Révai Új Lexikona 14. Mah-Nel (Szekszárd, 2004)

M - Majosmező (1907-ig Moyslucska, szlovák: Mojšova Lúčka) - Majs (1903-ig Maiss, német: Maisch) - Majsai Tamás, történész, református lelkész - Majsamiklósvár (1903-ig Majsa) - Majszín (1904-ig Mojszén, román: Moisei) - Majtény (szlovák: Majcichov)

Majosmező 26 második felétől könyvtár működött. - Ref. temp­loma 1891-ben épült. - Itt született és élt Piróth Gyula (1938-1979) színművész. - A két rh. em­lékműve 37 hősi halott nevét őrzi. - A falu határá­ban egy több mint 100 éves eperfa áll. A Duna­­parton az 1970-es évektől üdülőtelep épült. Majosmező (1907-ig Moyslucska, szlovák: Mojsova Lúcka): falu a Vág folyó felső folyásának bal partján, Zsolnától D­DK-re.­­ 1919-ig Mo. (Trencsén vm.), 1920-1980 között Csehszlovákia része. - L: 330, ebből 322 szt., 8 n. (1900), 378, eb­ből 370 szt. (1930). Vallás: r. k.: 320 (1900). Határa: 520 kh (1900). - Kk. a Zsolnai járásban, a harma­­tosi körjegyzőségben. 1980-tól Zsolna v. része.­­ Lakosai földműveléssel és állattenyésztéssel fog­lalkoztak.­­ 1914-ben áll. népisk. nyílt. Majs (1903-ig Maiss, német: Maisch), kö. Bara­nya m.-ben, a magyar-hor. határ mellett, Mohács­tól DNy-ra.­­ L: 1910 (1900), 1911 (1949), 1193 (1990), 1106 (2001). Nemzetisége: 1593 n., 21 szerb (1930), 559 n., 40 délszláv (1970). Vallás: r. k.: 1847, g.kel.: 24 (1930). Külterületi lakott helye: Ormány­puszta (130 fő, 1930). Határa: 3206 ha (1984). Eb­ből 2340 ha szántó, 100 ha kert, gyümölcsös, 461 ha erdő. - Kk. a Mohácsi járásban, körjegyzőségi székhely volt. 1950-1969 között önálló tanácsú kö. 1969-től ~ néven és székhellyel, Udvar kö.-gel kö.-i közös tanácsot szerveztek. 1990-től önkor­mányzat irányítja. - Mg.-i jellegű falu. 1949-ben alakult meg az első tsz. 1956-ban egyesült az ud­vari tsz-szel. Az 1990-es évektől a­ Mg.-i Termelő- és Szolgáltató Szöv. néven működik. A kiváló ter­mőföldön elsősorban gabonaféléket termelnek.­­1913-ban új elemi isk. épült, 1948-tól ált. isk.-ban oktatnak. Műv. ház és könyvtár van. 1945 előtt ol­vasókör (1873) volt. Az 1990-es években ifj. fúvós­­zenekar működött.­­ Az ev.-et körzeti- és fogor­vos, amint védőnő segíti. Vezetékes víz a lakások 97%-ában, vezetékes gáz 72%-ában van. A szeny­­nyvízcsatorna-hálózat az ezredfordulóra kiépült.­­ R. k. temploma 1752-ben épült, 1857-ben bőví­tették. A g.kel. szerb templom 1781-ben épült. Az ormánypusztai major egykori cselédházai, mag­tárai és istállói védettek.­­ Az. lakosság jelentős részét 1946-1947-ben kitelepítették, helyükre fel­vidéki magyarokat telepítettek. Majsa —Kiskunmajsa, -~Majsamiklósvár Majsai Tamás (1955. szept. 4. Pécs): történész, református lelkész.­­ A Bp.-i Ref. Teológiai Akad.-n ref. lelkészi okt. szerzett (1980), a hollan­diai kampeni Ref. Teológiai Főisk. (1981-1982) és a Genfi Egyetem Autonóm Protestáns Teológiai fakultásának ösztöndíjasa (1987-1988), az ELTE BTK-n történelem szakos tanári oki. szerzett (1992), a történelemtudomány kandidátusa (1997).­­ A Mo.-i Ref. Egyház Zsinati Levéltára tud. munkatársa (1981-1984), az Isaszegi Ref. Missziói Egyházkör lelkipásztora (1985-1993), a Wesley János Lelkészképző Főisk. Egyháztörténe­ti Tanszék tanára (1993-tól). A jeruzsálemi Yad Vashem Archives Co.-i Holocaust Kutatócsoport­jának tagja (1995-től).