Révai Új Lexikona 15. Nem-Rab (Szekszárd, 2005)

O - Országos Kossuth Párt, politikai párt - Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, OKGT (Bp.) - Országos Környezet-egészségügyi Intézet (Bp.) - Országos Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Levéltár (Bp.) - Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, OKTVF (Bp.) - Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, OKTVF (Bp.) - Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, OKTV

Országos Kossuth Lajos Párt 402 kult (2000-2001 között Semmelweis Egyetem Egészségtud. Kar Mellkassebészeti Tanszék). Az 1990-es években az m­t. egy része visszakerült a Methodista Egyház tulajdonába.­­ Feladata kez­detben a tuberkulózis elleni küzdelem volt, majd a tbc és más pulmonológiai betegségek szakterü­letén a gyógyító-megelőző, továbbképzési és tud. kut. alaptevékenység. Lapja: Tuberkulózis és Tüdő­­gyógyászat (1959-), ill. előzménye a Tuberkulózis Bibliográfia és Referáló Szemle (1955-1959). Irod.: Az Erzsébet Királyné Szanatóriumtól az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetig. Centenáriumi évkönyv. 1901-2001. (Bp., 2001). Országos Kossuth Lajos Párt: politikai párt. Az­­Országos Köztársasági Párt betiltása (1913) után Nagy György és eszmetársai alapították 1913. júl. 5-én. A párt programjában továbbra is szerepelt a köztársaság eszméje. 1918. nov. köze­pén megszűnt, de a Országos Köztársasági Párt né­ven újjáalakulva dec. 2-áig tovább működött. Lapja: Kossuth Lajos Lapja. Irod.: Bónis György: Nagy György és az 1914 előtti ma­gyar köztársasági mozgalom. (Bp., 1962). Országos Kossuth Párt: politikai párt. 1924. márc. 20-án, a Függetlenségi és 48-as Párt, amint a Kossuth Párt egyesülésével jött létre. Vezetői: Ruppert Dezső, Nagy Vince, Horváth Zoltán, Bú­za Barna, Vámbéry Rusztem. Elsősorban a polg. értelmiségiek, a kispolgárság, a polg. radikálisok és a Károlyi Párt egyes híveinek támogatására számíthatott. 1934. máj. 25-én fuzionált a Bajcsy- Zsilinszky-féle­­Nemzeti Radikális Párttal, majd ismét önállóan működött. 1945. ápr. 8-án egyesült a Független Kisgazdapárttal. Irod.: L. Nagy Zsuzsa: Liberális pártmozgalmak. 1931- 1945. (Bp., 1986). Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, OKGT (Bp.), 1957. jan. 1-jén alakult Kőolajip. Tröszt elne­vezéssel. Akkori tagváll.-ai a Budafoki, a Lovászi és a Nagylengyeli Kőolajtermelő Váll., a Kőolaj­­vezeték Váll., a Csepeli, a Lardoline, a Nyírbog­­dányi, a Péti, a Szőnyi, a Zalai, a Bp.-i Kőolajip. Váll., a Kőolajip. Gépgyár, amint az AFOR Ás­ványolajforgalmi Váll. voltak. Hozzá tartozott a Nagynyomású Kísérleti Int. és a M. Ásványolaj- és Földgázkísérleti Int. is. 1960-ban tagja lett a Dunai Kőolajip. Váll., neve 1960 végén -re válto­zott. Tagváll.­ai révén kőolaj- és földgázkutatás­sal, -kitermeléssel, -feldolgozással és a termékek értékesítésével, olaj- és gázvezetékek tervezésé­vel, építésével fogl. 1963-ban irányítása alatt meg­alakult a Kőolaj- és Gázip. Tervező Váll. 1967. jan. 1-jével a Nehézip. Min. felügyelete alá került több tanácsi gázszolgáltató váll. (köztük a Szolnok M.-i Földgázszolgáltató Váll., a Székesfehérvári Gázgyár, a Miskolci, a Szegedi Gázmű, a Győri, a Soproni, a Szombathelyi Gázmű Váll. stb.), ame­lyek közvetlen irányítását az OKGT látta el. A ta­nácsi gázszolgáltató váll.