Révai Új Lexikona 15. Nem-Rab (Szekszárd, 2005)
N - Nemes Endre, Nágel, festőművész, grafikus - Nemes Ferenc, szociológus - Nemes Gerzson, vízépítő mérnök
13 Nemes feltüntető Fehér Könyv kiadásának előkészítésében és összeállításában (1957). - A SZU Tud. Akad. tagja (külső: 1982). A Nemzetk. Történettud. Biz. M. Nemzeti Biz.-ának elnöke. - Kossuthdíj (1954); Állami Díj (1975). F. m.: Az Általános Munkásegylet története. (Bp., 1952); Magyarország felszabadulása. (Bp., 1955); A népi Magyarország fejlődése. 1945-1960. Részben akad.-i székfoglaló is. (Bp., 1960; 2. kiad. 1961); Az ellenforradalom története Magyarországon. 1920-21. (Bp., 1962); A Bethlen-kormány külpolitikája. (Bp., 1964); Tudomány és társadalom. Akad.-i székfoglaló is. (Magyar Tudomány, 1965); Forradalmak és Tanácsköztársaság Magyarországon. (Bp., 1979); A biatorbágyi merénylet és ami mögötte van. (Bp., 1981). Nemes Endre, Nágel (1909. nov. 10. Pécsvárad - 1985. szept. 22. Stockholm): festőművész, grafikus. Testvére Nemes Lajos író, könyvkiadó. A Prágai Képzőművészeti Akad.-n Willy Novak tanítványa (1930-1935). - Prágában élt. 1928-tól verseket írt, karikatúrákat rajzolt, a Kassai Újság munkatársa. Ebben az időben vette fel a Nemes nevet. A Prisma c. kulturális folyóirat alapítója, a göteborgi Valands Koniskola ig. tanára (1947- 1955). 1938-ban Finno.-ba emigrált, ahonnan két év múlva kiutasították. Norvégiában kapott menedékjogot, majd az ország n. megszállása idején Svédo.-ba menekült, ahol haláláig alkotott. Stílusát monumentalitás, dekoratív megoldások jellemzik. Változatos technikákkal (gobelin, zománc, stucco, márványintarziák) alkotta meg műveit. Művészete első szakaszában a késő kubista felfogású, figurális, viszonylagosan statikus műveket alkotott, az 1950-es évek közepétől nonfiguratív kompozíciókba zsúfolta bele jelzésszerű figuráit, tárgyait. Az 1960-1970-es években művei erőteljesek, expresszívek lettek, a formai megoldások közül a kollázs vált meghatározóvá. Az 1970-es évek közepétől egyre több gobelint és falikárpitot készített. 254 művét a m. államnak ajándékozta (1983), ezekből Pécsen önálló múz. nyílt (1984). - A prágai Umelecka Beseda művészszövetség tagja, a Hontalan Művészek csoportjának alapító tagja. A göteborgi egyetem tb. doktora. A svéd kormány művészeti díja (1965), a VI. Tokiói Nemzetk. Grafikai Biennále díja, az I. Nemzetk. Grafikai Biennále I. díja (Norvégia, 1972); Princ Eugen-aranyérem (munkásságáért, 1980). F. m.: köztéren: márványintarzia (1953-1955, Göteborg, Axel Dahlström tér). Irod.: Bodri Ferenc, N. E., Stockholm. Magyar művészek a nagyvilágban. (Művészet, 1970.12.); Bodri F.: A képzelet nyelve és szerkezete. Jegyzetek N. E. tárlatairól és képeiről. (Művészet, 1982. 7.); Romváry Ferenc-Németh Lajos: N. E. kat. (Pécs, 1985); Nemes Ferenc (1938. aug. 2. Szombathely): szociológus. Az MKKE Ált. Karán közgazdászoki. szerzett (1961), a szociológiai tudományok kandidátusa (1974), a közgazdaság-tudomány doktora (1996). A KSH Elnöki Titkársága előadója (1961-1963), az MTA Szociológiai Kutatócsoport tud. titkára (1963-1966); közben az MTA ösztöndíjasa a SZU Tud. Akad. kutatóint.