Révai Új Lexikona 14. Mah-Nel (Szekszárd, 2004)
M - Mahálfalva (1907-ig Mahalfalu, német: Machelsdorf, szlovák: Machalovce) - MAHART Magyar Hajózási Rt. (Bp.) - Mahler Ede, történész, orientalista - Maholány (német: Mahulintz, szlovák: Machulince) - Máhomfa
Măhăceni —Aranyosmohács Măhal -~Molmly Mahalfalu —Ma Mahálfalva (1907-ig Mahalfalu, német: Machelsdorf, szlovák: Machalovce): falu a Lőcseihg. DNy-i peremén, Késmárktól D-re. 1919-ig Mo. (Szepes vm.), 1920-1964 között Csehszlovákia része. - L: 220, ebből 183 szt., 35 n. (1900), 230, ebből 194 szr. (1930). Vallás: r. k.: 188, szr.: 30 (1900). Határa: 626 kh (1900). Kkr. a Lőcsei járásban. Körjegyzőségi székhely volt. 1913-ban hozzácsatolták Csontfalu kö.-et. 1964-től Szepesjánosfalva (Jánovce) kö. része. Lakossága földműveléssel, állattenyésztéssel fogl. Mahanaim Gyülekezet —Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség Mahanaim Gyülekezet MAHART Magyar Hajózási Rt. (Bp.): 1954 végén a —Magyar-Szovjet Hajózási Rt. (MESZHART) szovjet tulajdonrésze megváltással m. áll. tulajdonba került. Ezt követően átszervezték a m. hajózást. 1955. jan.-ban megalakult a M. Hajózási Rt. Vezérigazg.-a a Közlekedés- és Postaügyi Min. (KPM) Hajózási Főoszt.-ával összevont szervezetben működött. Tevékenységét három üzemágba (hajózási, kikötői, hajójavító) szervezték. A~Duna-tengerhajózási Rt. (DTRT) ismét önálló váll.-ként működött. 1964. jan. 1-jével egy egységbe vonták össze a M. Hajózási Rt.-t, a Duna-tengerhajózási Rt.-t, a Nemzeti és Szabadkikötőt (a csepeli szabadkikötő), amint a MAHART Hajójavító Üzemet. Az új szervezetű MAHART egyben a KPM Hajózási Főoszt.-a volt. 1983-ban szétválasztották a hatósági és gazdálkodási feladatokat, ettől kezdve a MAHART váll.-ként működött. Külön egységként tevékenykedett a MAHART Balatoni Hajózási Leányváll. és a Hajójavító Leányváll. 1987-ben a csepeli szabadkikötő ~ Szabadkikötő néven ismét önelszámoló egység lett. A MAHART 1990. jan. 1-jével áll. váll.-ból egyszemélyes rt.-vé alakult át, ezzel egy időben a korábbi leányváll.-ból megalakult a MAHART Balatoni Hajózási Kft. 1991 után a tengerhajózásra létrehozták a MAHART Seatrade Kft.-t, a folyami személyhajózásra pedig a MAHART Passnave Folyami Személyhajózási Kft.-t. A Duna-tengeri és a tengeri árufuvarozásban az 1980-as évek elejétől fokozatos visszaesés volt tapasztalható. A piac összeszűkülése és a növekvő javítási, fenntartási költségek a hajópark fokozatos leépítésére ösztönözte a MAHART-ot az 1990-es években. 2003-ban a privatizáció érdekében a váll.-ot három részre osztották: MAHART Szabadkikötő Rt., Ingatlan Rt., Duna-cargo Rt. A teherflottát működtető Duna-cargo Rt.-t 2004-ben az Első Dunagőzhajózási Társaság teherhajózási üzletágát folytató DDSG Cargo GmbH vásárolta meg. Mahler Ede (1857. szept. 28. Ciffer, Pozsony vm. - 1945. jún. 29. Bp.): történész, orientalista. A bécsi tudományegyetemen ókori K-i történelmet, matematikát és csillagászatot tanult, majd a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okt. (1880), az ókori népek története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1898), az MTA tagja . Máhomfa (1., 1909). A bécs-josephstadti csillagvizsgáló (1880-1885), a bécsi fokmérő biz. munkatársa (1885-1896), a bp.