-okból összevonás révén regionális gázszolgáltató váll.-okat (Dél-alföldi, Dél-dunántúli, Középmo.-i, Tiszántúli Gázszol­gáltató Váll.) hoztak létre. 1991-ben az ~ átalaku­lásával létrejött a­z MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., magába olvasztva az OKGT keretében műkö­dő váll.-ok egy részét. A regionális gázszolgáltató váll.-ok önállósultak és gazdasági társasággá ala­kultak át. Országos Környezet-egészségügyi Intézet (Bp.): 1998. jan. 1-jén alapították (59/1997. (XII. 21.) NM rendelet) a Johan Béla Orsz. Közel.-i Int. Környezet- és Településhigiénés Főoszt.-ából és Biokémiai Oszt.-ából. Feladata a természetes és épített környezet tényezőinek állapotvizsgálata, azok hatásai a lakosság egészségére, a környezeti egészségkárosító hatások kockázatának elemzése és értékelése, a települések légszennyezettségé­nek vizsgálata és értékelése, az ivóvíz, ásvány-, gyógy- és palackozott vizek minőségének vizsgá­lata, talaj, hulladékok, környezeti immissziós zaj- és rezgéshatárértékek kimunkálása. Az­­ működ­teti a Regionális Immissziómérő, az Air Monitor és az Aerobiológiai Hálózatot. Országos Környezetvédelmi és Vízgazdálko­dási Levéltár (Bp.), szaklevéltár. Előzménye 1977. febr. 17-én nyílt meg Orsz. Vízügyi Levéltár néven. 1988-tól Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, majd ~. Gyűjtőköre a vízügyi szakigazgatáson kívül a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Min.-hoz tartozó közp. és területi szervek, vnt.-ek, váll.-ok, társulatok, nemzeti parkok, természetvédelmi fel­ügyelőségek, ill. ezek jeles személyiségeinek ira­tainak gyűjtésével bővült. Állománya 4600 ism. Országos Környezetvédelmi, Természetvé­delmi és Vízügyi Főfelügyelőség, OKTVF (Bp.). Jogelődjét, az Orsz. Környezet- és Vízügyi Főfel­ügyelőséget, 2004. jan. 1-jén alapították a Környe­zet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség, amint az­­Országos Vízügyi Főigazgatóság összevonásával, hatáskörük átvételével (183/2003. [XI. 5.] Korm. rendelet), 2005. jan. 1-jétől neve­z. Felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Min. Országos Környezetvédelmi, Természetvé­delmi és Vízügyi Főigazgatóság, OKTVF (Bp.), az­­Országos Vízügyi Főigazgatóság átszervezésé­vel, 2004. jan. 1-jei hatállyal alapított közp. költ­ségvetési szerv (183/2003. [XI. 5.] Korm. rende­let). Jogszabályokban meghatározott szakhatósá­gi feladatokat lát el. Felügyeleti szerve a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Min. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, OKTV: az első áll. hiv. tanulmányi versenyt Pintér Jenő bp.-i tanker.-i főig. kezdeményezte és ren­dezte 1923-ban. ~ szervezéséről a 22 281/1924. VKM rendelet szólt. Először 4 tárgyban (m., latin, történelem, matematika) hirdették meg, majd ez a következő évtől a görög nyelvvel, a földrajzzal, a természetrajzzal és a rajzzal bővült, s­orsz. lett. 1926-1934 között szépirodalmi, 1928-1929-ben ábrázoló geometriai versenyt is rendeztek. A II. vh.-t követően 1947-től jelentkezett ismét; isk.-k küzdöttek egymással, 1957-től neve­k. Tárgya kezdetben matematika, pedagógia, 1958-tól m. irodalom, történelem, orosz, fizika, földrajz, 1960- tól kémia, biológia, 1966-tól angol nyelv, 1967-től m. nyelv és irodalom, 1970-től politikai gazdaság­tan, 1975-től francia és n. nyelv, majd művészet­

Next