Révai Új Lexikona 13. L-Mag (Szekszárd, 2004)

M - Magyarszentbenedek (1912-ig Szentbenedek, román: Sânbenedic) - Magyarszentiván (1903-ig Szentiván) - Magyarszentkirály (1909-ig Bakonynémetszentkirály) - Magyarszentmárton (román: Sânmartinu Maghiar) - Magyarszentmihály (Szentmihály, Mihajlovó, német: Mihajlowo, szerb: Mihajlovo) - Magyarszentmiklós (1908-ig Németszentmiklós) - Magyarszentpál (román: Sânpaul) - Magyarszerdahely - Magyarszilvás (román: Pruniş)

925 malom az 1990-es évek közepétől ismét őröl. La­kosai 1990-ig Komlóra jártak dolgozni. Az 1990-es évektől jelentős üzem az Eurotex varrodája, és a Sintex hímző kft., a fémbútorokat gyártó lakatos­üzem, a fűrészüzem és a fékbetétgyártó üzem.­­ A kereskedelmet a Hangya Szöv., az 1940-es évek közepétől a földműves-szöv., az 1960-as évektől az ÁFÉSZ szervezte. - R. k. elemi isk. volt, 1948- tól ált. isk.-ban tanítanak, műv. ház (1977), könyv­tár létesült. N. nemzetiségi ifj. fúvószenekar ala­kult. - Orvosi és fogorvosi rendelő, gyógyszertár van. - A vezetékes ivóvízhálózat kiépült. - R. k. temploma és a plébániaház 1758-ban épült. A Szentháromság-szobor a főtéren áll.­­ A II. vh. után sok n. családot kitelepítettek, helyükre a Fel­vidékről érkeztek magyarok. 1919. márc-1921. aug. között a Szerb-Hor.-Szb­. Királyság meg­szállta. Magyarszentbenedek (1912-ig Szentbenedek, román: Sánbenedic): falu az Erdélyi-medencében, a Küküllők menti dombságon, Marosludastól D- re.­­ 1919-ig Mo. (Alsó-Fehér vm.), 1919-től Ro­mánia része. - L: 886, ebből 559 rom., 237 magyar (1900), 951 (1941), 373, ebből 236 rom., 133 ma­gyar (1992). Vallás: g.kel.: 406, ref.: 216, g. kat.: 153 (1900), g.kel.: 232, ref.: 110 (1992). Határa: 3304 kh, nagyobbrészt szántóterület (1909). - A 20. sz. első két évtizedében kb. a Marosújvári járásban. Kör­jegyzőségi székhely volt.­­ Ref. temploma a 17. sz.-ban épült. Az unit. templomot a 14. sz.-ban emelték. Kazettás mennyezete 1702-ben készült. Magyarszentiván (1903-ig Szentiván), kö. Ba­ranya vm.-ben, Pécstől DNy-ra.­­ L: 746 (1900), 666 (1930). Vallás: r. k.: 629, ref.: 28 (1930). Külte­rületi lakott helye: Gusztávműve (207 fő, 1930). Határa: 2502 kh (1930).­­ Kir. a Szentlőrinci járás­ban. Körjegyzőségi székhely volt. 1940-ben ~ és Vásárosszentgál köv-et Királyegyháza néven egyesítették.­­ 1919. márc-1921. aug. között a Szerb-Hor.-Szb­. Királyság fennhatósága alatt állt. Magyarszentkirály (1909-ig Bakonynémet­­szentkirály), kö. Veszprém vm.-ben, a Bakony­ban, Zirctől É-ra. - L: 222 (1900), 223 (1910). Nem­zetisége: 177 n. (1900). Vallás: r. k.: 217 (1900). Ha­tára: 163 kh (1900). - Kk. a Zirci járásban. Körjegy­zőségi székhely volt. 1926-ban ~ és Németszentki­rály kö.-et Bakonyszentkirály néven egyesítették. Magyarszentmárton (román: Sânmartinu Maghiar): falu az Alföld K-i szegélyén, a Temes síkságán, Temesvártól DNy-ra, a Béga-csatorna partján. - 1919-ig Mo. (Torontál vm.), 1919-től Ro­mánia része. - L: 807, ebből 777 magyar (1900), 718 (1941), 260, ebből 206 magyar, 52 rom. (1992). Vallás: r. k.: 804 (1900), r. k.: 186, g.kel.: 50 (1992). Határa: 1895 kh, amelynek több mint a fele szán­tó (1909).­­ Kk. a Párdányi járásban, az óteleki körjegyzőségben.­­ A 20. sz. elején magyar tanítá­si nyelvű áll. elemi isk. és gazdakör volt a kö.