Révai Új Lexikona 13. L-Mag (Szekszárd, 2004)

L - Lelkes István, ifj., festőművész - Lelkes János, gépészmérnök - Lelkes Kornél; Selig, fogorvos, szájsebész

Lelkes 254 fával is fogl., legismertebb murális alkotásai a bp.-i XVII. ker.-i plébániatemplom freskói és a maglódi r. k. templom faliképei.­­ A Szt. Márton Céh tagja. Kiállításai: önálló: Nemzeti Szalon (Bp., 1938); Szombat­hely (1941); Kőszeg (1942); A Lelkes család (Bp., Pataky Galéria, 1982; Bp., Fészek Klub, 1986); csoportos: Nemze­ti Szalon (Bp., 1946); Műv. Ház (Kőszeg, 1969); Műv. Ház (Kiskunmajsa, 1981); Pataky Galéria (Bp., 1982). Irod.: Lelkes család. Kát. (Bp., 1982). Lelkes István, ifj. (1937. máj. 5. Pécs): festőmű­vész.­­ Apja Lelkes István id. (1908) festő, művé­szeti író. Testvére Lelkes Péter (1942) ip. formater­vező. -AM. Képzőművészeti Főisk. Murális Sza­kán Papp Gyula, Szőnyi István, Hincz Gyula, Pór Bertalan és Fónyi Géza tanítványa (1956-1961). - A JATE BTK-n és a szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főisk.-n a művészettörténet tanára, majd a mártélyi Nemzetk. és Orsz. Ifj. Képzőművészeti Tábor vezetőtanára. A Zsennyei Nemzetk. Design Szimpóziumok állandó résztvevője.­­ Különböző területeken tevékenykedik, fest és grafikai mun­kákat végez, murális alkotásokat készít és restau­rál, textillel, kerámiával is fogl., környezetterve­­zési feladatokat is ellát. Természettudó szakcikke­ket is ír. Kedvelt területe az alföldi táj, hagyomá­nyos angol lóportrékat, lovas kompozíciókat fest, elkészítette a szilvásváradi fogathajtó vb képző­művészeti installációját. Újabban oltárképeket is készít (Szt. Vendel, Somogyfajsz, Kund-kastély ká­polnája; Assisi Szt. Ferenc prédikál a madaraknak, Csákvár, Esterházy-kastély).­­ A Tiszatáj és a Mű­vészet­ c. folyiratok külső munkatársa, ill. ter­mészettud. folyóiratok illusztrátora (Búvár, Éet és Tudomány);­­ Ifjúsági Nívódíj (1977); Ifjúságért Ér­demérem (1980). Kiállításai: önálló: Műv. Ház (Nagykanizsa, 1974); Kecs­kemét (1977); Műv. Ház, Kiskunhalas (1978); Szolnok (1978); Bp. (1979, 1982-1983); A Lelkes család (Bp. Pataky Galéria, 1982; Bp., Fészek Klub, 1986); Szinyei Merse Terem (Szekszárd, 1984); Bernáth Aurél Galéria (Kaposvár, 1987). Irod.: A Lelkes család. Kat. (Bp., 1982); Várnai Á.: Tiszai tájak festője. (Somogyi Hírlap, 1989. ápr. 22.); Lelkes János (1945. márc. 17. Neufeld an der Leitha, Ausztria): gépészmérnök. - Az Agrártud. Egyetem Mg.-i Gépészmérnöki Karán végzett (1969), doktorált (1977), a mg.-i tudomány kandi­dátusa (1984). - A szarvasi Dózsa Tsz gyakornoka (1969-1970), főmérnöke (1971), a DATE szarvasi Öntözéses és Meliorációs Főisk. Kara Géptan Tan­szék tanársegéde (1971-1975), a szarvasi Öntözé­si Kar. Int. Kultúrtechnikai Oszt. tud. munkatársa (1976-199?), a szarvasi Tessedik Sámuel Főisk. Mg.-i Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, ill. a Szegedi Tudományegyetem szarvasi Mg.-i Főisk. Kar Mg.-i Géptani és Környezettechnikai Tanszék tud. főmunkatársa, tud. tanácsadója (199?-től). A. GATE, ill. a Szt. István Egyetem Mg.-i Gépész­mérnöki Kar c. egy. docense (1990-től). A Mikro Öntözési Kutató és Szolgáltató Kft. ügyvezetője.­­ Mg.-i géptannal, elsősorban öntözéstechnikával fogl. Jelentős eredményeket ért el az ún. jár­vaüzemelő öntözéstechnika fejlesztése, elsősor­ban az öntözőberendezések erőátviteli- és járó­szerkezetének tervezése, kivitelezése és minősíté­se, a vízadagolás és a talaj víznyelőképességének összehangolt vizsgálata terén.­­ Az MTA Mg.-i és Vízgazdálkodási Biz. tagja, a M. Öntözési Egye­sület ügyvezető ig.-ja. Az ICID M. Nemzeti Biz. Öntözés Gépesítési Albiz.-ának tagja (1982-től). F. m.: A szántóföldi növénytermesztés gépesítésének fej­lesztési irányelvei Békés megye mezőgazdaságában. Egy. doktori érték. (Gödöllő, 1976); Járvaü­zemelő felüle­ti öntözés gépeinek kialakítása. (Mezőgazdasági Vízgaz­dálkodási Kutatások Magyarországon. 1979. Bp., 1980); Mozgó vízadagoló elemek által biztosított öntözésminő­ség műszaki kérdései. (Hidrológiai Közlöny, 1980); Az öntözés minősége a lárvaüzemelő öntözőgépek mozgás­jellemzőinek függvényében. Kand. értek. (Szarvas, 1983); A mai korszerű szántóföldi öntözéstechnika jel­lemzése. (Az öntözéses gazdálkodás újabb kutatási ered­ményei. Szarvas, 1988); Öntözés a kisgazdaságokban. Szerk. Ligetvári Ferenccel. (Bp., 1993). Lelkes Kornél: Selig (1917. aug. 16. Bp. - 2001. márc. 8. Bp.): fogorvos, szájsebész.­­ Dédapja Sza­bó Alajos állatorvos, egy. tanár. Apja Selig Árpád orvos, neurológus.­­ A Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen áll. orvosi okt. szerzett (1941), belgyógyász (1947), laboratóriumi (1949), fog- és szájbetegségekből szakorvosi vizsgát tett (1967), az orvostudományok kandidátusa (1971).­­ A Pázmány Péter Tudományegyetem Törvényszéki Orvostani Int. orvosírnok-gyakornoka (1938- 1941), a bp.-i János Kórház Belgyógyászati Oszt. orvosgyakornoka (1941-1945), az OTBA (1945- 1948), ill. az SZTK Közp. Laboratóriumának kuta­tóorvosa (1948-1951), a Közp. Stomatológiai Int. főorvosa (1951-1995), egyúttal a BOTE, ill. a SOTE Fogászati Klinika, ill. Szájsebészeti és Fogá­szati Klinika egy. tanársegéde (1955-1964), egy. adjunktusa (1964-1974), egy. docense (1974— 1982).­­ A szájüreg bakteriális és gombás fertőzé­seivel, a szájnyálkahártya patofiziológiai vizsgá­latával fogl., számos új hematológiai és citológiai vizsgálati módszert dolgozott ki a fog- és a szájbe­tegségek diagnosztizálására. Jelentős eredménye­ket ért el a szájüregi candidasis és monib­asis, amint a különböző parodontopathiák feltárása te­rén. Monográfiát írt a nyelvbetegségekről.­­ A M. Fogorvosok Egyesülete (MFE) tagja (1942), az MFE Parodontológiai Szekció alapító tagja (1972-től). Az Internationale Gesellschaft für Kiefer-Gesichts- Chirurgie (1970-től).­­ MFE-emlékplakett (1978). F. m.: A szájüregi foszfatáz aktivitásának meghatározása és diagnosztikai értékelése. (Bp., 1952); Újabb adatok a szájüregi monib­asis előfordulásával kapcsolatban. (Fog­orvosi Szemle, 1955); A szájüreg nyálkahártyájának fosz­fatáz aktivitására vonatkozó vizsgálatok. (Fogorvosi Szemle, 1957); A fogorvosi asszisztensnők tankönyve. Szerk. (Bp., 1959; 3. kiad 1971); Protozoonok kórokozó szerepe a szájban. (Fogorvosi Szemle, 1961); A nyelv. Mo­nográfia. Balogh Károllyal. (Bp., 1965); A szájnyálkahár­tya intermedier zónáinak pathophysiologiai jelentősége. Kand. értek. (Bp., 1970); Az ízérzés vizsgálata. (Fogorvo­si Szemle, 1982).

Next