Révai Új Lexikona 13. L-Mag (Szekszárd, 2004)
L - Lelkes István, ifj., festőművész - Lelkes János, gépészmérnök - Lelkes Kornél; Selig, fogorvos, szájsebész
Lelkes 254 fával is fogl., legismertebb murális alkotásai a bp.-i XVII. ker.-i plébániatemplom freskói és a maglódi r. k. templom faliképei. A Szt. Márton Céh tagja. Kiállításai: önálló: Nemzeti Szalon (Bp., 1938); Szombathely (1941); Kőszeg (1942); A Lelkes család (Bp., Pataky Galéria, 1982; Bp., Fészek Klub, 1986); csoportos: Nemzeti Szalon (Bp., 1946); Műv. Ház (Kőszeg, 1969); Műv. Ház (Kiskunmajsa, 1981); Pataky Galéria (Bp., 1982). Irod.: Lelkes család. Kát. (Bp., 1982). Lelkes István, ifj. (1937. máj. 5. Pécs): festőművész. Apja Lelkes István id. (1908) festő, művészeti író. Testvére Lelkes Péter (1942) ip. formatervező. -AM. Képzőművészeti Főisk. Murális Szakán Papp Gyula, Szőnyi István, Hincz Gyula, Pór Bertalan és Fónyi Géza tanítványa (1956-1961). - A JATE BTK-n és a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főisk.-n a művészettörténet tanára, majd a mártélyi Nemzetk. és Orsz. Ifj. Képzőművészeti Tábor vezetőtanára. A Zsennyei Nemzetk. Design Szimpóziumok állandó résztvevője. Különböző területeken tevékenykedik, fest és grafikai munkákat végez, murális alkotásokat készít és restaurál, textillel, kerámiával is fogl., környezettervezési feladatokat is ellát. Természettudó szakcikkeket is ír. Kedvelt területe az alföldi táj, hagyományos angol lóportrékat, lovas kompozíciókat fest, elkészítette a szilvásváradi fogathajtó vb képzőművészeti installációját. Újabban oltárképeket is készít (Szt. Vendel, Somogyfajsz, Kund-kastély kápolnája; Assisi Szt. Ferenc prédikál a madaraknak, Csákvár, Esterházy-kastély). A Tiszatáj és a Művészet c. folyiratok külső munkatársa, ill. természettud. folyóiratok illusztrátora (Búvár, Éet és Tudomány); Ifjúsági Nívódíj (1977); Ifjúságért Érdemérem (1980). Kiállításai: önálló: Műv. Ház (Nagykanizsa, 1974); Kecskemét (1977); Műv. Ház, Kiskunhalas (1978); Szolnok (1978); Bp. (1979, 1982-1983); A Lelkes család (Bp. Pataky Galéria, 1982; Bp., Fészek Klub, 1986); Szinyei Merse Terem (Szekszárd, 1984); Bernáth Aurél Galéria (Kaposvár, 1987). Irod.: A Lelkes család. Kat. (Bp., 1982); Várnai Á.: Tiszai tájak festője. (Somogyi Hírlap, 1989. ápr. 22.); Lelkes János (1945. márc. 17. Neufeld an der Leitha, Ausztria): gépészmérnök. - Az Agrártud. Egyetem Mg.-i Gépészmérnöki Karán végzett (1969), doktorált (1977), a mg.-i tudomány kandidátusa (1984). - A szarvasi Dózsa Tsz gyakornoka (1969-1970), főmérnöke (1971), a DATE szarvasi Öntözéses és Meliorációs Főisk. Kara Géptan Tanszék tanársegéde (1971-1975), a szarvasi Öntözési Kar. Int. Kultúrtechnikai Oszt. tud. munkatársa (1976-199?), a szarvasi Tessedik Sámuel Főisk. Mg.-i Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, ill. a Szegedi Tudományegyetem szarvasi Mg.-i Főisk. Kar Mg.-i Géptani és Környezettechnikai Tanszék tud. főmunkatársa, tud. tanácsadója (199?-től). A. GATE, ill. a Szt. István Egyetem Mg.-i Gépészmérnöki Kar c. egy. docense (1990-től). A Mikro Öntözési Kutató és Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Mg.