-i háromszögelési hiv. tisztviselője (1896-1898), az MNM Érem- és Régiségtárának őre (1898-1905). A bp.-i tudományegyetemen az asszirológia és az egyiptológia magántanára (1898-1905), c. ny. rk. tanára (1905-1914), a K-i Népek Ókori Története Tanszék ny. r. tanára (1914-1928) és a K-i szeminárium ig.-ja (1922-1928). A modern mo.-i egyiptológiai és asszirológiai kutatások megalapítójaként elsősorban az ókori K-i népek művelődéstörténetével, bibliai kronológiával és vallástörténettel fogl. Nevéhez fűződik a dunapentelei ásatások megindítása (1907-1909) és az akkor feltárt anyagok feldolgozásának megkezdése. Emlékét őrzi a bp.-i Művészettörténeti Kör (1987-től). A damaszkuszi Arab Akad. tagja (t.: 1924). A Pesti Izr. Hitközség dísztagja (1937-1945). F. m.: Fortsetzung der Wüstenfeld'sehen Vergleichungstabellen. (Leipzig, 1887); Chronologie der Hebräer. (Wien, 1887); Chronologische Vergleichungstabellen nebst einer Anleitung zu den Grundzügen der Chronologie. (Wien, 1889); Maimonides Kiddus Hachodes. (Wien, 1889); Der Pharao des Exodus. (Wien, 1896); Egyptologiai tanulmányok a chronologia köréből. (Bp., 1898); II. Ramses, az exodus fáraója. (Bp., 1900); Az egyptomi nyelv alapelemei. (Bp., 1900); Adalékok az egyptomi nyelvhez. (Bp., 1901); Babüonia és Assyria. (Bp., 1906); Egyptomi emlékek Magyarországon. Akad.-i székfoglaló is. (Akadémiai Értesítő, 1909); Études sur le calendrier égyptien. (Paris, 1907); Ókori Egyptom. (Bp., 1909; hasonmás kiad. 1998); Az assuani és elephantinei aramaeus papyrus okmányok történeti jelentősége. (Bp., 1911); Ókori chronologiai kutatások. (Bp., 1915); Naptárunk újjáalakítása és a húsvéti kérdés. (Bp., 1916); Keleti tanulmányok. (Bp., 1925); Tutankhamon és kora. (Gróf Klebelsberg Kuno Emlékkönyv, Bp., 1925). Irod.: Dissertationes in honorem Eduardi Mahler. (Bp., 1937); Dobrovits Aladár: M. E. (Századok, 1945/46); Wessetzky Vilmos: M. E. (Antik Tanulmányok, 1954). Maholány (német: Mahulintz, szlovák: Machulince): falu a Zsitva folyó bal oldali völgyében, Aranyosmaróttól ÉK-re. 1919-ig Mo. (Bars vm.), 1920-1992 között Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L. 510, ebből 467 szt., 25 magyar, 16 n. (1900), 624, ebből 615 szt. (1930), 974, ebből 964 szt. (1991). Vallás: r. k.: 490, szr.: 13 (1900), r. k.: 911 (1991). Határa: 1636 kh (1900). - Kk. az Aranyosmaróti járásban, az ebedeci körjegyzőségben. Lakossága földműveléssel és állattenyésztéssel fogl. A kö. határában a 19. sz.-tól a Pető-féle faip. váll., kályha-, tetőcserép- és téglagyár működött. A 20. sz. elején legnagyobb birtokosa a Szent-Ivány család volt. - R. k. kápolnája 1833-ban klasszicista stílusban épült. Máhomfa: kö. Zala m.-ben, Hetész-i részén, a Kerka folyó mellett. - L: 289 (1900), 363 (1949), 307 (1970). Vallás: r. k.: 405 (1930). Határa: 466 ha (1970). - Kk. a Lenti járásban és körjegyzőségben. 1950-1970 között önálló tanácsú kö. 1970-től Lenti nk. társkö.-e. 1979-ben egyesítették Lenti v.-sal. - A mg.-i jellegű településen a lakosság elsősor