Révai Új Lexikona 16. Rac-Sy (Szekszárd, 2005)

S - Salamás (Gyergyósalamás, román: Sărmaş) - Salamin Pál, mérnök - Salamon (Salamonc, német: Schalledorf, szlovén: Šalamonci, Šalamenci) - Salamon Ágnes, Zrubka Jánosné, evezős, edző, testnevelő tanár - Salamon András, rendező - Salamon Antal, orvos, traumatológus, kézsebész

463 Salamás (Gyergyósalamás, román: Sărmaş), kö. a Gyergyói-havasok Ny-i oldalán, az Őz-hegy lábánál, a Maros mellett, Gyergyószentmiklóstól ÉNy-ra.­­ 1919-ig Mo. (Csík vm.), 1919-től Romá­nia része, 1940-1944 között ismét Mo.-hoz tarto­zott. - L: 1485, ebből 1340 rom. (1900), 2291 (1941), 2691, ebből 2329 rom., 353 magyar (a közig.-ilag hozzá tartozó lakott helyekkel együtt 4283, 1992). Vallás: g. kat.: 1360 (1900), g.kel.: 2189, r. k.: 378 (1992). Határa: 3433 kh (1909). - Kk. a Gyergyó­­szentmiklósi járásban, a gyergyóvárhegyi kör­jegyzőségben. - R. k. temploma 1900-ban épült. Előtte kopjafa áll. 3 g.kel. temploma van. Salamonci —Salamon Salamin Pál (1913. ápr. 23. Bp. - 1984. okt. 22. Bp.): mérnök. - A József Nádor Műsz. és Gazda­ságtud. Egyetemen (M­MGE) mérnöki okt. szer­zett (1940), a műsz. tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).­­ Az Orsz. Öntö­zésügyi Htv. szerződéses mérnöke (1940-1941), a K-mp.-i Villamossági Rt. mérnöke (1942-1946), Bp.-en önálló tervező irodájának vezetője (1946- 1948). A M­MGE, a BME, ill. az ÉKME Mérnöki II. sz. Vízépítési Tanszék előadója (1946-1947), egy. adjunktusa (1947-1951), int.-i tanára (1951-1952), egy. docense (1952-1961) és a tanszék mb. vezető­je (1957-1958), vezetője (1961-1962), a Vízgazdál­kodási Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1962. júl. 28.-1966. dec. 31.).­­ Nagy vízépítési műtár­gyak, vízerőtelepek előmunkálataival és tervezé­si kérdéseivel, belvízvédelmi feladatokkal, bel­vízrendezési kérdésekkel fogl. A bp.-i műegye­tem, ill. a mp.-i vízügyi oktatás történetével kap­csolatos írásai is értékesek.­­ Az MTA Agrome­­terológiai Biz. tagja. A M. Hidrológiai Társaság t. tagja.­­ Bogdánffy Ödön-emlékérem (1952); Scha­­farzik Ferenc-emlékérem (1967), Steiner Lajos­­emlékérem (1979). F. m.: Vízháztartási vizsgálatok. (Bp., 1954); Belvízrend­szerek tervezése. Elméleti szempontok. (Bp., 1956); Ön­tözött területek víztelenítése. (Bp., 1959); Öntözőrend­szerek és öntözőtelepek tervezési irányelvei. Szerk. (Bp., 1960); Vízrendezések. I. (Bp., 1966); A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízren­dezés keretében. (Bp., 1978); Erózió elleni küzdelem és környezetvédelem. (Bp., 1982); A vízügyi felső- és közép­fokú oktatás 200 éve. (Bp., 1983). Irod.: Lipták Ferenc: S. P. (A jövő mérnöke, 1984); Vágás István: S. P. (Hidrológiai Közlöny, 1984). Salamon -~Pápasalamon Salamon (Salamoné, német: Schalledorf, szlovén: Salamonci, Salamonci): falu a Muravi­déken, Muraszombattól E-ENy-ra.­­ 1919-ig Mo.-hoz (Vas vm.) tartozott. 1919 után a Szerb-Hor.-Szlo. Királyság, 1929-1991 között Jugoszlávia része, de 1941-1944 között Mo.-hoz tartozott. 1991-től Szlovénia része. - L: 443, eb­ből 1 magyar, 442 szlo. (1900), 353 magyar (1941), 356, ebből 345 szb­. (1991). Vallás: r. k.: 117, ev.: 326 (1900). Határa: 941 kh (1909).