Révai Új Lexikona 12. Klc-Ky (Szekszárd, 2003)
K - Környezetvédelmi Hírmondó, folyóirat - Környezetvédelmi Igazgatás, folyóirat - Környezetvédelmi Szakirodalmi Tájékoztató, folyóirat - Köröm - Körömi Attila, politikus - körömvirág (Calendula)
Környezetvédelmi Hírmondó 640 Környezetvédelmi Hírmondó (1997-1999), folyóirat. A M. Természetvédők Szövetsége (MTSZ) indította Bp.-en. Eleinte havonként, 1997 dec.-étől kéthavonként, 1999-ben ismét havonként jelent meg. A lapot az MTSZ ogy.-i képviselők számára alapította, hogy az itt megjelent írásokkal felhívja a figyelmet a környezet- és természetvédelem aktuális kérdéseire, hozzászólhasson a törvénytervezetekhez, javaslatokat tehessen a tv.-ek módosítására. Szerkesztők: F. Nagy Zsuzsanna (1997-1998), Feiler József (1998-1999), Laki Gábor (1998-1999), Schmuck Erzsébet (1998), Stoll László (1999). Környezetvédelmi Igazgatás (1996-2001), folyóirat. A Fedezet Kft. indította Bp.-en. Negyedévenként jelent meg. Tájékoztatott a környezetvédelemmel kapcsolatos új szabályozásokról, intézkedési tervekről, ellenőrzésekről. Interjúkat közölt a környezetvédelmi igazgatásban dolgozó áll. vezetőkkel. Állandó melléklete: KöM-melléklet (2001). Környezetvédelmi Minisztérium, KöM (Bp.), egykori államigazgatási szerv. Az 1990. évi XXX. tv.-nyel alapították, aKörnyezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium jogutódjaként. Átmeneti szervezetét az 1/1990. (KVÉ. 7.) KöM utasítás határozta meg, s július 1-jén lépett hatályba. Az átszervezést követően továbbra is a tárcánál maradt a vízügyi igazgatás, s a Vízgazdálkodási, Vízellátási, Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főoszt. változatlan feladatkörrel működött tovább szept. 15-éig, amikor is a vízgazdálkodás és a vízügyi igazgatás a —Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hatáskörébe került, s a ~ neve —Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumra módosult (1990. évi LXVIII. tv.). Az 1998. évi XXXVI. tv. értelmében ismét A miniszter feladat- és hatáskörét a 158/1998. (IX. 30.) sz. Korm. rendelet szabályozta. Az ügyköréből a területfejlesztés és az építésügy - a műemlékvédelem kivételével - a —Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, a műemlékvédelem a —Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához került. A 2002. évi XI. tv. következtében a vízügyet újra a -hoz csatolták (neve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium lett), a közlekedést kivéve, melyet a Gazdasági és Közlekedési Min. kapott meg. Miniszterek: Keresztes K. Sándor (1990. máj. 24.-szept. 15.), Pepó Pál (1998. júl. 8.-2000. jún. 20.), Ligetvári Ferenc (jún. 20 - 2002. máj. 27.). Környezetvédelmi Szakirodalmi Tájékoztató (1983-1993). folyóirat. Az Orsz. Műsz. Információs Közp. és Könyvtár (OMIKK), amint a Környezetvédelmi Int. indította Bp.