-ben. Magyarszentmihály (Szentmihály, Mihajlovó, német: Mihajlowo, szerb: Mihajlovo): falu a Bán­ság középső részén, közel az Ó-Béga-csatornához, Nagybecskerektől É-ra.­­ 1918-ig Mo. (Torontál vm.), 1918 után a Szerb-Hor.-Szb­. Királyság, Magyarszilvás 1929-től Jugoszlávia, 2003-tól Szerbia-Monteneg­­ró része. 1941-1944 között a­ katonai megszállás alatt volt. - L: 832, ebből 734 magyar, 28 n., 7 szerb, 36 rom. (1900), 1169, ebből 1079 magyar, 2 n., 40 szerb, 4 rom. (1991). Vallás: r. k.: 985 (1935). - A lakosság 70%-a földműveléssel, elsősorban konyhakertészettel fogl., a többiek a becskereki gyárakban, üzemekben dolgoznak.­­ Ált. isko­­lában magyar nyelven tanítanak. Gazdakör és ön­kéntes tűzoltó-egyesület (1932) volt. József Attilá­ról elnevezett műv. egyesület működik­­en. Híres népdal- és népi táncegyütteséről, lakodalmas nó­táiról (Mihajlovói lakodalmas).­­ R. k. templomát 1856-ban építették Szt. Mihály főangyal tiszteletére. Magyarszentmiklós (1908-ig Németszentmik­­lós): kö. Zala m.-ben, a Zalai-dombságon, Nagy­kanizsától É-ÉNy-ra. - L: 418 (1900), 481 (1949), 321 (1990), 299 (2001). Vallás: r. k.: 463 (1930). Ha­tára: 419 ha (1984). Ebből 166 ha szántó és 160 ha rét, legelő. - Kk. a Nagykanizsai járásban, a ma­gyarszerdahelyi körjegyzőségben. 1950-1970 kö­zött önálló tanácsú kö. 1970-től Fűzvölgy kö.-i kö­zös tanács társköv-e. 1990-től önkormányzat irá­nyítja. - 1948-ig r. k. elemi, majd ált. isk. volt. 1960-ban új isk. épült. Műv. ház, orvosi rendelő lé­tesült. - A vezetékes ivóvíz- és gázhálózat kiépült. - R. k. templomot építettek (1992-1995). A II. vh.-s és 1956-os emlékművet 1993-ban állították. Magyarszentpál (román: Sânpaul): kö. Kalota­szeg É-i részén, a Kis-Szamos mellékvize mellett, Kolozsvártól ÉNy-ra.­­ 1919-ig Mo. (Kolozs vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 694, ebből 666 rom. (1900), 952, ebből 32 magyar, 803 rom., 113 cigány (1941), 823, ebből 612 rom., 210 cigány (a közig.-vag hoz­zá tartozó lakott helyekkel együtt 2693,1992). Val­lás: g. kat.: 665 (1900), g.kel.: 750 (1992). Határa: 2443 kh, amelynek közel fele szántó. Ebből 1245 kh gr. Teleki L. Gyuláé, 255 kh osztatlanul az egy­kori úrbéreseké (1909). - Kk. a Nádasmenti járás­ban, a nádasszentmihályi körjegyzőségben. - G.kel. fatemploma 1722-ben épült. Magyarszerdahely, kö. Zala m.-ben, a Zalai­dombságon, Nagykanizsától É-ra. - L: 975 (1900), 985 (1949), 567 (1990), 555 (2001). Vallás: r. k.: 1059 (1930). Külterületi lakott helyek: Cigánytelep (124 fő), Újnéppuszta (149 fő, 1930; 131 fő, 2003). Hatá­ra: 1622 ha (1984). Ebből 610 ha szántó, 411 ha rét, legelő és 412 ha erdő.­­ Kk. a Nagykanizsai járás­ban. Körjegyzőségi székhely volt. 1950-1969 kö­zött önálló tanácsú kö. 1969-től ~ néven és szék­hellyel, Bocska kö.-gel kö.-i közös tanácsot szer­veztek. 1990-től önkormányzat irányítja. - Mg.-i jellegű kö. - Mg.-i szeszgyár, vaj- és sajtkészítő üzem és vízimalom volt. - 1948-ig r. k. elemi, majd ált. isk. működött (1960-1994). Műv. ház és könyvtár van (1965). - Orvosi rendelő épült (1966). - R. k. templomát 1752-ben emelték. A II. vh.-s emlékművet 1990-ben Bakó László szobrász készítette. Magyarszilvás (román: Pruniş): falu az Erdé­lyi-medencében, a Gyalui-havasok ÉK-i csücské­ben, Tordától ÉNy-ra. - 1919-ig Mo. (Torda-

Next