Révai Új Lexikona 16. Rac-Sy (Szekszárd, 2005)
R - Rakamaz - Rakasd (Rakasdia, román: Răcăşdia) - Rakasz (ukrán: Rokosziv) - Rakató (román: Răcătău) - Rakcsányi László; Ramberger, vegyészmérnök
77 Rakamaz, v. Szabolcs- Szatmár-Bereg m.-ben, a Nyírség Ny-i szélén, a Tisza bal partján, Nyíregyházától ENy-ra. L: 4083 (1900), 5201 (1949), 5235 (1990), 5130 (2001). Vallás: r. k.: 4707, g. kat.: 291, ref.: 154, izr.: 170 (1930). Külterületi lakotthelye: Újtelep (293 fő). Határa: 4264 ha (1984). Ebből 2090 ha szántó, 473 ha kert, gyümölcsös, 915 ha rét, legelő. Nk. a Dadai felső járásban. 1950- től önálló tanácsú kö. a Nyíregyházi járásban, 1971-től nk. 1990-től önkormányzat irányítja. 2000-től v. - Mg.-i jellegű település. A legeltetéses szarvasmarha- és juhtenyésztés az 1960-as évekig meghatározó volt. Egy nagybirtok mellett a közép- és a kisbirtok volt jellemző (1935). A 20. sz.ban eleinte a burgonya-, majd a dohány- és az almatermesztés adott jövedelmet. Az első tsz, a Szikra, 1951-1960 között, a Győzelem Tsz 1960- tól üzemelt. A 20. sz. első felében gőzmalom volt. A h. ipar az 1960-as évektől indult fejlődésnek, az 1990-es években meghatározó volt a RACITA Cipőip. Szöv., a dohányfermentáló váll. h. üzeme, a Hűtőház Kft., a Tiszatej Kft., a Tiszamenti Almafeldolgozó Kft., a K-Gabona Impesc Kft. Jelentős foglalkoztató még a Bodrog Cipőip. Bt., a Tiszamenti vízmű és Vízgazdálkodási Váll. és a ~i Öntözőfürt Szöv. Kereskedelem: Hangya Szöv., az 1940-es évek második felétől földművesszöv., az 1960-as évektől a - és Vidéke ÁFÉSZ. Pénzügyek: ~i Takarékpénztár Rt. (1910), majd a takarékszöv. 1948-ig r. k., kö.- és továbbképző isk. volt, majd ált. isk. és szakmunkásképző isk., műv. ház (1958-tól) és könyvtár (1965-től). H. lap: Rakamazi Tükör (1990-). Orvos, gyógyszertár a 20. sz. eleje óta van. 1997-ben eü.-i közp. épült. Az 1990-es évektől a körzeti orvos mellett fogászati, szemészeti, nőgyógyászati és gyermekorvosi szakrendelés van. - A Tiszán közúti és vasúti híd vezet át. - R. k. templomát (1734) a II. vh.-ban a n.-ek felrobbantották, helyén 1968-ban modern templom épült. Nepomuki Szt. János szobra 1794-ből való, a Kálvária-templom 18. sz.-i. Határában a Tanácsköztársaság és a II. vh. idején is súlyos harcok voltak. A Tisza holtága, a Nagy-Morotva madár- és növényvilága ritka és értékes. A Tisza-parton kemping, ifj. tábor működik. Irod.: Balogh Géza: Huszonöt éves a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet. (Rakamaz, 1985). Dajka János: Új városunk: Rakamaz. (Nyíregyháza, 2000). Rakasd (Rakasdia, román: Răcăşdia): kö. a Krassó-Szörényi-érdig. Ny-i részén, Oravicabánya szomszédságában, DNy-ra. 1919-ig Mo. (Krassó-Szörény vm.), 1919-től Románia része. L: 2975, ebből 2910 rom. (1900), 2322 (1941), 1819, ebből 1570 rom., 215 cigány (a közig.-ilag hozzá tartozó lakott helyekkel együtt 2332,1992). Vallás: g.kel.: 2933 (1900), g.kel.: 1684 (1992). Határa: 6799 kh, nagyobbrészt szántó, amelyből 1204 kh a kö.