Révai Új Lexikona 15. Nem-Rab (Szekszárd, 2005)
O - Ölbő - Öllős Géza, vízépítőmérnök, hidrológus - Ölved (szlovák: Trenčianske Jastrabie) - Ölvedi Ignád; Ölvedy, hadtörténész, honvédtiszt - Ölyvös (ukrán: Vilhivka) - Ömböly
453 Európai Egyházak Konferenciájának elnöke és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke által aláírt Charta Oecomenica (2001) az európai egyházak együttműködését szabályozza. A mo.-i egyházak találkozói 1987 óta folyamatosak; először Debrecenben 1987-ben, Esztergomban 1988- ban tárgyalt a M. Katolikus Püspöki Kar elnöke és aMagyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának vezetősége. 2001-ben Mo.-on bevezették a vegyes házasságok új, ökumenikus liturgiáját. Irod.: 50 éves az Ökumenikus Tanács Magyarországon. Szerk. Hafenscher Károly. Sajtó alá rend. Pintér Katalin. (Bp., 1993); Ökumenikus énekeskönyv. (Bp., 2001); Dolhai Lajos: Bevezetés az ökumenizmusba - katolikus nézőpontból. (Bp., 2002); Ölbő: kö. Vas m.-ben, a Kőris-patak mellett, Sárvártól ÉNy-ra. L: 1009 (1900), 1136 (1949), 840 (1990), 757 (2001). Vallás: r. k.: 1140, izr.: 14 (1930). Határa: 2354 ha (1984). Ebből 1426 ha szántó, 231 ha rét, legelő, 499 ha erdő. Kk. a Sárvári járásban, 1913-ig a felsőpatyi körjegyzőségben, majd körjegyzőségi székhely volt. 1950-től önálló tanácsú kö. 1990-től önkormányzat irányítja. Mg.-i jellegű település. Legnagyobb földbirtokosa br. Baich Mihály (2068 kh, 1935). 1950-ben alakult a Kossuth és a Petőfi Tszcs, amelyek még abban az évben egyesültek Kőrismente Mgtsz néven; ez 1968-ban egyesült a salfai és a szelestei mgtsz-szel. 1997-ben a falu alatti szén-dioxidmezőre lefejtő telepet építtetett a Messer-MOL Kft. - Kereskedelem, Hangya Szöv., az 1940-es évek második felétől földműves-szöv., majd ÁFÉSZ. 1948-ig r. k. elemi isk., majd a körzetesítésig ált. isk. 1910-ben, 1914-ben, 1950-ben épült új isk. A kö.-ben a két vh. között r. k. ifj. egyesület (1922), leventeegyesület és lövészegyesület működött. 1962-ben épült a kultúrház. - R. k. templom (1857). Az I. vh.-s emlékmű Kallós Ede munkája. Öllős Géza (1928. febr. 2. Apácaszakállas): vízépítőmérnök, hidrológus. Az ÉKME-n vízépítőmérnöki okt. szerzett (1951), a műsz. tudományok kandidátusa (1961), doktora (1978). Az ÉKME, ill. a BME Építőmérnöki Kar I. sz. Vízépítéstani Tanszék tanársegéde (1951-1952), a Hidraulikai Laboratórium mérnöke (1952-1954), laboratóriumvezető tud. munkatársa (1954-1964), a Vízgazdálkodási Tanszék, ill. a Vízgazdálkodási és Vízépítési Int. egy. docense (1964-1979), a Vízellátás-csatornázás Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1979-1995), a Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék emelitúsz professzora (1996- tól). Kút- és karszthidraulikai kutatásokkal, víz- és szennyvíztisztító berendezések hidraulikai vizsgálatával fogl. Az MTA Vízgazdálkodás-tud. Biz. tagja, a Vízellátási és Csatornázási Albiz. elnöke (1969-től). A M. Hidrológiai Társaság Vízellátási és Hidrogeológiai Szakoszt. titkára (1955-1958), elnökségi tagja (1958-tól). Az International Water Supply Association M. Nemzeti Biz.-ának alelnöke (1970-től). Vásárhelyi Pál-emléklap (1956), Wein János-emlékérem (1962), Schafarzik Ferenc-emlékérem (1971), Bogdánfy Ödön-emlékérem (1979), Eötvös Loránd-díj (1990), Szent-Györgyi Albert-díj Omboly (1994), Kvassay Jenő-emlékérem (1995), Gábor Dénes-díj (1996), Reitter Ferenc-díj (2003). A Hidrológiai Közlöny felelős szerkesztője (1959-1986), a szerkesztőbiz. elnöke (1986-tól). F. m.: Vízellátás és csatornázás. I—II. Borsos Józseffel. (Bp., 1969); A vákuumkutas talajvízszint-süllyesztés hidraulikai alapjai. Doktori érték. (Bp., 1977); Vízellátás. (Bp., 1987); Csatornázás. (Bp., 1990); Szennyvíztisztítás. (Bp., 1991); Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése. I.n. (Bp., 1994-1995); Víztisztítás-üzemeltetés. (Bp., 1998). Ölved (szlovák: Trencianske Jastrabie): falu a Báni-medence ÉNy-i peremén, Trencséntől DK- re. - 1919-ig Mo. (Trencsén vm.), 1920-tól Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia része. - L: 634, ebből 494 szt., 26 magyar, 18 n., 43 lengyel (1900), 873, ebből 866 szt. (1930), 1220, ebből 1209 szt., 11 cseh (1991). Vallás: r. k.: 590, szr.: 26 (1900), r. k.: 1086 (1991) . Határa: 2272 kh (1900). - Kk. a Báni járásban, a bercsényi körjegyzőségben. Lakossága ág.-gal fogl., amint a h. kőbányában dolgozott. - 1950-1966 között erdészeti szakisk. működött. Kastélya 1937-ben épült. R. k. templomát az 1930- as években emelték. Határában ásványvízforrás és üdülőtelep található. Ölvedi Ignác: Ölvedy (1922. jan. 16. Marosjára): hadtörténész, honvédtiszt. A moszkvai Lenin Katonai Politikai Akad.-n végzett (1954), a hadtudományok kandidátusa (1965), doktora (1992) . A M. Honvédség tisztje, politikai munkatársa (1945-1954), a Sztálin Katonai Politikai Akad.-n a parancsnok tanulmányi h.-e (alezredesi rangfokozatban, 1954-1957), a Zrínyi Miklós Katonai Akad. Hadtörténelem Tanszék tanára, tanszékvezető-h.-e, majd tanszékvezetője (1957— 1977), főisk. tanára (ezredesi rangfokozatban, 1995. dec. 31-éig). A II. vh. hadtörténetével, Mo. II. vh.-s szerepével fogl. Új adatokat tárt fel Mo. hadbalépésének körülményeivel, ill. a kassai bombázás hátterével kapcsolatban. F. m.: A budai Vár és a debreceni csata. Horthyék katasztrófapolitikája 1944 őszén. (Bp., 1970; 2. átd. kiad. 1974); Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, 1950-1970. (Bp., 1971); Magyarország felszabadítása. Tóth Sándorral, Nagy Gáborral. (Bp., 1975; 3. kiad. 1980); Az 1. magyar hadsereg története. 1944. január 6-ától október 17-éig. (Bp., 1989); Ölyvös (ukrán: Vilhivka): falu Kárpátalja-i részén, Nagyszőllőstől É-ra. 1919-ig Mo. (Ugocsa vm.), 1919-től Csehszlovákia, 1939-től ismét Mo., 1944-től a SZU, 1991-től Ukrajna része. - L: 1269, ebből 1094 rusz., 9 magyar, 165 n. (1900). Vallás: g. kat.: 1099, izr.: 164 (1900). Határa: 2032 kh (1900). - Kk. a Tiszáninneni járásban. Körjegyzőségi székhely volt. - Kereskedelem: fogyasztási szöv., pénzügyek, hitelszöv. A 20. sz. első felében áll. elemi isk. működött. A 20. sz. közepén olvasókör tevékenykedett. Híresek fazekasai és fémművesei. Gyógyvizű forrása van. Ömböly, kö. Szabolcs-Szatmár-Bereg m.-ben, Nyírbátortól DK-re, a rom-magyar határ mellett. - L: 809 (1949), 525 (1990), 460 (2001). Határa: 3035 ha (1984). Ebből 853 ha szántó, 1579 ha erdő.1947-ben a Nyírpilishez tartozó Zsuzsanna-major lakott területből ~ néven önálló közgé szervezték.