-i géptannal, elsősorban öntözéstechnikával fogl. Jelentős eredményeket ért el az ún. járvaüzemelő öntözéstechnika fejlesztése, elsősorban az öntözőberendezések erőátviteli- és járószerkezetének tervezése, kivitelezése és minősítése, a vízadagolás és a talaj víznyelőképességének összehangolt vizsgálata terén. Az MTA Mg.-i és Vízgazdálkodási Biz. tagja, a M. Öntözési Egyesület ügyvezető ig.-ja. Az ICID M. Nemzeti Biz. Öntözés Gépesítési Albiz.-ának tagja (1982-től). F. m.: A szántóföldi növénytermesztés gépesítésének fejlesztési irányelvei Békés megye mezőgazdaságában. Egy. doktori érték. (Gödöllő, 1976); Járvaüzemelő felületi öntözés gépeinek kialakítása. (Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Kutatások Magyarországon. 1979. Bp., 1980); Mozgó vízadagoló elemek által biztosított öntözésminőség műszaki kérdései. (Hidrológiai Közlöny, 1980); Az öntözés minősége a lárvaüzemelő öntözőgépek mozgásjellemzőinek függvényében. Kand. értek. (Szarvas, 1983); A mai korszerű szántóföldi öntözéstechnika jellemzése. (Az öntözéses gazdálkodás újabb kutatási eredményei. Szarvas, 1988); Öntözés a kisgazdaságokban. Szerk. Ligetvári Ferenccel. (Bp., 1993). Lelkes Kornél: Selig (1917. aug. 16. Bp. - 2001. márc. 8. Bp.): fogorvos, szájsebész. Dédapja Szabó Alajos állatorvos, egy. tanár. Apja Selig Árpád orvos, neurológus. A Pázmány Péter Tudományegyetemen áll. orvosi okt. szerzett (1941), belgyógyász (1947), laboratóriumi (1949), fog- és szájbetegségekből szakorvosi vizsgát tett (1967), az orvostudományok kandidátusa (1971). A Pázmány Péter Tudományegyetem Törvényszéki Orvostani Int. orvosírnok-gyakornoka (1938- 1941), a bp.-i János Kórház Belgyógyászati Oszt. orvosgyakornoka (1941-1945), az OTBA (1945- 1948), ill. az SZTK Közp. Laboratóriumának kutatóorvosa (1948-1951), a Közp. Stomatológiai Int. főorvosa (1951-1995), egyúttal a BOTE, ill. a SOTE Fogászati Klinika, ill. Szájsebészeti és Fogászati Klinika egy. tanársegéde (1955-1964), egy. adjunktusa (1964-1974), egy. docense (1974— 1982). A szájüreg bakteriális és gombás fertőzéseivel, a szájnyálkahártya patofiziológiai vizsgálatával fogl., számos új hematológiai és citológiai vizsgálati módszert dolgozott ki a fog- és a szájbetegségek diagnosztizálására. Jelentős eredményeket ért el a szájüregi candidasis és monibasis, amint a különböző parodontopathiák feltárása terén. Monográfiát írt a nyelvbetegségekről. A M. Fogorvosok Egyesülete (MFE) tagja (1942), az MFE Parodontológiai Szekció alapító tagja (1972-től). Az Internationale Gesellschaft für Kiefer-Gesichts- Chirurgie (1970-től). MFE-emlékplakett (1978). F. m.: A szájüregi foszfatáz aktivitásának meghatározása és diagnosztikai értékelése. (Bp., 1952); Újabb adatok a szájüregi monibasis előfordulásával kapcsolatban. (Fogorvosi Szemle, 1955); A szájüreg nyálkahártyájának foszfatáz aktivitására vonatkozó vizsgálatok. (Fogorvosi Szemle, 1957); A fogorvosi asszisztensnők tankönyve. Szerk. (Bp., 1959; 3. kiad 1971); Protozoonok kórokozó szerepe a szájban. (Fogorvosi Szemle, 1961); A nyelv. Monográfia. Balogh Károllyal. (Bp., 1965); A szájnyálkahártya intermedier zónáinak pathophysiologiai jelentősége. Kand. értek. (Bp., 1970); Az ízérzés vizsgálata. (Fogorvosi Szemle, 1982).