Révai Új Lexikona 16. Rac-Sy (Szekszárd, 2005)
S - Sikula (román: Şicula) - Silbersdorff László, gépészmérnök - Silling István, nyelvész, néprajzkutató - Sillye Jenőné Hönsch Irén; Károly Lajosné, sakkozó - sílövészet, biatlon
Sikula 678 JATE TTK-n a térinformatika (1988-tól), az ELTE TTK-n a regionális kutatások módszertana és a térinformatika (1989-től), a BKE-n a városmarketing előadója (1996-tól). - Regionális kutatásokkal, a regionális fejlődés és a lakossági infrastruktúra összefüggéseivel fogl. A Nemzetk. Földrajzi Unió Keresk. Biz. tagja (1985-től), VB tagja (1988-1992), MTA Alkotó Ifjúság Díja (1978, 1988), MTA Alkotói Díja (1984), a Debreceni Akadémiai Biz. Alkotó Díja (1985), Szádeczky-Kardoss Elemér-díj (1991). F. m.: Magyarország falutípusai. Beluszky Pállal. (Bp., 1982); Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi településeinek lakossági infrastruktúra-elemzése matematikai-földrajzi módszerekkel. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1986); Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossági infrastruktúrája. (Miskolc, 1987); Jász-Nagykun-Szolnok megye infrastruktúrája. Szerk. (Pécs, 1990); Városok és aprófalvak infrastruktúrája. Kőszegfalvi Györggyel. (Bp., 1993); Kazincbarcika - zsákutca vagy útelágazás? Szerk. (Bp., 1994); Budapest térképeken. CD-Rom. Szerk. (Bp., 1997); Marketingföldrajz. Doktori értek. is. (Bp., 2000). Sikula (román: Sicula), v. az Alföld K-i szegélyén, a Fehér-Körös jobb partján, Kisjenő és Borosjenő között. - 1919-ig Mp. (Arad vm.), 1919-től Románia része. - L: 3500, ebből 2970 rom., 518 magyar (1900), 3532 (1941), 2592, ebből 2560 rom. (a közig.-ilag hozzá tartozó lakott helyekkel együtt 4974, 1992). Vallás: g.kel.: 2933, r. k.: 413 (1900), g.kel.: 2300 (1992). Határa: 8102 kh, nagyobbrészt szántó, amelyből 885 kh osztatlanul az egykori úrbéreseké, 5005 kh br. Solymosy Lászlóé (1909). Kk.: 1907-től nk. a Borosjenői járásban. - A 20. sz. első felében gőzmalom üzemelt. - 1914-ben áll. elemi isk. nyílt. Népművészeti közp. Silas Nyitraszil Silagiu -Nagyszilas Silbersdorff László (1902. jan. 14. Tata-Tóváros - 1979. ápr. 20. Bp.): gépészmérnök. - A József Műegyetemen gépészmérnöki okt. szerzett (1924), a műsz. tudományok kandidátusa (1963). A József Műegyetem Gépész- és Vegyészmérnöki Kar Gépészmérnöki Oszt. Mechanika Tanszék tanársegéde (1925-1929), állástalan munkanélküli (1929-1932), a diósgyőri Mávag Újgyárának beosztott mérnöke (1932-1943), a Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt. műsz. osztályvezetője (1943— 1944). A II. vh. után a Bp.-i Rendőr-főkapitányság mérnöke (1945), a Vadásztölténygyár üzemvezető főmérnöke (1945-1947), a Nehézip. Közp., ill. a Nehézip. Min. és egyéb ágazati szakmin.