Révai Új Lexikona 15. Nem-Rab (Szekszárd, 2005)
N - Néma (román: Nima) - Némai József; 1887-ig Neumann, orvos, fül-orr-gégész, anatómus - nematológia, fonálféregtan - nembeliség - Nemcsák Károly, színész - Nemcse (Nemesest, román: Nemeşeşti) - Nemcsény (szlovák: Nemčiňany)
Néma (román: Nima): falu az Erdélyi-medencében, a Szamos-menti-dombság E-i részén, Szamosújvártól É-ra. - 1919-ig Mo. (Szolnok-Doboka vm.), 1919-től Románia, 1940-1944 között ismét Mo. része. L: 898, ebből 748 rom., 145 magyar (1900), 976 (1941), 773, ebből 760 rom. (1992). Vallás: g. kat.: 747, ref.: 97 (1900), g.kel.: 734 (1992). Határa: 3225 kh, amelyből 466 kh a szamosújvári keresk. banké, 1184 kh nagybirtokosoké (1909). Kir. a Szamosújvári járásban. Körjegyzőségi székhely volt. Ref. temploma a 13. sz.-ban, gótikus stílusban készült. 1839-ben helyreállították, ismét romos. G.kel. temploma a 18. sz. közepén épült. Némai József: 1887-ig Neumann (1862. ápr. 17. Vác - 1945. jan. 9. Bp.): orvos, fül-orr-gégész, anatómus. A bécsi és a bp.-i tudományegyetemen tanult, Bp.-en orvosdoktori okt. (18870, a gyakorlati orr- és gégetükrözés tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1894). A bp.-i Szt. Rókus Kórházban Navratil Imre tanársegéde (1887-1891), a Szt. János Kórház Orr-Torok-Gége Oszt. osztályvezető főorvosa, egyúttal az Orsz. Társadalombiztosítási Int. (OTI) főorvosa (1891-1941). A bp.-i tudományegyetem I. sz. Anatómiai Int. tanársegéde (1891-1894), magántanára (1894-1941). Az I. vh.-ban az Auguszta Barokk-kórház törzsorvosa (1914-1918). A M. Áll. Operaház magánorvosa. Nevéhez fűződik az emberi hangrés tökéletes elzáródásával kapcsolatos elmélet, ill. elsőként bizonyította, hogy az állatokban a hangrés hátsó része (pars intercartilaginea) soha nem zárható teljesen, mert a bannaporcok felszíne nem sima, hanem vásolt. Elsőként mutatta ki továbbá, hogy a madaraknak - az emlősöktől eltérően - egy felső és egy alsó gégéjük van. F. m.: A légcső passiv mozgásai. (Bp., 1897); Az énekhang és énekművészet physiológiája. (Bp., 1901); Közlemény a gége összehasonlító anatómiája köréből. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1912); Milyen anatómiai viszonyokon alapszik az emberi hangképzés felsőbbsége? (Orvosi Hetilap, 1913). nematológia, fonálféregtan: az állattan fonálférgekkel foglalkozó tudományága. Mo.-on 600- nál több a szabadon élő és a növényparazita fajok száma (alsóbbrendű, termesztett és vadon élő növényeken). Az állatvilág minden csoportját és az embert is megtámadó élősködő fajok száma is kb. 600. A növényparazita fonálférgek kutatását Mo.-on Mezey Gyula és Szaniszló Albert kezdte meg az 1880-1890-es években, majd Jablonowski József, Aczél Márton és Révy Dezső folytatta a 19. sz. végén és a 20. sz. első felében. Az 1950-1960-as években Rajniss Lajos a burgonya fonálférgességével és a gubacsfonálféreggel, Andrássy István a fonálférgek evolúciójával és rendszerezésével fogl., 100 új fajt írt le Mo.-ról (1973), Budai Csaba (gyökérgubacs-, szárfonál-, rizsfonálféreg), Farkas Károly (csiperkegomba, sárgarépa, petrezselyem, fokhagyma fonálférgessége), Jávor István (burgonya, krizantém, szamóca, rizs fonálférgessége, négy új faj leírása) az 1970-1980-as években ért el jelentős eredményeket a terén. 