-é, Rakcsányi 703 kh az osztrák-magyar államvasutaké (1909). - Nk. a Járai járásban. - Népművészeti közp. Rákász (ukrán: Rokosziv): falu Kárpátalja-i részén, a Tisza völgyében, Nagyszőlőstől ÉK-re. 1919-ig Mo. (Ugocsa vm.), 1919-től Csehszlovákia, 1939-től Mo., 1944-től a SZU, 1991-től Ukrajna része. - L: 2124, ebből 143 magyar, 114 n., 1866 rusz. (1900). Vallás: r. k.: 18, g. kat.: 1891, ref.: 11, izr.: 199 (1900). Határa: 6636 kh (1900), 6529 (1939). - Nk. a Tiszáninneni járásban. Saját kö.-i jegyzője volt. - Lakossága mg.-gal fogl. - A 20. sz. közepén legnagyobb birtokosai: Chitri Vencel (160 kh), Tóth Endre (455 kh). - A 20. sz. első évtizedeiben üzemelt a Trachit Kőbánya Rt. - Kereskedelem: Hangya Szöv.; pénzügyek: hitelszöv. - A 20. sz. első felében áll. elemi isk. működött. Rakató (román: Răcătău): falu az Erdélyiközéphg.-ben, az Erdélyi-érchg. K-i részén, Gyulafehérvártól Ny-DNy-ra. - 1919-ig Mo. (Alsó- Fehér vm.), 1919-től Románia része. - L: 533 rom. (1900), 482 (1941), 60 rom. (1992). Vallás: g.kel.: 533 (1900), g.kel.: 60 (1992). Határa: 3263 kh, amelyből 302 kh osztatlanul az egykori úrbéreseké, 312 kh a kö.-é, 546 kh a gyulafehérvári r. k. káptalané (1909). - Kk. az Alvinci járásban és körjegyzőségben. Rakcsányi László: Ramberger (1901. okt. 1. Bp. - 1967. aug. 29. Bp.): vegyészmérnök. - A József Műegyetemen vegyészmérnöki okt. szerzett (1925), a mg.-i tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953). Az Ampelológiai Int. gyakornoka (1926-1929), ún. állandó minőségű szakdíjnoka (1929-1934), kísérletügyi segédvegyésze (1934-1936), kísérletügyi vegyésze (1936- 1939), fővegyésze (1939-1944), egyúttal a Borgazdasági Technológiai Részleg vezetője. A II. vh.ban, mint póttartalékos szolgált (1940-1944), mérnök-zászlósként szerelt le (1944). A Szőlészeti Kft. Int. kutatóvegyésze, tud. munkatársa (1946- 1951), a Technológiai Oszt. vezetője (1951-1959) és az int. igh.-e (1952-1959), a Kertészeti és Szőlészeti Főisk. Borgazdasági Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1959-1967). A 20. sz.-i borászati kutatások egyik jelentős mp.-i személyiségeként kidolgozta a szőlőtörkölyben és borseprőben rejlő értékes anyagok maradéktalan kinyerésének módszerét, a borseprő vákuumos lepárlását, a szeszes italok érlelésének gyorsítására szolgáló ultrahangkezelést, ill. a savtartalom szabályozását lehetővé tevő ioncserélő műgyanták alkalmazását. Az MTA Kertészeti Főbiz. tagja. Az Orsz. Borvizsgáló Szakértői Biz. és a Mg.-i és Élelmiszerip. Tud. Egyesület (MÉTE) Borászati Szakoszt.-ának elnöke. A Bp.-i Nemzetk. Borverseny elnöke (1960, 1962, 1964). - Entz Ferenc-emlékérem (1963). F. m.: A dextróz és levulóz aránya a szőlőbogyóban, mustban és a borban. - Kísérletek az édes bor és a must konzerválására. Túlképezett borok és mustok kénes tartalmának csökkentése. (Szőlő- és Borgazdasági Központi Kísérleti Állomás Évkönyve. 1926/35. Bp., 1935); A kékderítés. (Bp., 1938); Szőlő- és borgazdasági technológia. (Bp., 1952); Borgazdasági melléktermékek. (Bp.,