Révai Új Lexikona 15. Nem-Rab (Szekszárd, 2005)
P - Petre (Petrovoszelló, 1910-ig Románpetre, német: Petersdorf, román: Roman Petre, szerb 1918-ban Petrovoselo, 1918-1922 között Banatsko Petrovo Selo, 1922-től Vladimirovac) - Petrelény (Petrilenyzavoeny, román: Petrileni) - Petrenkó János, politikus, magánvállalkozó - Petrény (román: Petreni) - Petres (Péterfalva, román: Petriş, német: Petersdorf-Bistritz, szász: Peterschdref) - Petresd (román: Petreşti, német: Petersdorf) - Petresfalva (Petrosnica, román: Petroşniţa) - Petress István, szerkesztő-riporter
Petre 738 rési oszt. mb. vezetője (1949), a Mg.-i Igazg. (1949-1950), a Földművelésügyi Min. (FM) Igazgatási, ill. Öntözési és Talajjavítási Főoszt. előadója (1950-1951), a Mg.-i Vízügyi Tervező Iroda tgja (1951-1953), az Orsz. Vízügyi Igazg. főmérnöke (1953-1954). Az Öntözési és Talajjavítási, ill. az Öntözési és Rizstermesztési Kat. Int.-ben Frank Melanie aspiránsa (1954-1957), a Rizsoszt. vezetője (1957-1959), az int. igh.-e (1959-1960), az FM Öntözési Igazg.-a vezetője (1960-1962). Az Agrártud. Egyetem, ill. a GATE Mezőgazdaság-tud. Kar Földműveléstani és Növénytermesztéstani Tanszék egy. docense (1962-1967), egy. tanára (1967-1974), az általa megszervezett Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1974-1995), közben a kar dékánja (1967-1970), majd az egyetem rektora (1987-1990). Az öntözés mg.-i, agrotechnikai és biológiai kérdéseivel fogl. - Nemzetk. Öntözési és Vízrendezési Szövetség M. Nemzeti Biz.-ának titkára. - Vitális Sándor-díj (1988). F. m.: Mezőgazdaságtan. A vízgazdálkodás mezőgazdasági alapjai. (Bp., 1966); Növénytermesztés és vízgazdálkodás. Balogh Jánossal. (Bp., 1969; 2. kiad. 1971); Az öntözött növényállományok vízigénye. Doktori értek. (Gödöllő, 1970); Az evapotranszspirációs kutatások magyarországi helyzete és nemzetközi vonatkozásai. Balogh Jánossal. (Bp., 1974); A vízgazdálkodás fejlesztésének távlatai, különös figyelemmel a földhasználatra. (Bp., 1987): Petre (Petrovoszelló, 1910-ig Románpetre, német: Petersdorf, román: Roman Petre, szerb: 1918- ban Petrovoselo, 1918-1922 között Banatsko Petrovo Selo, 1922-től Vladimirovac): falu a Bánság D-i részén, a Delibláti-homokpusztában, Pancsovától ÉK-re. 1918-ig Mo. (Torontál vm.), 1918-tól a Szerb-Hor.-Szl. Királyság, ill. 1929-től Jugoszlávia, 2003-tól Szerbia-Montenegró része. 1941-1944 között a katonai megszállás alatt volt. - L. 6031, ebből 60 magyar, 117 n., 88 szerb, 5677 rom. (1900), 4539, ebből 25 magyar, 2127 szerb, 1964 rom., 165 cigány (1991). Vallás: r. k.: 165, g.kel.: 5769, ev.: 14, ref.: 19 (1900). Határa: 13 059 kh (1909). Nk. az Alibunári járásban. A falutól Ny-ra földgázlelőhely van. 1912-ben népzenei gyűjtőúton itt járt Bartók Béla zeneszerző. - Román g.kel. templom (1859-1863). Erzsébet királyné szobra (1899) az I. vh. után eltűnt. - Vízszegény terület, évtizedek óta gond a vízhiány. - 1911-ben tűzvész, 1928-ban óriási homokvihar pusztított. Petrelény (Petrilenyzavoeny, román: Petrileni): falu a Belényesi-medence D-i részén, Belényestől DDK-re. 1919-ig Mo. (Bihar vm.), 1919- től Románia része. - L: 403 rom. (1900), 495 (1941), 600, ebből 519 rom., 81 cigány (1992). Vallás: g.kel.: 403 (1900), 595 (1992). Határa: 1022 kh, a fele szántó, 224 kh osztatlanul az egykori úrbéreseké, 192 kh a