): Az 1838. évi pesti nagy árvíz után a v. tanács a téglagyár létesítése céljából ingyen bocsátott területet Miesbach Alajos bécsi gyáros rendelkezésére, aki Rákoson, a Külső Jászberényi úton épített gyárat. A szénszükséglet fedezésére bányászati koncessziót szerzett a -Dorogi-kőszénmedencében. Halála (1857) után unokaöccse, Dräsche Henrik lépett örökébe, aki 1864-ben megvásárolta a már régebben is működő gubacsi (pestszenterzsébeti) téglagyárat. 1868- ban a M. Ált. Hitelbank Rt. közreműködésével megalakult a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten azzal a céllal, hogy megvásárolja a Drasche-féle téglagyárakat és szénbányákat. A társaság első vezérigg-ja Görgey Arthúr volt (1872-ig). A a dorogi, csolnoki, mogyorósi szénbányákat 1898-ban eladta az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt.-nek. 1906-ban megvásárolták a rákosi gyártelep tőszomszédságában lévő Örley-féle téglagyárat, ahol 1908-ban kezdték építeni a porcelán- és fajanszgyárat. 1916-ban a pasaréti téglagyár üzemét a környékbeli agyagbányák kimerülése miatt beszüntették, az ingatlant parcellázták és építési telekként értékesítették. A ~ 1917-ben megvásárolta a budafoki Dávid-féle tég-