Révai Új Lexikona 13. L-Mag (Szekszárd, 2004)
L - L - l'art pour l'art - L'art pour L'art Társulat - L'Auné Ottó, földmérőmérnök
5 L'Auné L L. Gál Éva — Gál Éva, L. L. Kecskés András -~Kecskés András, L. L. Kovásznai Viktória -~Kovásznai Viktória, L. L. Nagy Zsuzsa —Nagy Zsuzsa, L. L. Simon László -~Simon László, L. L. Simon Mária —Lehoczki Endréné Simon Mária L. Varsányi Magda —Lakatos Józsefné Varsányi Magda l'art pour l'art (francia 'művészet a művészetért), a művészet öncélúságát hirdető esztétikai elgondolások jelszava. A romantika egyik jelenségeként bukkant fel. Az esztétikai gondolkodás fejlődésében mindaddig egyeduralkodó nézet volt, hogy a műalkotások valamire szolgálnak, az állampolg erényeket terjesztik, erkölcsnevelő funkciójuk van, vagy legalábbis a szépség élményével gyönyörködtető, érdekes produkciókkal szórakoztató feladatokat töltenek be. A romantika zsenikultusza viszont nem tűrhette, hogy bármiféle szolgálat nyűge nehezedjék rá, ráadásul az akkor rohamosan előretörőkultúrpiac törekvései a korábbi, ideológiai szolgálatok mellett üzleties igényeket is támasztottak a művésztársadalommal szemben. Jóllehet a ~ jelszó az 1830-as évek óta igen széles körben elterjedt a művészeti szalonok és kávéházak köreiben, átgondolt művészetelméleti koncepcióként soha, senki nem fejtette ki, csak egyes írók, költők nyilatkozatai hordozták zászlaját. A legnevezetesebb ezek közül Th. Gautier Maupin kisasszony (1835) c. erotikus kalandregényéhez írt előszava: „hiszünk a művészet függetlenségében" s „a művészet számunkra nem eszköz, hanem cél". E jelszó a 19. sz. második felétől a parnasszizmus, szimbolizmus, dekadentizmus, majd az abszolút költészet, a hermetizmus, a francia „poésie pure" és az olasz „poesia pura" („tiszta költészet") irányzataiban, s később a I. George-körben is messze visszhangzó gondolattá vált. Ez az öncélúság azonban gyakorlatilag nem jelentett mást, mint a visszatükröző művészet és azalkalmazott művészet feladatainak elutasítását, s a szépművészeti funkció kizárólagossá emelését, ahogyan ezt P. Verlaine Ars poetica c. programversében egyértelműen meg is fogalmazta. Művészetelméleti szempontból nézve ez az álláspont tarthatatlan, egyéni vagy akár irányzati programként viszont kifogás nem emelhető ellene. A jelszava divatjamúlttá vált, bár a mögötte meghúzódó gondolatot más, tud.abban hangzó zsargonokba csomagolva változatlanul forgalmazzák a kultúrpiacon. Legtöbbször szemiotikai álruhába bújtatva jelenik meg, mondván, hogy a műalkotás olyan jel, amely önmagát jelöli, önmagának indexe, írod.: Király István: A rehabilitált idill. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970); Hermann István: Az öncélúság mítoszai. (A szfinx rejtvénye, Bp., 1973); Szerdahelyi István: Irodalomelméleti enciklopédia. (Bp., 1995). L'art pour L'art Társulat, színjátszó együttes. 1986-ban Galla Miklós és Laár András alapította Laár pour Laár Társulat néven. Alapító tag volt még Bálint Bea és Dolák-Saly Róbert. 1987-től az együttes neve ~. 1988-ban Bálint Bea helyét Nagy Natália, 1996-ban Galláét Pethő Zsolt, 1997-ben Nagy Natáliáét Szászi Móni vette át. A műsorait az abszurd humor, sok eredeti ötlet, poén, nyelvi játék jellemzi. Első, a bp.-i Török Pál u.-i Pinceszínházban bemutatott műsora Laár András önálló estje, amely az előadó abszurd verseire épült. Első önálló tv-műsorát 1991-ben készítette el. Az együttes újszerű tv-s formanyelvet teremtett. Szászi Móni alapötlete nyomán, közös kidolgozásban indult útjára A Besenyő család c. abszurd „szappanopera", amely orsz. népszerűséget hozott a ~ számára. Hét éve állandó törzshelyük a Bp. Bábszínház, de vidéki színházakban is rendszeresen fellépnek (Győr, Szeged, Kecskemét, Székesfehérvár). Színházi estjeiken, tv-s műsoraikban saját írásaikat adják elő; a társulat valamennyi tagja forgatókönyvíró és színész is egyben. A tagjai nagyrészt zenészek-énekesek is, így élő koncerteket is adnak a Fahrenheit együttes zenészeivel kiegészülve. Zenei műsoraikkal felléptek többek között a nyári „Diáksziget" nagyszínpadán, a Budai Szabadtéri Színpadon, a Szegedi Nemzeti Színházban stb. - Huszka Jenő-díj (1997; Az év legjobb produkciója). F.színházi műsoraik: Laár pour Laár: Jelenetek a költő életéből (1986); Farkas a mezőn (1988; felújítás: 1994); Rengeteg parittya (1990; felújítás: 1995); Winnetou (1997); A három testőr és a jeti (1999); A brutális katicabogár (2000); Rigoletto avagy a rotterdami toronyőr (2002); Pucér nők ruhában (2003). F. tv: Vastyúk is talál szeget (15 önálló műsor, MTV1, 1991-1996,1998-1999); Nopormális??? (TV2, 2000-től). F. hangfelvételek (CD, ill. kazetta): Vastyúk is talál szeget (1995); Lila liba (1996); Winnetou (1997); A három testőr és a jeti (1999). L'Anné Ottó (1919. febr. 11. Nagyenyed - 1987. aug. 22. Bp.), földmérőmérnök. A bukaresti tudományegyetemen matematika-fizika szakon tanult (1939-1940), áttelepült Bp.-re (1940), a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem Mérnöki Oszt.-án tanult (1940-1944), ált. mérnöki okt. szerzett (1948). A II. vh.-ban a nemzeti ellenállás tagjaként az ún. Kiska-zászlóaljban harcolt (1944-1945). A Bp.-i Kultúrmérnöki Hiv. mérnök-gyakornoka (1943-1944), majd mint földmérő részt vett a dunántúli földreformban (1945-1948). Az ÉKME, ill. a BME Építőmérnöki Kar Geodéziai Tanszék, ill. Geodéziai Int. Ált. Geodéziai Tanszék tanársegéde (1949), egy. adjunktusa (1949-1957), egy. docense (1957-1981). Geodéziai méréselmélettel, a pillérmozgások törvényszerűségeinek vizsgálatával és a szalaggal való hosszmérés pontosságainak kutatásával fogl. Számos, nemzetközileg is jelentős, széles körben elterjedt, új geodéziai eljárást dolgozott ki és vezetett be. F. m.: A közszelet területének egy új, közelítő számítási módja. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1951); Kiegyen