­­ Kk. a Muraszombati járásban, a szentsebestyéni kör­jegyzőségben.­­ A 20. sz. első évtizedeiben a pénzügyeket a hitelszöv. intézte. Salamon Salamon Ágnes, Zrubka Jánosné (1946. máj. 4. Bp.), evezős, edző, testnevelő tanár. - A TF-en testnevelő tanári oki. (1970), evezős szakedzői oki. szerzett (1979). - Az MTK gyorskorcsolyázó­ja (1960-1968), a VM Csemege (1960-1973), az MTK, ill. az MTK-VM evezőse (1973-1976). - Kormányos négyevezősben vb 4. (1975), Eb 6. (1974). Európa-bajnok (1965), Eb 7. (1967), Eb 4. (1966), Eb 6. (1969), Eb 7. (1970); m. bajnok (1973- 1975). Kétpárevezősben m. bajnok (1966, 1968, 1971, 1974, 1975). Egypárevezősben m. bajnok (1969,1970). Nyolcevezősben Eb 5. (1969); m. baj­nok (1974).­­ M. vál. (1965-1975). Salamon András (1956. okt. 6. Bp.), rendező.­­ Gyerekszereplőként tűnt fel Sándor Pál rövid­filmjében (A nagyfülű, 1964). Játékfilmekben sze­repelt (1967-től), az MTV munkatársa (1976— 1982), közben rövid ideig a Színház- és Filmmű­vészeti Főisk. hallgatója. Dobolt a Balaton, az URH és az Európa Kiadó nevű együttesekben (1979-1981). A Mafilm (1982-1985), a Hunnia Filmstúdió munkatársa (1993-tól). Forgatókönyv­íróként, rendező-operatőrként készíti játék- és do­kumentumfilmjeit (az utóbbiakat az MTV számá­ra, főként hátrányos helyzetű emberekről). A Sa­lamon Film Kft. ig.-ja. Tanított az ELTE Szocioló­giai Int.-e Fekete Doboz dokumentumfilmes isko­­lában (1997-től), a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára (2000-től). Filmnovellái közül kettő könyv alakban is megjelent (A kutyák nem fe­lejtenek. Bp., 1996).­­ Balázs Béla-díj (2001). F. filmjei: forgatókönyvíróként: Itt a szabadság (1990); rendező-forgatókönyvíróként: Zsötem (1991); Közel a szerelemhez (1999); Getno (2004). Salamon Antal (1928. aug. 21. Nyíregyháza): orvos, traumatológus, kézsebész.­­ A POTE-n áll. orvosi oki. szerzett (1953), sebész (1957), ortopé­­dus (1960), traumatológus (1966), kézsebész szak­orvosi vizsgát tett (1994), az orvostudományok kandidátusa (1967), doktora (1979), habilitált (1994). - A POTE Anatómiai Int. gyakornoka (1950-1954), a II. sz. Sebészeti Klinika gyakorno­ka (1954-1958), egy. tanársegéde (1958-1964), egy. adjunktusa (1965-1969), egy. docense (1969— 1975). A szombathelyi Markusovszky Kórház Bal­eseti Sebészeti, ill. Traumatológiai Oszt. osztály­­vezető főorvosa (1975-1995), nyugdíjas tud. ta­nácsadója (1995-től). C. egy. tanár (1980-tól). A Lipcsei Egyetem Ortopédiai Klinika (1962-1963), a Mannheimi Egyetem Ortopédiai Klinika (1972- 1973), a Mainzi (1977) és a Hannoveri Egyetem Baleseti Sebészeti Klinika vendégkutatója (1982).­­ A sebgyógyulás biológiájával, a sérülések pathológiájával, különböző típusú íntranszplan­­tátumok szubmikroszkópos feltárásával, az ép és sérült ujjhajlító­inak és ínhüvelyek kísérletes vizs­gálatával, az ún. pupuytren betegség patológiájá­val fogl.­­ Az MTA II. sz. Klinikai és Mozgásszer­vi Bsz. tagja (1991-1997). A M. Traumatológus Társaság Kézsebészeti Szekció, ill. a M. Kézsebész Társaság vezetőségi tagja, a Traumatológiai Szak­­koll. tagja.­­ Markusovszky Lajos-emlékérem (1993), Pro Sanitate-díj (1994), M. Traumatológus

Next