nagyváradi r. k. püspökségé (1909). - Kk. a Vaskohi járásban, a rényi körjegyzőségben. Petreni —Homoródszentpéter, —Petrény Petrenkó János (1940. márc. 30. Ózd): politikus, magánvállalkozó. - Ózdon elektrolakatos szakmunkás-bizonyítványt szerzett (1957). Az Ózdi Kohászati Üzemek villamostekercselő műhelyének elektrolakatosa (1955-1979), közben Arlón megalapította nagykopású anyagokkal foglalkozó vállalkozását (1971), de csak 1979-től lett főfoglalkozású kisiparos. A főként plazma- és fémfúrással foglalkozó PEKO Művek (1979- 1989), ill. a PEKO Acélip. Művek és a PEKO Üzletház tulajdonosa (1990-1994), a járműkerékgyártással foglalkozó Pekonit Rt. résztulajdonosa (1992-től). Az MSZMP (1962-1989), ill. az MSZP tagja (1989-1992). Az MSZP ogy.-i képviselője (Borsod-Abaúj-Zemplén m.-i lista, 1990-1994), a frakcióból való kilépésétől a ciklus végéig független képviselő (1992. ápr.-1994), ogy.-i képviselőjelölt (független, 1994). A Liberális Polg. Szövetség-Vállalkozók Pártja tagja (1992. máj.-júl.) és alelnöke (1992. jún.-júl.), majd a Palotás János által vezetett Köztársaság Párt alapító tagja (1992. nov.-1993. nov.). Petrény (román: Petreni): falu a Hunyadi-medencében, a Kenyérmezőn, Piskitől D-re. - 1919- ig Mo. (Hunyad vm.), 1919-től Románia része. - L: 645, ebből 616 rom. (1900), 493 (1941), 515, ebből 504 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 639 (1900), g.kel.: 444, pünkösdista: 52 (1992). Határa: 1769 kh, amelyből 614 kh a közbirtokosoké (1909). Kk. a Dévai járásban, a bácsi körjegyzőségben. Petreş —Mezőpetri Petres (Péterfalva, román: Petriş, német: Petersdorf-Bistritz, szász: Peterschdref): falu a Szamos-menti-dombság és a Kelemen-havasok találkozásánál, Besztercétől DK-re. - 1919-ig Mo. (Beszterce-Naszód vm.), 1919-től Románia, 1940- 1944 között ismét Mo. része. - L: 1181, ebből 835 n., 120 rom. (1900), 1149 (1941), 1090, ebből 854 rom., 228 cigány (1992). Vallás: ev.: 1015, g. kat.: 127 (1900), g.kel.: 1055 (1992). Határa: 5064 kh, 2693 kh a kö.-é (1909). - Kk. a Jádi járásban. Körjegyzőségi székhely volt. - A 20. sz. első évtizedeiben gazdakör működött. - Ev. temploma (13-14. sz.) szentélye gótikus. Tornya 1820-ban épült. Petresd (román: Petreşti, német: Petersdorf): falu az Erdélyi-érdig. ÉNy-i lábánál, Brádtól DNy-ra. 1919-ig Mo. (Hunyad vm.), 1919-től Románia része. L: 263 rom. (1900), 189 (1941), 72 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 263 (1900), 70 (1992). Határa: 938 kh, a fele szántó; 185 kh a kö.-é (1909). Kk. a Marosillyei járásban, a burzsuki körjegyzőségben. Petresfalva (Petrosnica, román: Petroşniţa): falu a Krassó-Szörényi-érdig. K-i lábánál, a Temes folyó mellett, Karánsebestől D-re. 1919-ig Mo. (Krassó-Szörény vm.), 1919-től Románia része. - L: 1103, ebből 1083 rom. (1900), 1204 (1941), 1050, ebből 1048 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 1087 (1900), g.kel.: 894, baptista: 155 (1992). Határa: 4872 kh, közel a fele erdő; 1126 kh a kö.-é, 2153 kh a karánsebesi vagyonkö.-é (1909). - Kk. a Karánsebesi járásban, a bökényi körjegyzőségben. Petress István (1933. febr. 12. Bp. - 2002. szept. 17. Bp.): szerkesztő-riporter. - Testvére Petress Zsuzsa színésznő. - Az ELTE BTK-n m. nyelv és irodalom-újságírás szakon szerzett oki. (1958). - A M. Rádió belső munkatársa (1957-től). Számos