Révai Új Lexikona 15. Nem-Rab (Szekszárd, 2005)
O - Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet (Vácrátót) - ökorégió - ökölvívás, boksz
449 ökölvívás ha a sportoló 10 másodpercen belül nem képes folytatni a versenyt. A kiütött sportoló egy hónapig nem versenyezhet. A mérkőzés az amatőröknél újabban 5x2 percig tart, a mérkőzés és a menetek kezdetét és végét gongütés jelzi, a mérkőzés és a menetek kezdetén az ökölvívók kötelesek alapállásban elhelyezkedni (a jobb láb és a jobb kar, ill. fordított alapálláskor a bal láb és a bal kar előrébb van). A verseny célja, hogy a sportolók különböző technikákkal (pl. egyenes-, horog-, csapott-, lengőütés, sorozás stb.) minél több ütést helyezzenek el ellenfelük felsőtestén és arcán, de csak az övön felüli ütések érvényesek. Az amatőr sportolók 12 súlycsoportban versenyeznek. A sportágból számos új, modern küzdősport jött létre (--kickboksz). A sportág i. e. 688-tól már az ókori olimpiák műsorán is szerepelt. A sportág modern formája a 18. sz.-i Angliában alakult ki. J. Figg 1710- ben rendszerezte először, az addig csak „kocsmai verekedés"-nek tartott sportág mozgásanyagát. J. Broughton 1734-ben megalkotta az első szabályokat. Az modern, sportszerű feltételeit - súlycsoportok, küzdőtér, játékidő stb. - Queensbury márki dolgozta ki 1867-ben. Az 1889-es években bevezették a bokszkesztyű kötelező használatát, az első kiv. „kesztyűs" világbajnok J. J. Corbett volt, 1892-ben. A sportág 1904-től szerepel a modern olimpiai játékok műsorán, az amatőr nemzetk. szövetsége 1920-ban alakult meg (Association Internationale de Boxe Amateur, AIBA), az 1924. évi párizsi olimpia keretén belül rendezték meg az első Európa-bajnokságot, az első vb-t Havannában tartották 1974-ben. A legjelentősebb hivatásos ökölvívó világszervezetek: World Boxing Association (WBA, 1962), World Boxing Council (WBC, 1963), International Boxing Federation (IBF, 1988) és a World Boxing Organization (WBO, 1988). A profi boxban 2004-ben szövetségenként 17 súlycsoportot tartanak nyilván, a legjelentősebb versenyek a különböző világszervezetek ún. címegyesítő világbajnokságai. Mo.-n gr. Széchenyi István és br. Wesselényi Miklós már 1822-ben megismerte azt, a sportágról először Széchenyi írt a Döblingben megjelent Önismeret c. művében (ahol az ökölvívó, ill. bokszoló szó helyett még öklészt használt). Az első ökölvívó-mérkőzést Mp.-on a MAC első atlétikai versenye keretén belül 1875. máj. 6-án tartották. A verseny Bp.-en, az ún. Újépületben zajlott le, a győztes Fittler Kamill, az Iparművészeti Főisk. későbbi ig.-ja lett. Az első szakoszt.-t a MAC-ban Tatich Péter alapította meg, s ő szervezte az 1880- 1890-es években az első mo.-i kihívásos mérkőzéseket. A sportágat felkaroló M. Atlétikai Szövetség 1911-ben már nem hiv. bajnokságot is rendezett, de a részben önálló szövetség csak az I. vh. után, 1920 elején alakult meg. A M. Birkózó Szövetség ugyanis ún. box-aloszt.-t alapított Tatich Péter elnöklete alatt, ill. szintén Tatich kezdeményezésére 1923 elején megalakult a M. Birkózók és Boxolók Orsz. Szövetsége, amely 1923-ban kiírta az első hiv. orsz. bajnokságot is. Az első vál. mérkőzést Bp.-en rendezték, a m. csapat Ausztria ellen 10:2-re győzött. M. ökölvívó - Lőwig Béla - először az 1924. évi olimpián indult. Az önálló M. Ökölvívó Szövetség 1925-ben alakult meg. A sportág első olimpiai bajnoka Kocsis Antal (1928). Bp.en, 1930-ban az Iparcsarnokban rendeztek először Európa-bajnokságot, győzött a későbbi olimpiai bajnok Énekes István, Széles János és Szabó Gyula. 1934-ben a Beketow-cirkuszban az újabb Eb-n Énekes István és Szigeti Lajos győzött, 1985-ben a Bp. Sportcsarnokban Somodi Ferenc lett Európa-bajnok, míg a sportág 1997-ben, szintén a Bp. Sportcsarnokban világbajnokságnak adott otthont, győzött Kovács István és Erdei Zsolt. Női Eb-t 2003- ban Pécs rendezett (a nehézsúlyban Kovács Mária győzött). A sportág egyik legnagyobb alakja a háromszoros olimpiai bajnok, és szövetségi kapitányként is jelentősét alkotó Papp László. Az ~ első m. hivatásos világbajnoka Kovács István (2000). Az első női vb-t 2001-ben Scrantonban (USA), az első női Eb-t szintén 2001-ben St. Amand-les-Eaux-ban (Franciao.) rendezték meg. A sportág első m. női világbajnoka Pruzsinszky Ivett (71 kg), első női Európa-bajnoka Kovács Mária (86 kg). A magyar ökölvívás olimpiai bajnokai: 1928 Kocsis Antal légsúly 1932 Énekes István légsúly 1936 Harangi Imre könnyűsúly 1948 Csík Tibor harmatsúly 1948 Papp László középsúly 1952 Papp László nagyváltósúly 1956 Papp László nagyváltósúly 1960 Török Gyula légsúly 1972 Gedó György papírsúly 1996 Kovács István harmatsúly Olimpiai 2. helyezettek: 1972 Orbán László könnyűsúly 1972 Kajdi János váltósúly Olimpiai 3. helyezettek: 1972 Botos András pehelysúly 1980 Váradi János 1980 Lévai István nehézsúly 1988 Isaszegi Róbert papírsúly 1992 Kovács István légsúly 1992 Mizsei György nagyváltósúly 1992 Béres Zoltán kisnehézsúly 2000 Erdei Zsolt középsúly 1984 Váradi János 2. légsúly 1984 Alvics Gyula 2. nehézsúly 1984 Bácskai Imre 3. kisváltósúly 1984 Hranek Sándor 3. nagyváltósúly 1984 Füzesy Zoltán 3. középsúly A magyar ökölvívás világbajnokai: 1991 Kovács István légsúly 1997 Kovács István pehelysúly 1997 Erdei Zsolt középsúly 2001 Pruzsinszky Ivett női, nagyváltósúly 2002 Kovács Mária női, nehézsúly légsúly Barátság-verseny helyezettjei: