Révai Új Lexikona 13. L-Mag (Szekszárd, 2004)
L - Lászlóvára (1912-ig Koronini, román: Coronini, 1972-től Pescari) - Laszlovszky József, gyógyszerész - Laszlovszky József, történész, régész
Lászlóvára 164 szolgáltatási elvek alapján megszervezte a mo.-i Vízügyi Szakkönyvtárat. Kutatóként nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a Duna mo.-i víz- és jégjárási viszonyainak, ill. a Tiszavölgy hidrológiájának és vízszabályozásának feltárása terén. A magyar Duna vízjárása c. műve (1934) a m. vízrajzi szakirodalom klasszikus alkotása. Tudománytörténeti és nyelvművelő tevékenysége is értékes. A Nemzetk. Hidrológiai Szövetség tagja. A Toulouse-i Tud. Akad. tagja. A M. Hidrológiai Társaság t. tagja (1975-től). - Műegyetemi Pályadíj (1927), M. Mérnök és Építész Egylet Aranyérme (1938), Schafarzik Ferenc-emlékérem (1947), Fermat-érem (Toulouse, 1961), Prechtl-érem (Bécs, 1963). A Vízrajzi Évkönyv (1930-1944) és a Vízügyi Közlemények szerkesztője (1944-1958), a Magyar Hidrológiai Közlöny rovatvezetője (1946-tól). A Technikatörténeti Szemle szerkesztőbiz.-ának tagja (1970-től). A Magyar Hidrológiai Atlasz szerkesztője (1952-től). F. m.: A hidrológiai kutatás, különös tekintettel a hidrográfiai adatszolgáltatás mai állására. (Vízügyi Közlemények, 1930); A folyók jégviszonyai. Műsz. doktori értek, is. (Vízügyi Közlemények, 1934); A magyar Duna vízjárása. (Bp., 1934; francia, angol, német és bolgár nyelven is); A Duna 1838. évi árvize. (Bp., 1938); Magyarország ivóvízellátása. Szerk. (Bp., 1940); A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede. 1879-1939. Trümmer Árpáddal. (Bp., 1940); Válogatott fejezetek a víztan köréből. (Bp., 1942); A jeges árvizekről. (Bp., 1947); A Duna és mellékfolyói. (A Dunavölgy. Bp., 1948); A folyók jégviszonyai. (Bp., 1949); A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása. (Vízügyi Közlöny, 1950); A felszíni vízkészletek számbavétele. (Bp., 1952); Árvízi hozamok számítása. (Bp., 1953); A kisvízfolyások hozamának meghatározására szolgáló módszerek. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1954); A folyószabályozás hidrológiája. (Bp., 1954); Hidrológiai statisztika. (Bp., 1954); Felszíni vizeink hőmérsékleti és jégviszonyai. Doktori érték. (Bp., 1955); Folyóink és tavaink hőmérsékleti viszonyai. (Bp., 1956); A Tisza. Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. Monográfia. (Bp., 1982); A hidrometria magyarországi fejlődése. Fejér Lászlóval. (Bp., 1986). Irod.: L. W. irodalmi munkássága 80. születésnapja alkalmára. (Bp., 1983); Vágás István: L. W. (Hlidrológiai Közlemények, 1984); P. Károlyi Zsigmond: L. W. (Technikatörténeti Szemle, 1985). *MÉL IV., téves néven: Lászlóffy Waldemár Lászlóvára (1912-ig Koronini, román: Coronini, 1972-től Pescari), kö. az Al-Dunai-hegyvidéken, a Duna partján, Újmoldovától DK-re. - 1919- ig Mo. (Krassó-Szörény vm.), 1919-től Románia része. - L: 901, ebből 872 rom. (1900), 969 (1941), 1331, ebből 1322 rom. (a közig.-ilag hozzá tartozó lakott helyekkel együtt 2068, 1992). Vallás: g.kel.: 895 (1900), g.kel.: 1094, kapt.: 230 (1992). Határa: 2069 kh (1909). Kk. az Újmoldovai járásban és körjegyzőségben. Határában egy vár romjai láthatók. Laszlovszky József (1923. febr. 25. Pomáz), gyógyszerész. - Fia Laszlovszky István (1954) farmakológus, gyógyszerész. Laszlovszky József (1958) történész, régész. - A Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerész okt. szerzett (1946), doktorált (1949), a kémiai tudományok kandidátusa (1962). