Révai Új Lexikona 13. L-Mag (Szekszárd, 2004)
M - Magyarszentbenedek (1912-ig Szentbenedek, román: Sânbenedic) - Magyarszentiván (1903-ig Szentiván) - Magyarszentkirály (1909-ig Bakonynémetszentkirály) - Magyarszentmárton (román: Sânmartinu Maghiar) - Magyarszentmihály (Szentmihály, Mihajlovó, német: Mihajlowo, szerb: Mihajlovo) - Magyarszentmiklós (1908-ig Németszentmiklós) - Magyarszentpál (román: Sânpaul) - Magyarszerdahely - Magyarszilvás (román: Pruniş)
925 malom az 1990-es évek közepétől ismét őröl. Lakosai 1990-ig Komlóra jártak dolgozni. Az 1990-es évektől jelentős üzem az Eurotex varrodája, és a Sintex hímző kft., a fémbútorokat gyártó lakatosüzem, a fűrészüzem és a fékbetétgyártó üzem. A kereskedelmet a Hangya Szöv., az 1940-es évek közepétől a földműves-szöv., az 1960-as évektől az ÁFÉSZ szervezte. - R. k. elemi isk. volt, 1948- tól ált. isk.-ban tanítanak, műv. ház (1977), könyvtár létesült. N. nemzetiségi ifj. fúvószenekar alakult. - Orvosi és fogorvosi rendelő, gyógyszertár van. - A vezetékes ivóvízhálózat kiépült. - R. k. temploma és a plébániaház 1758-ban épült. A Szentháromság-szobor a főtéren áll. A II. vh. után sok n. családot kitelepítettek, helyükre a Felvidékről érkeztek magyarok. 1919. márc-1921. aug. között a Szerb-Hor.-Szb. Királyság megszállta. Magyarszentbenedek (1912-ig Szentbenedek, román: Sánbenedic): falu az Erdélyi-medencében, a Küküllők menti dombságon, Marosludastól D- re. 1919-ig Mo. (Alsó-Fehér vm.), 1919-től Románia része. - L: 886, ebből 559 rom., 237 magyar (1900), 951 (1941), 373, ebből 236 rom., 133 magyar (1992). Vallás: g.kel.: 406, ref.: 216, g. kat.: 153 (1900), g.kel.: 232, ref.: 110 (1992). Határa: 3304 kh, nagyobbrészt szántóterület (1909). - A 20. sz. első két évtizedében kb. a Marosújvári járásban. Körjegyzőségi székhely volt. Ref. temploma a 17. sz.-ban épült. Az unit. templomot a 14. sz.-ban emelték. Kazettás mennyezete 1702-ben készült. Magyarszentiván (1903-ig Szentiván), kö. Baranya vm.-ben, Pécstől DNy-ra. L: 746 (1900), 666 (1930). Vallás: r. k.: 629, ref.: 28 (1930). Külterületi lakott helye: Gusztávműve (207 fő, 1930). Határa: 2502 kh (1930). Kir. a Szentlőrinci járásban. Körjegyzőségi székhely volt. 1940-ben ~ és Vásárosszentgál köv-et Királyegyháza néven egyesítették. 1919. márc-1921. aug. között a Szerb-Hor.-Szb. Királyság fennhatósága alatt állt. Magyarszentkirály (1909-ig Bakonynémetszentkirály), kö. Veszprém vm.-ben, a Bakonyban, Zirctől É-ra. - L: 222 (1900), 223 (1910). Nemzetisége: 177 n. (1900). Vallás: r. k.: 217 (1900). Határa: 163 kh (1900). - Kk. a Zirci járásban. Körjegyzőségi székhely volt. 1926-ban ~ és Németszentkirály kö.-et Bakonyszentkirály néven egyesítették. Magyarszentmárton (román: Sânmartinu Maghiar): falu az Alföld K-i szegélyén, a Temes síkságán, Temesvártól DNy-ra, a Béga-csatorna partján. - 1919-ig Mo. (Torontál vm.), 1919-től Románia része. - L: 807, ebből 777 magyar (1900), 718 (1941), 260, ebből 206 magyar, 52 rom. (1992). Vallás: r. k.: 804 (1900), r. k.: 186, g.kel.: 50 (1992). Határa: 1895 kh, amelynek több mint a fele szántó (1909). Kk. a Párdányi járásban, az óteleki körjegyzőségben. A 20. sz. elején magyar tanítási nyelvű áll. elemi isk. és gazdakör volt a kö.