­­ A teológiai zsidóellenes­­ség elméleti és történeti összefüggéseivel, a pro­testáns egyházak és a m. zsidóság kapcsolatával, a II. vh. alatti embermentő tevékenység vizsgála­tával fogl. Kutatástörténetileg meghatározó mun­kát végzett a kőrösmezei (Kamenyec-Podolszkij-i) zsidódeportálás eseményeinek feldolgozásával.­­ Széchenyi Professzori Ösztöndíj (2000).­­ Az Egy­ház és Világ c. szabadkezdeményezésű protestáns lap alapító szerkesztője (1990-1992). F. m.: Komoly Ottó naplója. Mester Miklóssal, Schmidt Máriával. (Ráday Gyűjtemény Évkönyve, III. Bp., 1984); A kőrösmezei zsidódeportálás 1941-ben. 1-2. (Ráday Gyűjtemény Évkönyve. IV-V. Bp., 1986-1987); „Szabad lopás szabad államban". Az állam és a református egy­ház közötti tárgyalások jegyzőkönyve. 1948. I-IV. (Egy­ház és Világ, 1991); A soá - holocaust­­ és a zsidóság nap­jaink református hittankönyveiben. (A gyerekeknek nem mindig mondják meg az igazat. Zsidóság a tankönyvek­ben. Bp., 1994); Karl Barth és Bereczky Albert egy levél­váltása. 1951. Forrásfeldolgozás. Kand. értek. (Bp., 1996); A magyarországi református egyház és a „svájci" öku­­mené a Sváh idején. (Holocaust Studies Series, Columbia University Press, 1997); A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyháztörténelmi dokumentumai. II. (Bp., 2004); Majsajakabszállás —Kunszállás Majsamiklósvár (1903-ig Majsa): kö. Tolna vm­­ben, a Koppány folyó mentén, Tamási közelében.­­ L. 3930 (1900), 3317 (1930). Nemzetisége: 27 n. (1930). Vallás: r. k.: 3079, ref.: 134, ev.: 63, izr.: 39 (1930). Külterületi lakott helyek: Alsómajsa (295 fő), Kecsege (276 fő), Felsőgyánt (263 fő), Alsómegyes (220 fő), Martinca (208 fő), Bogaras (205 fő, 1930). Határa: 38 844 kh (1930).­­ 1877-ben a hg. Esterházyak ozorai pusztákhoz tartozó ura­dalmából alakult, 1940-ben belterületét és határa egy részét Tamási kö.-hez, többi részét más kö­­ekhez csatolták.­­ Mg.-i jellegű település volt. Majszin (1904-ig Mojszén, román: Moisei): kö. a Máramarosi-havasok D-i oldalán, a Visó vize mellett, Borsától K-re.­­ 1919-ig Mo. (Máramaros vm.), 1919-től Románia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tartozott. - L: 3482, ebből 2551 rom., 901 n. (1900), 5615, ebből 123 magyar, 4394 rom. (1941), 8961, ebből 8956 rom. (1992). Vallás: g. kat.: 2561, izr.: 892 (1900), g.ket.: 8302, adventis­ta: 490 (1992). Határa: 19 570 kh, amelyből 335 kh a kö.-é, 2296 kh a közbirtokosságé, 2552 kh a g. kát. felekezeté és monostoré, 1714 kh a felsővisói pénzint.-eké, 3593 kh a nagybirtokosoké (1909).­­ Nk. a Visói, 1940-1944 között a Felsővisói járás­ban.­­ A 20. sz. első két évtizedében kö.-i hitelszöv. volt. A Fekete-forrás kolostor 1672-ben épült. Majtény (szlovák: Majcichov): falu a Kisalföld ÉNy-i részén, a Dudvág folyó jobb partján, Sze­redtől Ny-ra.­­ 1919-ig Mo. (Pozsony vm.), 1920- 1992 között Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia ré­sze. - L: 1342, ebből 1249 szí., 76 magyar, 17 n. (1900), 1590, ebből 1571 szí., 13 magyar (1930), 1834, ebből 1811 szí., 12 cseh (1991). Vallás: r. k.: 1278, ev.: 29, izr.: 35 (1900), r. k.: 1693 (1991). Hatá­ra: 3162 kh (1900). - Kk. a Nagyszombati járásban. Körjegyzőségi székhely volt.­­ Lakossága föld­műveléssel és állattenyésztéssel fogl. 1909-ben

Next