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Int. gyakornoka (1947-1950), tanársegéde (1950-1957), egy. adjunktusa (1957-1965), egy. docense (1965-1970). Az Orsz. Gyógyszerészeti Int. Gyógyszertár Oszt. vezetője (1970- 1976), tud. tanácsadója (1976-1984). Az Orvostovábbképző Int. c. egy. tanára (1975-től). A BOTE Gyógyszerésztud. Kar mb. előadója (1957-1970). Mikroanalízissel, elsősorban halogének, nehézfémnyomok vizsgálatával, ill. gyógyszeranalízissel fogl. A Magyar Kémikusok Egyesületének tagja (1955-től), az Analitikai Szakoszt. vezetőségi tagja. A M. Gyógyszerésztud. Társaság tagja (1946-tól). A Gyógyszerészet c. szakfolyóirat szerkesztőbiz.-ának tagja. Állandó szakértőként, majd ún. alkotó szerkesztőként részt vett az V-VII. Magyar Gyógyszerkönyv kiadásainak szerkesztésében. F. m.: Bromid- és jodidion mikromennyiségeinek egymás mellett való meghatározása, ivóvízben, ásványvízben és állati szervekben. Egy. doktori értek. (Bp., 1948); Brómtartalom meghatározása jodometriás eljárással. Többekkel. (Hidrológiai Közlöny, 1949); Az egyszerű szervetlen kémiai analízis rövid áttekintése. (Gyógyszerész továbbképzés. Bp., 1952); Minőségi kémiai elemzési gyakorlatok. Egy. tankönyv. Rády Györggyel, Győrbíró Károllyal. (Bp., 1953); Kis menyiségi fluor meghatározása komplexon III-mal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1954); A gyógyszerként használatos bizmutvegyületek komplexometriás meghatározása. Schulek Elemérrel. (Acta Pharmaceutica, 1955); Adatok néhány 2-naftolszulfonsav - Schaffer-sav, R-sav, G-sav - bromatometriás méréséhez. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1958); A bromatometria elvi alapjairól. Schulek Elemérrel, Burger Kálmánnal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1961); Adatok a kobalt mikroanalitikájához. Kand. értek. (Bp., 1962); Vizsgálatok a mikroanalitika katalitikus módszerei köréből. I—III. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1965); Gyógyszerellenőrzés. Kvantitatív analitikai kémiai módszerek. Schulek Elemérrel. (Bp., 1969); Mértékegységek és alkalmazásuk az orvosi gyakorlatban. Többekkel. (Bp., 1983); Schulek Elemér: Kismonográfia. (Bp., 1997). Laszlovszky József (1958. nov. 20. Bp.): történész, régész. Apja Laszlovszky József gyógyszerész. Felesége Siklódi Csilla történész. Az ELTE BTK-n történelem szakos tanár-régész aki. szerzett (1983), doktorált (1991), a történelemtudomány kandidátusa (1992), közben az oxfordi New College Soros-ösztöndíjas hallgatója (1986-1987). Az ELTE BTK Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszékén Kubinyi András ösztöndíjasa (1983- 1986), tanársegéd (1986-1990), a Régészettud. Int. M. Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszék egy. adjunktusa (1990-1992), egy. docense (1992- től) és a tanszék vezetője (1993-tól). A Közép-Európai Egyetem Középkori Tudományok Tanszék ún. associate professzora (1995-től) és a tanszék vezetője (2000-től). Középkori régészettel, településtörténettel, a középkori írott források és