-en. Kéthavonként jelent meg. Oldalain a környezetvédelem ált. és egyes szakterületeinek különleges témáiban megjelent, az OMIKK-ban és együttműködő partnerénél hozzáférhető legjelentősebb idegen nyelvű,mint hazai forrásanyagok (folyóiratok, tud. konferenciák közleményei, könyvek, kutatási jelentések, szabadalmi dokumentumok, szabványok) referátumait, címfordításait hozta. Friss tájékoztatást adott a szakterület tud., műsz. és gazdasági közlményeiről. Mutatói retrospektív információkeresést is lehetővé tettek. Állandó melléklete: Műszaki Cikkek a Magyar Időszaki Kiadványokban. Környezetvédelem. Szerkesztők: Balthazár Zsolt (1983), Vajda Erik (1983-1988), Pólay István (1984-1992), Szabó Julianna (1989-1990), Stubnya György (1991-1993), Molnár Eszter (1993). Köröm: kö. Borsod-Abaúj-Zemplén (1945-ig Zemplén, 1945-1950 között Borsod-Gömör) m.ben, a Hernád és a Sajó összefolyásánál, Miskolctól DK-re. L: 736 (1900), 902 (1949), 1021 (1990), 1249 (2001). A 20. sz. végén a lakosság 48%-a cigány. Vallás: r. k.: 661, g. kat.: 151, izr.: 17 (1930). Határa: 830 ha (1984). Ebből 522 ha szántó, 140 ha rét, legelő. Kk. a Szerencsi járásban, a girincsi körjegyzőségben. 1950-1966 között önálló tanácsú kö., 1966-tól Sajóhídvég kö.-i közös tanács társkö.-e, a Miskolci járásban. 1990-től önkormányzat irányítja. A mg.-i terület gazdaságára jellemző volt a törpe- és a kisbirtok. Az árterületen jelentős állattartás volt. A 20. sz. második felében tsz működött a kö.-ben. A 20. sz. első felében a Morvay család tulajdonában gőzmalom volt. Az 1950-es évek elején olajkutatást végeztek a kö. határában, de helyette 96 ° C-os termálvíz tört fel. Az ezredfordulón óvoda, ált. isk., műv. ház volt a faluban. Vezetékes víz a lakások 25%ában, vezetékes gáz 45%-ában van. A r. k. templomot a pálos szerzetesek építették (1729), jelenlegi formáját 1930-ban nyerte el. A plébánia barokk stílusban a 18. sz. elején épült. A Rákóczi-emlékművet 1997-ben avatták. A kö.-ben született Bodolai István (1923-1970) meteorológus. Itt él Kuklay Antal (1932-) plébános, író, művészettörténész. - A Sajó áradásai gyakran pusztították a követ. Évszázadok óta fontos révátkelőhely. Kompjárat van ~ és Muhi között. Körömi Attila (1959. aug. 4. Hódmezővásárhely): politikus. - A Keresk. és Vendéglátóip. Főisk.-a keresk. üzemgazdász okf. szerzett (1980). A Hódmezővásárhely és Vidéke ÁFÉSZ előadója (1980-1981), a Baranya M.-i Élelmiszer-keresk. Váll. hálózati ellenőre (1981-1984), a Csemege Keresk. Váll. áruházvezető-h.-e (1984—1990), az APEH Baranya M.-i Felügyelőségének főrevizora (1990-1991), a Mahir Pécs Kft. ügyvezetője (1995- 1996), a Hungária Biztosító Rt. nyugdíjpénztári referense (1997-1998). A Fidesz, a Fidesz-M. Polgári Párt, ill. a Fidesz-M. Polgári Szövetség tagja (1990-től), a Fidesz Baranya M.-i Irodájának irodavezetője (1991-1995), a párt pécsi szervezetének elnöke (1998-tól), Baranya m.-i szervezetének elnökségi tagja (1999-től). A pécsi képviselőtestület tagja (1990-től), a Fidesz ogy.-i képviselőjelöltje (1994), ogy.-i képviselője (Baranya m.-i lista, 1998-tól). körömvirág (Calendula), a fészekvirágzatúak vagy fészkesek (Asteraceae, Compositae) családjának nemzetsége. Fajai közül a kerti vagy orvosi (C. officinalis) termesztett gyógy- és dísznövény. Mediterrán flóraelem, a Földközi-tenger mellékén és Ázsia Ny-i térségében őshonos. Az egyéves, lágy szárú növény karógyökerei mélyre ha-