-ok csoportvezető mérnöke (1947-1952), a Gazdasági Műsz. Akad. Nehézip. I. Oszt. osztályvezető főelőadója (1952-1953). A szolnoki Közlekedési Műsz. Egyetem Gépelemek Tanszék tanszékvezető egy. docense (1953-1956), az ÉKME Közlekedési Üzemmérnöki Kar Mechanika-Gépelemek Tanszék egy. docense (1956-1964), tanszékvezető egy. tanára (1964-1967), közben a kar dékánhe (1957-1962), dékánja (1963-1967). Közlekedésgépészmérnöki kérdésekkel, elsősorban gyártáselőkészítéssel, minőségellenőrzéssel, hidegtechnológiai gyártástervezéssel, a gumi, mint szerkezeti anyag szilárdságtanának feltárásával, ill. ezzel összefüggően a járművek rugózásával fogl. F. m.: Korszerű gyártáselőkészítés. (Bp., 1951); Gépészeti ismeretek. Gépelemek. (Mérnöki kézikönyv. 4. köt. Bp., 1961); Vasúti járművek gumirugózása. Kand. értek. (Bp., 1963); Lengéstan. 1-2. (Bp., 1963-1965); Sínen futó járművek gumirugózása. (Bp., 1966). Irod.: S. L. (A jövő mérnöke, 1979. máj. 24.). Silea —Magyarsülye Silea Nirajului —Nyárádselye Silická Jablonica -~Jablonca Silingyia —Sesend Silivas -^Mikószilvás Silivaşu de Câmpie —Mezőszilvás Silling István (1950. szept. 5. Bácskertes): nyelvész, néprajzkutató. Az Újvidéki Egyetem BTK-n magyartanári okt., majd nyelvjárástanból magiszteri címet szerzett (1999). Az apatini középisk. tanára, a zombori Történelmi Levéltár levéltárosa. Az Újvidéki Egyetem Zombori Tanítóképző Karának tanársegéde (1995-1999), egy. docense (1999-2003), tanszékvezető egy. docense (2000-2003), egy. rk. tanára (2003-tól); a kar szabadkai tagozatán is tanít. A Vajdaságban elsőként kezdte kutatni a vajdasági m.-ok népi vallásosságát, archaikus népi imádságait. A bácskertesi állandó néprajzi gyűjtemény létrehozója és őre (1990-től). - A M. Néprajzi Társaság külföldi 1., az MTA köztestületi, a debreceni Néprajzi Látóhatár kiadótanácsának tagja. - Üzenet-díj (1996), a Kiss Lajos Néprajzi Társaság Kiss Lajos Emlékplakettje (1996). F. m.: Ismeretlen anyám. Kupuszinai népballadák és balladás dalok. (Újvidék, 1989); Boldogasszony ablakában. Népi imádságok és ráolvasások Kupuszináról. (Újvidék, 1992); Kupuszinai tájszótár. (Újvidék, 1992); Templomok, szentek, imádságok. Tanulmányok a vajdasági népi vallásosság tárgyköréből. (Újvidék-Tóthfalu, 1994); Kínján esék esete. Vajdasági archaikus népi imádságok. (Újvidék, 1995); Tegnap és ma. Adalékok Nyugat-Bácska néprajzához. (Újvidék, 1998); Útjaim. Versek. (Apatin, 1999); Megszentelt jeleink. A 250 éves Kupuszina szabadtéri vallási emlékei. (Kupuszina, 2001); Vallási néphagyomány. írások a vajdasági népi vallásosság köréből. (Újvidék, 2002); Vajdasági népi imádságok és nyelvezetük. (Újvidék, 2003). Sillye Jenőné Hönsch Irén; Károly Lajosné (1932. máj. 24. Kassa), sakkozó. - A Kistext, a Vasútépítő Lomokotív, ill. a Vasútépítő Törekvés, a MÁV Igazg. sakkozója (1950-1979). Mester (1957). - Sakkban olimpiai 4. (1957); 3-szoros m. bajnok (1957, 1959, 1960), m. bajnoki 2. (1956, 1965); 28-szoros vál. (1957-1966). Levelezési sakkban olimpiai 4. (1974-1979); 13-szoros vál. (1969-1979). sílövészet, biatlon, sífutásból és lövészetből álló összetett téli sportág. A sportág versenyszámai férfi 10 km sprint, 15 km tömegrajtos, 20 km egyéni indításos, 4x7,5 km-es váltó és csapat, ill. női 7,5 km sprint, 15 km egyéni indításos, 12,5 km tömegrajtos, 4x7,5 km-es váltó és csapat. A versenyzők a zászlókkal kijelölt pályán haladnak, a pá