-eiben (1963-1964). Az MKKE egy. adjunktusa és a Gazdaságszociológiai Kutatócsoport vezetője (1967— 1975), egy. docense (1975-1978); közben a Harvard Business School és az MIT Sloan School of Management Ford-ösztöndíjas vendégkutatója (1970-1971). Az Orsz. Vezetőképző Közp. tud. ig.-ja (1978-1990), a GATE, ill. a Szt. István Egyetem Vezetőképző és Továbbképző Int.-e egy. docense és főigh.-e (1990. febr.-jún.), tanszékvezető egy. tanára és az int. főig.-ja (1990. júl. 1.-1999), ill. ig.-ja (2002. nov. 1-jétől) egyúttal az Államigazgatási Főisk. főisk. tanára (1999. júl. 1-jétől). Gazdaságszociológiával, elsősorban a váll.-i érdekeltség és magatartás összefüggéseinek vizsgálatával, majd a vezetői és szervezeti magatartás és a vezetőképzés kérdéseivel fogl. Az MKKE-n a Szociológia Tanszék egyik megalapítója. Az 1990-es években a GATE-n a főisk. szintű agrármenedzser-képzés megszervezője (1993-1994). Az MTA Szociológiai Biz. (1967-1978), az Ipargazdasági Biz. (1967-1975), a Munkatud. Biz. tagja (1970-től). A Vezetés- és Szervezéstud. Biz. elnöke (1996-1999). A Szoc. Országok Közp. Vezetőképző Int.-ei Igazgatótanácsának elnöke (1986-1989). Hevesi Gyula-emlékérem (1986), M. Felsőoktatásért Emlékérem (1994), GATE-emlékérem (1999). F. m.: A lakóhely, mint közösség. Szociológiai tanulmányok. Szelényi Ivánnal. (Bp., 1967); Ipari munkások politikai aktivitása. Molnár Lászlóval, Szalai Bélánéval. (Bp., 1970); Vállalati érdekeltség, magatartás és tartalékok főbb összefüggései ipari vállalatoknál. A nem intézményesített vállalati tartalékok szociológiai vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1973); Érdekeltség, magatartás, tartalékok. (Bp., 1976); A szervezeti realitások, a vezetői magatartás és a vezetőképzés néhány alapvető összefüggése a hatvanas évektől napjainkig Magyarországon. Doktori értek. (Bp., 1994); A magyar vezető-, menedzser- és üzletemberképzés helyzete. Tóth Imrével, Trethon Ferenccel. (Bp., 1994); Vezetési ismeretek és módszerek. (Bp., 1999); Nemes Gerzson (1902. okt. 17. Jászkisér - 1988. jan. 24. Szolnok): vízépítő mérnök. - A József Műegyetemen mérnöki okt. szerzett (1928). A Tisza-Szamosközi Ármentesítő Társulat szakaszmérnöke (1928-tól), a Fertő-tó és a Bódva folyó szabályozási munkálatainak résztvevője (1931-1932), az Ecsedi láp-Szamos Balparti Ármentesítő Társulat szakaszmérnöke (1932-1933), a Pest-vm.-i Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat szakaszmérnöke (1933-1938), a Balatoni Nagyberek Lecsapoló Társulat ig. mérnöke (1938-1945), a Gerje-Perje Ármentesítő Társulat szakaszmérnöke (1945-1948). A Szolnoki Vízgazdálkodási Körzet mérnöke, majd csoportvezető főmérnöke, a Szolnoki Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hív. műsz. vezetője, a Közép-Tiszavidéki (Szolnoki) Vízügyi Igazg. Műsz. Oszt. osztályvezető h.-e. osztályvezetője, majd a Műsz. Tervezési, végül a Vízrendezési és Vízhasznosítási Oszt. osztályvezetője, ún. védelemvezető h. főmérnöke (1949-1974), nyugdíjas műsz. tanácsadója (1974- től). Jelentős szerepet játszott az Ecsedi-láp, a Fertő tó, a Duna-völgy, a Balaton vízügyi munkálataiban, a tiszai árvizek elleni védekezésben. A