Révai Új Lexikona 16. Rac-Sy (Szekszárd, 2005)
S - Simon István, Cs.(ókai), költő, újságíró - Simon István, biofizikus - Simon István; álneve Czikora Antal, történész, szerkesztő - Simon Istvánné, Pozsa Magdolna, népi iparművész, hímző - Simon János, kosárlabdázó
687 római múltból táplálkozott. Az 1960-as évek elejétől versművészetében az addig is kötött formák a szonettformával teljesedtek ki, s a társ, valóságra és a változó világra való figyelés maradt verseinek legfőbb jellegzetessége. Népszerűsítő célzatú esszét írt a m. irodalom történetéről (1973), és szöveggyűjteményt is válogatott hozzá, amely sötét színeivel az 1970-es évektől átalakuló lírájának új irányát jelzi. A M Írók Szövetségének titkára (1971-től), főtitkárh.-e (1974-től). József Attila-díj (1952,1954,1967), Kossuth-díj (1955), Batsányi János-díj (1967), SZOT-díj (1971), Graves-díj (posztumusz, 1975, Rapszódia az időről c. verséért). F. m.: Egyre magasabban. (Bp., 1944); Tanú vagyok. (Bp., 1950); Hajnali lakodalmasok. (Bp., 1952); Érlelő napok. (Bp., 1953); Nem elég. (Bp., 1955); Himnusz az értelemhez. (Bp., 1956); Felhő és árnyéka. (Bp., 1956); Pacsirtaszó. (Bp., 1958); A Jangce vitorlái. (Bp., 1959); Februári szivárvány. (Bp., 1959); Almafák. (Bp., 1962); Gyümölcsoltó. (Bp., 1964); A virágfa árnyékában. (Bp., 1964); Szőlő és gesztenye. (Bp., 1966); Verőfény. (Bp., 1968); Forró égöv alatt. (Bp., 1969); Gyalogútról a világba. (Bp., 1970); Örök körben. (Bp., 1973); Bakony. Fotóalbum. (Bp., 1973); A magyar irodalom. (Bp., 1973); Rapszódia az időről. (Bp., 1975); Gyönyörű terhem. (Bp., 1976); írószobák, interjúk. (Bp., 1976); A sümegi vadgesztenyék. (Bp., 1979); Válogatott versei. (Bp., 1980); Szemek emléke. (Bp., 1986). Irod.: Vári Mihály: A költészet forrásvidéke. (V. M.: S. I.nál Bazsiban, 1965); Bertha Bulcsú: Interjú S. I.-nal. (Jelenkor, 1972); Mocsár Gábor: S. I. (Tiszatáj, 1975); Búcsú S. I.-tól. Somogyi Tóth Sándor, Garai Gábor, Illyés Gyula, Kiss Ferenc: Zelk Zoltán írása. (Élet és Irodalom, 1975); Kovács Sándor Iván: S. I. (Kortárs, 1975); Bodnár György: Törvénykeresők. (Bp., 1976); Fülöp László: S. I. lírája. (Irodalomtörténet, 1976); Balázs Mihály: S. I. (B. M.: Forrásvidék. Bp., 1990); Laczkó András: S. I. (Bp., 1999); Simon István: Cs.[ókai] (1942. okt. 19. Terján): költő, újságíró. - Adán konyhakertészeti szakisk.-t végzett (1960). Mostarban a mg.-i főisk. kertészeti szakán szerzett okt. (1967). - A csókai mg.-i birtok agronómusa (1968-1972), a Magyar Szó újságírója (1972-től). Versei szülőföldjéhez, a vajdasági létélményhez kapcsolódnak. Szociográfiai írásaiban elsősorban szülőfalujával és a Bánáttal fogl. Híd Irodalmi Díj (1994); F. m.: Utak keresztje. Versek. (Újvidék, 1971); Ahogy a vadkörtefa. Versek. (Újvidék, 1980); Varasodás. Versek. (Újvidék, 1992); Sóvirág. Észak-Bánát szociográfiájához. (Újvidék, 1993); Szülőfalum, Terján. (Újvidék, 1994); Lehasadt ág. Versek. (Kanizsa, 1995); Virulsz-e még szülőföldem? (Zenta, 1997); Romok. Andruskó Károllyal. (Zenta, 1998); Sziromeső. Gyermekversek. (Újvidék, 1998); Ahol a part szakad. Versek. (Szabadka, 1999); Tisza menti mozaik. (Tóthfalu, 2001); Parlagmagány. Vál. versek. (Zenta, 2005). Simon István (1947. jan. 15. Bp.): biofizikus. Az ELTE TTK-n fizikusoki. szerzett (1969), a biológiai tudományok kandidátusa (1975), doktora (1987), habilitált (biológia, 1996; fizika, 1997), magántanári kinevezést nyert (1997). Az MTA Enzimológiai Int., ill. az MTA Szegedi Biológiai Közp. (SZBK) tud. segédmunkatársa (1969-1971), tud. munkatársa (1971-1975), tud. főmunkatársa (1975-1987), tud. tanácsadója (1987-től). Az Simon UNESCO trieszti Nemzetk. Elméleti Fizikai Közp. külső munkatársa (1992-től). A Cornell Egyetem (1975-1976, 1986-1987, 1989-1990), a Minnesota Egyetem vendégprofesszora (1981-1982). Az ELTE Doktori Isk. oktatója (1997-től), c. egy. tanár. Fehérjék és egyéb biopolimerek kisszögű röntgenszórással, ill. spektroszkópiai módszerekkel történő szerkezetvizsgálatával, konformációs energiaszámítással és matematikai statisztikai eljárásokkal fogl. A M. Biofizikai Társaság elnökségi tagja. Akadémiai Ifjúsági Díj (1973), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998). F. m.: Kisszögű röntgenszórás alkalmazása fehérjék térszerkezetének vizsgálatára. Kand. értek. (Bp., 1974); Hydrogen Exchange and the Dynamic Structure of Proteins. Woodward, C.-vel, Tüdhse, E.-vel. (Molecular and Cellular Biochemistry, 1982); A fehérje-térszerkezetek kialakulásának és stabilitásának egységes modellje. Doktori értek. (Szeged, 1986); Interresidue Interactions in Protein Classes. Dosztányi Zs.-vel, Gugolya Z.-vel. (Proteins, 1997); Membrane Topology of Human MRP Homologs. Többekkel. (Cytotechnology, 1998); TM Or Not TM: Transmembrane Protein Prediction with Low False Positive Rate Using DAS-TM Filter. Többekkel. (Bioinformatics, 2004); PDR-TM: Selection and Membrane Localization of Transmembrane Proteins in the Protein Data Bank. Többekkel. (Nucleic Acids Research, 2005). Simon István; álneve Czikora Antal (1962. febr. 24. Kecskemét): történész, szerkesztő. Az ELTE BTK-n történelem-könyvtár-m. szakon végzett (1988). - A Néprajzi Múz. könyvtárosa (1988. jan.-szept.), az Akad.-i Kiadó Lexikonszerkesztősége munkatársa (1988-1996), a M. Nagylexikon Kiadó Rt. történész szakszerkesztője (1997-től). - A Révai Új Lexikona munkatársa (1996-tól). Szerzőként, ill. szerkesztőként részt vett az Akadémiai Kislexikon (1-2., 1989-1990), a Magyar Nagylexikon (1-19. köt., 1993-2004), az Új Magyar Életrajzi Lexikon (1-5. köt., 2001-2004) és az Általános Kislexikon (1-2. köt., 2005) elkészítésében. C. Cook és J. Stevenson Világtörténeti kézikönyve (1995) m. kiadásának szerkesztője, ill. az 1989-1993 közötti évek szerzője. Simon Istvánná, Pozsa Magdolna (1927 Szentistván): népi iparművész, hímző. Gyermekként sajátította el a matyó hímzés hatását mutató szentistváni hímzés technikai és tervezési tudnivalóit. A Matyó Népművészeti és Háziip. Szöv. szentistváni részlegének vezetője. Kis Jankó Bori-nívódíjas (1969,1976) hímzései Kecskeméten, a Népi Iparművészeti Múz. kiállításán és Mezőkövesden, a Matyóházban láthatók. - Népi iparművész (1960), a Népművészet Mestere (1978), Simon János (1929. márc. 1. Budafok), kosárlabdázó. - A SEKI-n edzői oki. szerzett (1962). - A Budafoki MTE (1947-1950), a Bp. Honvéd kosárlabdázója, kis- és nagypályás kézilabdázója (1951-1966). - Kosárlabdában olimpiai résztvevő (1952, 1960), Európa-bajnok (1955), Eb 2. (1953), Eb 4. (1959, 1963); főisk. világbajnok (1954); 13- szoros m. bajnok (1953,1954,1955,1957,1957/58, 1958/59, 1959/60, 1960/61, 1961/62, 1962/63, 1964, 1965, 1966); m. kupagyőztes (1954, 1966).