-ben. Magyarszentmihály (Szentmihály, Mihajlovó, német: Mihajlowo, szerb: Mihajlovo): falu a Bánság középső részén, közel az Ó-Béga-csatornához, Nagybecskerektől É-ra. 1918-ig Mo. (Torontál vm.), 1918 után a Szerb-Hor.-Szb. Királyság, Magyarszilvás 1929-től Jugoszlávia, 2003-tól Szerbia-Montenegró része. 1941-1944 között a katonai megszállás alatt volt. - L: 832, ebből 734 magyar, 28 n., 7 szerb, 36 rom. (1900), 1169, ebből 1079 magyar, 2 n., 40 szerb, 4 rom. (1991). Vallás: r. k.: 985 (1935). - A lakosság 70%-a földműveléssel, elsősorban konyhakertészettel fogl., a többiek a becskereki gyárakban, üzemekben dolgoznak. Ált. iskolában magyar nyelven tanítanak. Gazdakör és önkéntes tűzoltó-egyesület (1932) volt. József Attiláról elnevezett műv. egyesület működiken. Híres népdal- és népi táncegyütteséről, lakodalmas nótáiról (Mihajlovói lakodalmas). R. k. templomát 1856-ban építették Szt. Mihály főangyal tiszteletére. Magyarszentmiklós (1908-ig Németszentmiklós): kö. Zala m.-ben, a Zalai-dombságon, Nagykanizsától É-ÉNy-ra. - L: 418 (1900), 481 (1949), 321 (1990), 299 (2001). Vallás: r. k.: 463 (1930). Határa: 419 ha (1984). Ebből 166 ha szántó és 160 ha rét, legelő. - Kk. a Nagykanizsai járásban, a magyarszerdahelyi körjegyzőségben. 1950-1970 között önálló tanácsú kö. 1970-től Fűzvölgy kö.-i közös tanács társköv-e. 1990-től önkormányzat irányítja. - 1948-ig r. k. elemi, majd ált. isk. volt. 1960-ban új isk. épült. Műv. ház, orvosi rendelő létesült. - A vezetékes ivóvíz- és gázhálózat kiépült. - R. k. templomot építettek (1992-1995). A II. vh.-s és 1956-os emlékművet 1993-ban állították. Magyarszentpál (román: Sânpaul): kö. Kalotaszeg É-i részén, a Kis-Szamos mellékvize mellett, Kolozsvártól ÉNy-ra. 1919-ig Mo. (Kolozs vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 694, ebből 666 rom. (1900), 952, ebből 32 magyar, 803 rom., 113 cigány (1941), 823, ebből 612 rom., 210 cigány (a közig.-vag hozzá tartozó lakott helyekkel együtt 2693,1992). Vallás: g. kat.: 665 (1900), g.kel.: 750 (1992). Határa: 2443 kh, amelynek közel fele szántó. Ebből 1245 kh gr. Teleki L. Gyuláé, 255 kh osztatlanul az egykori úrbéreseké (1909). - Kk. a Nádasmenti járásban, a nádasszentmihályi körjegyzőségben. - G.kel. fatemploma 1722-ben épült. Magyarszerdahely, kö. Zala m.-ben, a Zalaidombságon, Nagykanizsától É-ra. - L: 975 (1900), 985 (1949), 567 (1990), 555 (2001). Vallás: r. k.: 1059 (1930). Külterületi lakott helyek: Cigánytelep (124 fő), Újnéppuszta (149 fő, 1930; 131 fő, 2003). Határa: 1622 ha (1984). Ebből 610 ha szántó, 411 ha rét, legelő és 412 ha erdő. Kk. a Nagykanizsai járásban. Körjegyzőségi székhely volt. 1950-1969 között önálló tanácsú kö. 1969-től ~ néven és székhellyel, Bocska kö.-gel kö.-i közös tanácsot szerveztek. 1990-től önkormányzat irányítja. - Mg.-i jellegű kö. - Mg.-i szeszgyár, vaj- és sajtkészítő üzem és vízimalom volt. - 1948-ig r. k. elemi, majd ált. isk. működött (1960-1994). Műv. ház és könyvtár van (1965). - Orvosi rendelő épült (1966). - R. k. templomát 1752-ben emelték. A II. vh.-s emlékművet 1990-ben Bakó László szobrász készítette. Magyarszilvás (román: Pruniş): falu az Erdélyi-medencében, a Gyalui-havasok ÉK-i csücskében, Tordától ÉNy-ra. - 1919-ig Mo. (Torda-