5 Nemcsény nembeliség: a marxista filozófiában a valóság azon mozzanatainak összessége, amelyekben az emberiség egészének fejlődési sajátosságai kifejezésre jutnak. Lukács György erre épülő esztétikája szerint a művészi alkotások értékének alapvető feltétele, hogy a műben ábrázolt élettényeket ne a partikularitás (azaz saját egyéni vagy osztály-, ill. nemzeti érdekeinek) szemszögéből ítélje meg, hanem a mindig konkrét történelmi törekvésekben megtestesülő nembeli érdekeket, azaz az egész emberiség fejlődési érdekeit szem előtt tartva. Nemcavol —Lendvanemesd Nemcinany —Nemcsény Nemcovce — Kapinémetfalu Nemcsák Károly (1957. ápr. 25. Mocsolyástelep), színész. - A Színház- és Filmművészeti Főisk.-n szerzett okt. (1981). - A Szegedi Nemzeti (1981-1982), a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház (1982-1986), a bp.-i Radnóti Színpad (1986-1989), Nemzeti (1989-1991), Bp.-i Kamara (1991-1999), a soproni Petőfi Színház művésze (1999- től), Erzsébet-díj (1991), Jászai Mari-díj (1992). Főszerepei: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia, Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 1982), Csongor (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde, uo., 1983); Figaro (Beaumarchais, P. A.: Figaro házassága, uo., 1985); Balázs (Móricz Zs.: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, uo., 1995); Ferenc (Schiller, F.: Haramiák, Jászai Mari Színház, 1999); Egressy Z.: Sóska, sült krumpli. (Bp.-i Kamaraszínház - Shure Stúdió, 2000); Lopez úr (Békés P.-Rozgonyi Á.: Szegény Lázár, Bp.-i Kamaraszínház - Tivoli, 2002); Don Juan (Moliére, Miskolci Nemzeti Színház, 2004). F. filmjei: Tegnapelőtt (1981); Egy teljes nap (1988); Goldberg variációk (1991); Utrius (1993). F. tv: Szomszédok (1987-1999); A titkos háború (2001). F. rádió: Sanyi (Mezey Katalin: Család, 2001). F. lemeze: Az élet voltaképp szép (Ivancsics Ilonával). Nemese (Nemesest, román: Nemeşeşti): falu az Alföld K-i szegélyén, a Temes síkság ÉK-i szélén, Lugostól ÉK-re. 1919-ig Mo. (Krassó- Szörény vm.), 1919-től Románia része. - L: 191, ebből 190 rom. (1900), 151 (1941), 53, ebből 46 rom., 7 cigány (1992). Vallás: g.kel.: 190 (1900), 53 (1992). Határa: 1167 kh, nagyobbrészt erdő, 940 kh a magyar kir. kincstáré (1909). - Kir. a Facsádi járásban, a kassói körjegyzőségben. Nemcsény (szlovák: Nemcinany): falu Aranyosmaróttól DK-re. - 1919-ig Mo. (Bars vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 567, ebből 482 szt., 84 magyar (1900), 743, ebből 733 szí. (1930), 811, ebből 752 szí., 45 cigány (1991). Vallás: r. k.: 544, szr.: 13 (1900), r. k.: 638 (1991). Határa: 1984 kh (1900). Kk. az Aranyosmaróti járásban, körjegyzőségi székhely volt. 1959-ben hozzácsatolták Újpetend (Rohoznica) kö.-et. Lakossága ág.-gal fogl. és a h. nagybirtokon dolgozott. A 20. sz. elején legnagyobb birtokosa az esztergomi káptalan volt. Az 1948-ban alapított tsz, amint a kavicsbánya biztosított megélhetést. - Kereskedelem: Hangya Szöv. (1901). Római stílusú r. k. templomát (13. sz.) a 18. sz.ban barokk stílusban átépítették.